ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET
SOCIETATEA MAGHIARĂ DE CULTURĂ DIN TRANSILVANIA
HUNGARIAN CULTURAL SOCIETY OF TRANSYLVANIA

RO–400183 Kolozsvár, Lázár u. 30., Kolozs m.
RO–400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj
Telefon/fax: +40 264 434110,  emke.oe@gmail.com

Címlap

Kőváry László (1819 – 1907)

  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '2:594d6dbdc4142b1486fa40c3eefe8b0f' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 26.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<p style=\"text-align: center;\">\n <img alt=\"Kőváry László\" src=\" /sites/default/files/images/kovary/kovaryportre_harmad_hasab.jpg\" style=\"border-width: 1px; border-style: solid; margin: 3px 5px; float: right;\" /></p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\n &nbsp;&nbsp;&nbsp; Amikor 1992-ben egy csoport lelkes ember megalak&iacute;totta az Erd&eacute;lyi Magyar K&ouml;zművelőd&eacute;si Egyes&uuml;let (tov&aacute;bbiakban EMKE) idegenvezetői tanfolyam&aacute;t, ahogy akkor h&iacute;vt&aacute;k a Honismereti K&ouml;rt, &eacute;vsz&aacute;zados hagyom&aacute;nyt pr&oacute;b&aacute;ltak &eacute;leszteni. T&iacute;z &eacute;v alatt krist&aacute;lyosodott, fejlőd&ouml;tt a k&ouml;r de &eacute;rezt&uuml;k, hogy valami hi&aacute;nyzik. Hi&aacute;nyzott egy olyan p&eacute;ldak&eacute;p, aki az idő t&aacute;vlat&aacute;b&oacute;l is serkentsen, utat mutasson jelenlegi t&ouml;reked&eacute;seinkben. 2000. december 12. a k&ouml;r &uuml;nnep&eacute;lyes keretek k&ouml;z&ouml;tt felvette a XIX. sz&aacute;zadi Kolozsv&aacute;r &eacute;s Erd&eacute;ly kiv&aacute;l&oacute; egy&eacute;nis&eacute;g&eacute;nek, Kőv&aacute;ry L&aacute;szl&oacute;nak, a nev&eacute;t. Ki is volt Kőv&aacute;ry L&aacute;szl&oacute;? Erre pr&oacute;b&aacute;lnak f&eacute;nyt der&iacute;teni a k&ouml;vetkező sorok.<br />\n Lexikonok &eacute;s bibliogr&aacute;fi&aacute;k szerint volt utaz&oacute;, statisztikus, n&eacute;prajztud&oacute;s, csal&aacute;dt&ouml;rt&eacute;n&eacute;sz, r&eacute;g&eacute;sz, k&ouml;zgazd&aacute;sz, szabads&aacute;gharcos, Habsburg&ndash;ellenes &ouml;sszeesk&uuml;vő, &uacute;js&aacute;g&iacute;r&oacute;, politikus, műeml&eacute;k-fel&uuml;gyelő, biztos&iacute;t&aacute;si szakember, tank&ouml;nyvszerző, irodalomt&ouml;rt&eacute;n&eacute;sz, t&ouml;rt&eacute;net&iacute;r&oacute;, t&ouml;rt&eacute;netfiloz&oacute;fus&hellip; s felsorol&aacute;sunk &iacute;gy is hi&aacute;nyos, mert az &eacute;letmű enn&eacute;l sokoldal&uacute;bb. Nev&eacute;t az olvas&oacute;k&ouml;z&ouml;ns&eacute;g elsősorban t&ouml;rt&eacute;nelmi munk&aacute;i r&eacute;v&eacute;n ismeri. Azon munk&aacute;i alapj&aacute;n, amelyekben a romantikus t&ouml;rt&eacute;net&iacute;r&oacute; &iacute;rta meg az erd&eacute;lyi fejedelems&eacute;g t&ouml;rt&eacute;net&eacute;t, mutatta be Erd&eacute;ly r&eacute;gis&eacute;geit, az egykor &eacute;lt neves csal&aacute;dok m&uacute;ltj&aacute;t, lesz&aacute;rmaz&aacute;s&aacute;t (geneal&oacute;gi&aacute;j&aacute;t), a fejedelmi korszak csal&aacute;di szok&aacute;sait, viseleteit, avagy a kort&aacute;rs, a szemtan&uacute; hiteless&eacute;g&eacute;vel sz&aacute;molt be &eacute;s eml&eacute;kezett az 1848/49-es forradalom &eacute;s szabads&aacute;gharc erd&eacute;lyi esem&eacute;nyeiről, t&ouml;rt&eacute;n&eacute;seiről. Egysz&oacute;val historikusk&eacute;nt a XIX. sz&aacute;zadban form&aacute;l&oacute;d&oacute; t&aacute;rsadalomkutat&aacute;s, a szociogr&aacute;fia, a szociol&oacute;gia erd&eacute;lyi előfut&aacute;ra volt.<br />\n &nbsp;&nbsp;&nbsp; Kőv&aacute;ry L&aacute;szl&oacute; azok k&ouml;z&eacute; tartozik, akiknek műveire gyakran hivatkoznak a szakemberek, hiszen t&ouml;bb sz&aacute;z r&ouml;videbb-nagyobb cikke, tanulm&aacute;nya, k&ouml;zlem&eacute;nye mellett t&ouml;bb mint 40 &ouml;n&aacute;ll&oacute;, k&ouml;nyv alakban megjelent műve van. Ennek ellen&eacute;re a mai t&ouml;rt&eacute;net&iacute;r&aacute;s tov&aacute;bbra is ad&oacute;s &eacute;let&eacute;nek &eacute;s tev&eacute;kenys&eacute;g&eacute;nek &aacute;tfog&oacute; bemutat&aacute;s&aacute;val, &eacute;rt&eacute;kel&eacute;s&eacute;vel. Tizenh&eacute;t &eacute;ves kor&aacute;ban Teke n&eacute;pszok&aacute;sair&oacute;l &iacute;rt kisebb tanulm&aacute;nyt, majd Szil&aacute;gys&aacute;gr&oacute;l k&ouml;z&ouml;lt &bdquo;f&ouml;ld &eacute;s orsz&aacute;gtani v&aacute;zlatot&rdquo;. &Iacute;rt tanulm&aacute;nyt az erd&eacute;lyi s&oacute;b&aacute;ny&aacute;szatr&oacute;l, a takar&eacute;kp&eacute;nzt&aacute;rakr&oacute;l, az &eacute;letbiztos&iacute;t&aacute;sr&oacute;l, a cenz&uacute;r&aacute;r&oacute;l, a katonak&ouml;telezetts&eacute;gről &eacute;s m&eacute;g egy&eacute;b sok olyan k&eacute;rd&eacute;sről, melyek kort&aacute;rsait foglalkoztatt&aacute;k. Azon t&ouml;rt&eacute;n&eacute;szek sor&aacute;ba tartozott, akik a t&aacute;rsadalomkutat&oacute; pontoss&aacute;g&aacute;val t&aacute;rt&aacute;k fel a t&eacute;nyeket, de ugyanakkor műv&eacute;szetnek tekintett&eacute;k a t&ouml;rt&eacute;net&iacute;r&aacute;st &eacute;s olvasm&aacute;nyosan, &eacute;rdekfesz&iacute;tően, a mai ember sz&aacute;m&aacute;ra is &eacute;lvezhető form&aacute;ban vetett&eacute;k pap&iacute;rosra mondand&oacute;ikat.<br />\n Kőv&aacute;ry L&aacute;szl&oacute; Tord&aacute;n sz&uuml;letett 1819. j&uacute;lius 7-&eacute;n. Apja, Kőv&aacute;ry J&oacute;zsef, a szűcs&ouml;k c&eacute;hmestere volt, anyj&aacute;t Sepsiszentgy&ouml;rgyi Mikl&oacute;s Kat&aacute;nak h&iacute;vt&aacute;k. A h&aacute;zass&aacute;gb&oacute;l hat gyermek sz&uuml;letett, k&eacute;t l&aacute;ny &eacute;s n&eacute;gy fi&uacute;, akiket az apa a v&eacute;gsőkig v&aacute;llalt anyagi &aacute;ldozatok &aacute;r&aacute;n tan&iacute;ttatja. Tanulm&aacute;nyaikat a nagy m&uacute;lt&uacute; tordai Unit&aacute;rius Algimn&aacute;ziumban kezdt&eacute;k. A legnagyobb fi&uacute;testv&eacute;r, J&oacute;zsa 1817-ben sz&uuml;letett, &eacute;s mint a kolozsv&aacute;ri 1848-as ifj&uacute;s&aacute;g vez&eacute;re