Nyolcadik alkalommal gyűltek össze a Kárpát-medencei magyar kulturális, közművelődési szervezetek Kecskeméten, a Magyar Népművelők Egyesülete szervezésében. A március 21-22-én zajló konferencián bemutatkoztak a megjelent régiók képviselői, valamint műhelybeszélgetésre is sor került.
Sajnos, Burgerlandot idén sem sikerült megszólítani, Kárpátaljának és Muravidéknek pedig az utolsó pillanatban kellett visszamondania jelenlétét, ennek ellenére egy jó hangulatú és minden tekiktetben hasznos másfél napot tudhatunk magunk mögött.
Bordás István, a Magyar Népművelők Egyesülete és Bak Lajos, a konferenciának otthont adó Hírös Agóra ügyvezető igazgatója köszöntője után, a találkozó első részében bemutatkozott a három jelen lévő határon túli régió. Elsőként Varga Tamás, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (Zenta, Délvidék) vezetője mutatta be kulturális központjukat és beszélt tevékenységükről. Kemelendő munkájuk a Vajdasági Magyar Értéktár munkájának koodinálása, összefogása, a gyűjtésre való buzdítás. Emellett különböző képzéseket, műhelyeket, találkozókat tartanak, könyvtáruk egyik legkiemelkedőbb projektje a digitalizált folyóirat- és drámatár.
Széman Péter
Ezt követően Széman Péter, az EMKE elnöke mutatta be az erdélyi közművelődés helyzetét, majd Köteles László a felvidéki Csemadok képviseletében beszélt a szervezet több évtizedes történetéről, jelenlegi munkájáról és gondjaikról. Kiemelt feladatuknak tartják helyi és középszinten megtartani szervezeteiket, valamint az elmúlt években egyre inkább délre húzódó etnikai határ miatt különös figyelmet kell fordítaniuk a megjelenő szórványra. Helyzetüket nehezíti, mint elmondta Köteles László, hogy az EU jogrendjében nincs ilyen típusú szervezet.
Kárpáti Árpád
A délután második felében néhány magyarországi szervezet mutatta be tevékenységét és határokon átívelő projektjeit, kapcsolatait. Elsőként a NMI Művelődési Intézet főigazgatója, Kárpáti Árpád ismertette az intézet munkásságát, átszervezés utáni új és tégi feladatait. Gondolatait egy Kodály-idézettel vezette be: „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” Az NMI Művelődési Intézet négy fő pillére az érték és közösség, tarsadalom- és gazdaságfejlesztés – lévén ez utóbbi biztonsága nélkül nehéz az előbbi kettőt is megvalósítani. Országos irodahálózatuk fejlesztésén túl a kulturális alapellátást céljuk kiterjeszteni a Kárpát-medencére, amely kapcsán egyelőre több nehézségbe ütköztek, melyeket igyekszenek elhárítani. Fontos előrelépés azonban az Otthonról haza elnevezésű EFOP 1.12.1-17-es pályázat, melynek keretében a három intézményből álló konzorcium (Hagyományok Háza, Népművészeti Egyesületek Szövetsége és NMI Művelődési Intézet) a kulturális kapcsolatok bővítését, a szakmai tudásbővítés elősegítését és a helyi kulturális identitás erősítését tűzte ki célul. 2018 és 2020 között az Otthonról haza program teret és alkalmat biztosít a határon átnyúló tapasztalatcserére, konferenciák, workshopok szervezésére, kulturális és közművelődési szakemberek közötti tapasztalatcserére, de a program részét képezik a hálózatos együttműködésben létrejövő kulturális rendezvények, csereprogramok, konferenciák, népmesemondó versenyek, hagyományőrző találkozók, táncház zenész- és néptánctalálkozók, fiataloknak szóló fesztiválok és a gyermekek megismertetése a néphagyománnyal. Saját fejlesztésű Értékekre hangolódva nevű társasjátékukkal az NMI Művelődési Intézet pedig a gyerekekhez szeretné minél közelebb hozni a hungarikumokat, magyar értékeket.
Szente Béla, a Kulturális Központok Országos Szövestége elnökének bemutatkozásában az akár mottójukul is szolgáló élményszerzés kultúrája célkitűzést emelte ki, az ismeretterjesztés és a művelődő közösségek létrejöttének fontosságát. A kultúraszervezés ma már nem improvizáció, mint néhány évtizede, hanem nagyon is tervszerűen működik, ehhez viszont minősített munka kell – ezt szolgálja a Minősített Közművelődési Intézmény cím. Kiemelendő volt bemutatójában egy, a szervezet által kidolgozott bérérvrendszer, amely azt hivatott alátámasztani, hogy a kulturális szervezeteknek, intézményeknek milyen társadalmi hasznuk van, a közjótól a társadalmi egyensúly megtartásában való szerepen át el egészen a kreatív háttérgazdaság megteremtéséig.
Szente Béla
Végül, úgymond házigazdaként a Magyar Népművelők Egyesületét ismerhettük meg. Bordás István elnök kiemelte, hogy ez a szervezet a népművelők egyéni tagságán alapul, de ezen túlmenően céljuk a minél jobb kapcsolat kiépítése és fenntartása a társszakmákkal (pl. múzeumok, könyvtárak vezetői), a kapcsolatok normalizálása a társintézményekkel, a közös problémák feltérképezése, valamint közvetítés a nagyközönség és döntéshozók felé.
Bordás István
Másnap délelőtt egy-két jó példát hallhattunk, többek között Tuzsér község Kárpát-medencei táboráról és fesztiváljáról, az EMKE Ifjúsági Szervezetének programjairól, szorosabban a Kultiválról (Kárpát-medencei Kulturális Ifjúsági Fesztivál), valamint a két Komárom közötti együttműködési lehetőségekről.
A konferenciát a különböző határon túli régiókat érintő anyaországi támogatásokról, ezek szükségességéről, felhasználhatóságáról, valamint a közművelődési élet mindenkori nehézségeiről szóló műhelybeszélgetés zárta. A résztvevők hozzászólásaiból jól kitűntek a különbségek, de számos közös pont is akadt, amelyek mentén szorosabbra fűzhetőek az együttműködések.
-szer-
Kiemelt kép forrása: keol.hu