maradt eml&eacute;kezetes. L&aacute;szl&oacute; k&eacute;t &ouml;ccse k&ouml;z&uuml;l Endre unit&aacute;rius lelk&eacute;sznek k&eacute;sz&uuml;lt, de v&eacute;g&uuml;l a fest&eacute;szet mellett d&ouml;nt&ouml;tt, &eacute;s a sz&aacute;zadfordul&oacute;n, ő a nemess&eacute;g, szellemi kiv&aacute;l&oacute;s&aacute;gok meg&ouml;r&ouml;k&iacute;tője. Mih&aacute;ly &ouml;ccse Kolozsv&aacute;ron tartott &uuml;gyv&eacute;di irod&aacute;t, nev&eacute;t azonban okleveles v&iacute;v&oacute;mesterk&eacute;nt &eacute;s kiv&aacute;l&oacute; sportemberk&eacute;nt &ouml;r&ouml;k&iacute;tette meg. Kőv&aacute;ry L&aacute;szl&oacute;t gyermekkora Tord&aacute;hoz k&ouml;ti, s csak hosszas k&eacute;rlel&eacute;s ut&aacute;n engedi el a szűcsmester &eacute;desapa 1836-ban a kolozsv&aacute;ri koll&eacute;giumba. Koll&eacute;giumi di&aacute;koskod&aacute;sa idej&eacute;n reformeszm&eacute;k &eacute;s gondolatok lelkes p&aacute;rtol&oacute;ja volt. Innen indult el az amerikai utaz&oacute; &eacute;s a demokratikus eszm&eacute;k k&ouml;zvet&iacute;tője, B&ouml;l&ouml;ni Farkas S&aacute;ndor is, valamint Kriza J&aacute;nos unit&aacute;rius p&uuml;sp&ouml;k, n&eacute;pk&ouml;lt&eacute;szeti gyűjtő, Szentiv&aacute;nyi Mih&aacute;ly k&ouml;ltő, &iacute;r&oacute;, publicista, Berde &Aacute;ron vegy&eacute;sz-meteorol&oacute;gus, Jakab Elek t&ouml;rt&eacute;n&eacute;sz stb. 1840-től Kőv&aacute;ry a reform&aacute;tus koll&eacute;giumban iratkozik &aacute;t jogot tanulni. P&aacute;lyafut&aacute;s&aacute;t joggyakornokk&eacute;nt kezdi Marosv&aacute;s&aacute;rhelyt a Kir&aacute;lyi T&aacute;bl&aacute;n. Ez idő t&aacute;jt &ndash; meg lehet a Kir&aacute;lyi T&aacute;bla szomsz&eacute;ds&aacute;g&aacute;ban &aacute;ll&oacute; Teleki T&eacute;k&aacute;ban őrz&ouml;tt gazdag t&ouml;rt&eacute;neti forr&aacute;sanyag &aacute;ltal is &ouml;szt&ouml;n&ouml;zve &ndash; kezdte el t&ouml;rt&eacute;neti kutat&aacute;sait. Amikor Tilsch J&aacute;nos kolozsv&aacute;ri k&ouml;nyv&aacute;rus &eacute;s kiad&oacute; felveszi korrektornak, &eacute;s Tilsch unokah&uacute;ga lesz hűs&eacute;ges &eacute;lete p&aacute;rja is, a sors v&eacute;glegesen Kolozsv&aacute;rhoz k&ouml;ti. 1847-ben jelenik meg Erd&eacute;lyorsz&aacute;g statisztik&aacute;ja c&iacute;mű munk&aacute;ja mely h&iacute;rnev&eacute;t, megalapozza.<br />\n 1848-ban &bdquo;Ellenőr&rdquo; c&iacute;mmel Kolozsv&aacute;rt, heti lapot szerkeszt, majd kinevezik az orsz&aacute;gos statisztikai hivatalhoz. A forradalom szelei b&aacute;ty&aacute;val, Kőv&aacute;ry J&oacute;zs&aacute;val (1817 &ndash; 1875) &eacute;s nemzed&eacute;k&eacute;nek legjobbjaival egy&uuml;tt hozz&aacute;k l&aacute;zba. R&ouml;videsen tűz&eacute;r&ouml;nk&eacute;ntesk&eacute;nt, Makk ezredes parancsnoks&aacute;ga alatt bevonul. Azt&aacute;n a honv&eacute;delmi bizottm&aacute;ny kik&uuml;ldet&eacute;s&eacute;vel jelen van az agyagfalvi n&eacute;pgyűl&eacute;sen, r&eacute;szt vesz a k&ouml;k&ouml;si &uuml;tk&ouml;zetben, ahol G&aacute;bor &Aacute;ron elesik. 1848/49 tel&eacute;n Kossuth szem&eacute;lyesen nevezi ki &bdquo;t&aacute;bori t&ouml;rt&eacute;neti jegyzőv&eacute;&rdquo; s a korm&aacute;ny sajt&oacute;oszt&aacute;ly&aacute;n egy&uuml;tt dolgozik J&oacute;sika Mikl&oacute;ssal. M&aacute;rciusban m&aacute;r Bem sereg&eacute;ben haditud&oacute;s&iacute;t&oacute;, k&ouml;zben &uacute;jabb lapot pr&oacute;b&aacute;l ind&iacute;tani, de a buk&aacute;s s a bujdos&aacute;s k&ouml;zeledik.<br />\n A szabads&aacute;gharc buk&aacute;sa ut&aacute;n bujk&aacute;l, s m&aacute;r akkor meg&iacute;rja a forradalmi esem&eacute;nyek kr&oacute;nik&aacute;j&aacute;t, melynek megcsonk&iacute;tott kiad&aacute;sa majd 1861-ben Pesten jelenik meg Emich Guszt&aacute;vn&aacute;l Erd&eacute;ly t&ouml;rt&eacute;nete 1848&ndash;1849-ben. V&eacute;g&uuml;l lebukik, &eacute;s szuronyok k&ouml;z&ouml;tt k&iacute;s&eacute;rik, hurcolj&aacute;k be Marosv&aacute;s&aacute;rhelyre, onnan Kolozsv&aacute;rra. A vizsg&aacute;lati fogs&aacute;gban l&aacute;t hozz&aacute; Erd&eacute;ly r&eacute;gis&eacute;geinek pap&iacute;rra vet&eacute;s&eacute;hez, amit az akad&eacute;mi&aacute;nak aj&aacute;nlva 1852-ben meg is jelentettek. Ez a munk&aacute;ja orsz&aacute;gos elismer&eacute;st hozott a szerzőnek. &bdquo;Erd&eacute;ly f&ouml;ld&eacute;nek minden foltj&aacute;t ismeri, a legt&aacute;volabbi idők t&ouml;rt&eacute;neti hagyom&aacute;nyaival&rdquo; &ndash; &iacute;rta r&oacute;la akkoriban J&oacute;kai. Ennek is k&ouml;sz&ouml;nheti, hogy a cs&aacute;sz&aacute;ri korm&aacute;nyzat k&eacute;t &eacute;vvel k&eacute;sőbb Erd&eacute;ly &eacute;szaknyugati megy&eacute;i &eacute;p&iacute;t&eacute;szeti eml&eacute;keinek konzerv&aacute;tor&aacute;v&aacute; nevezi ki.<br />\n Az &eacute;p&iacute;t&eacute;szeti eml&eacute;kek ut&aacute;n egy &uacute;jabb k&ouml;tetben jelentette meg Erd&eacute;ly term&eacute;szeti nevezetess&eacute;geit (1853). A k&ouml;vetkező művei is mind forr&aacute;s&eacute;rt&eacute;kűek &eacute;s &uacute;tt&ouml;rő jellegűek: 1854-ben Erd&eacute;ly 257 nevezetesebb csal&aacute;dja adatait gyűjt&ouml;tte &ouml;ssze, 1857-re &ouml;sszegyűjt&ouml;tte Erd&eacute;ly t&ouml;rt&eacute;nelmi reg&eacute;it &eacute;s adom&aacute;it, h&aacute;rom &eacute;vvel k&eacute;sőbb pedig meg&iacute;rja leg&eacute;rt&eacute;kesebb n&eacute;prajzi vonatkoz&aacute;s&uacute; munk&aacute;j&aacute;t a magyar csal&aacute;di &eacute;s k&ouml;z&eacute;leti viseletekről. Ez ut&oacute;bbi munk&aacute;j&aacute;ban megismerteti olvas&oacute;it az akkori lak&aacute;skult&uacute;r&aacute;val, az otthonok berendez&eacute;s&eacute;vel, a női &eacute;s f&eacute;rfiruha- &eacute;s hajviseletekkel stb. Tov&aacute;bbi hasonl&oacute; t&eacute;m&aacute;j&uacute; cikkekben &eacute;rdeklőd&eacute;ssel fordult Erd&eacute;ly valamennyi n&eacute;p&eacute;nek etnogr&aacute;fi&aacute;ja fel&eacute;. A rengeteg kutat&oacute;- &eacute;s gyűjtőmunka az 50-es &eacute;vek v&eacute;g&eacute;re, arra sarkallta Kőv&aacute;ryt, hogy dolgozza fel eg&eacute;sz Erd&eacute;ly t&ouml;rt&eacute;net&eacute;t: &bdquo;Mert &ndash; amint mondta &ndash; sok a munka, s ha senki sem hat&aacute;rozza el mag&aacute;t az &uacute;tt&ouml;rők keserű pohar&aacute;t ki&uuml;r&iacute;teni, akkor a sziszifuszi munk&aacute;t sz&aacute;zan fogj&aacute;k el&uuml;l kezdeni, s Erd&eacute;lynek t&ouml;rt&eacute;nete m&eacute;gse lesz.&rdquo; Elhat&aacute;roz&aacute;s&aacute;ban az is k&ouml;zrej&aacute;tszott, hogy Benkő J&oacute;zsef latin nyelvű Erd&eacute;ly t&ouml;rt&eacute;nete &oacute;ta senki sem foglalkozott a t&eacute;m&aacute;val. A m&aacute;sik nagy unit&aacute;rius, Orb&aacute;n Bal&aacute;zs előtt m&aacute;r negyed sz&aacute;zaddal Kőv&aacute;ry 47 nevezetes sz&eacute;kelyf&ouml;ldi helyet &iacute;rt le, ami szint&eacute;n hozz&aacute;seg&iacute;tette nagy szint&eacute;zis&eacute;nek a megval&oacute;s&iacute;t&aacute;s&aacute;hoz. Kőv&aacute;ry 1859-66 k&ouml;z&ouml;tt jelentette meg hat k&ouml;tetben nagyszab&aacute;s&uacute; munk&aacute;j&aacute;t Erd&eacute;ly t&ouml;rt&eacute;nelme c&iacute;mmel, amelyet főműv&eacute;nek tartanak. Mint Erd&eacute;ly t&ouml;rt&eacute;net&iacute;r&oacute;ja kapta meg megk&eacute;sett akad&eacute;miai levelező tags&aacute;g&aacute;t (1883) &eacute;s a kolozsv&aacute;ri Ferenc J&oacute;zsef tudom&aacute;nyegyetem tiszteletbeli doktor c&iacute;m&eacute;t (1902).<br />\n 1862-től De&aacute;k-p&aacute;rti politikai lapot szerkeszt Korunk c&iacute;mmel, melynek nagy szerepe van az 1867-es kiegyez&eacute;s elők&eacute;sz&iacute;t&eacute;s&eacute;ben. K&ouml;zben v&aacute;ltoz&aacute;s &aacute;ll be Kőv&aacute;ry &eacute;rdeklőd&eacute;si k&ouml;r&eacute;ben. Ak&aacute;rcsak kort&aacute;rsa, Berde &Aacute;ron, ő is a k&ouml;zgazdas&aacute;g fel&eacute; fordul. A biztos&iacute;t&aacute;si &uuml;gy harcosa lesz. Kisebb-nagyobb k&ouml;tetekben ismerteti a k&uuml;lf&ouml;ldi, az osztr&aacute;k &eacute;s magyar biztos&iacute;t&aacute;si int&eacute;zeteket. Az 1858-ban megind&iacute;tott Kolozsv&aacute;ri Kiseg&iacute;tő Takar&eacute;kp&eacute;nzt&aacute;r alap&iacute;t&oacute; tagja, majd igazgat&oacute;ja is.<br />\n H&aacute;zass&aacute;ga nagy hat&aacute;ssal van Kőv&aacute;ry tov&aacute;bbi p&aacute;lyafut&aacute;s&aacute;ra. Hossz&uacute; &eacute;lete sor&aacute;n mindig maga mellett tudhatta feles&eacute;g&eacute;t, akinek sokat k&ouml;sz&ouml;nhetett ugyanis feles&eacute;ge, Knausz Johanna (1831 &ndash; 1918) rokons&aacute;gban &aacute;llt a v&aacute;ros patr&iacute;cius t&aacute;rsadalm&aacute;val. A feles&eacute;g t&ouml;bb h&aacute;zas telket, birtokot kapott hozom&aacute;nyba, ami anyagi j&oacute;l&eacute;tet, f&uuml;ggetlens&eacute;get biztos&iacute;tott mindkettőj&uuml;knek. Kőv&aacute;ry, Kolozsv&aacute;r j&oacute;m&oacute;d&uacute; polg&aacute;rak&eacute;nt t&ouml;bb ir&aacute;nyban igyekezett tanulm&aacute;nyait &eacute;s tapasztalatait &eacute;rt&eacute;kes&iacute;teni a v&aacute;ros &eacute;rdek&eacute;ben is. Kolozsv&aacute;rr&oacute;l az első j&aacute;t&eacute;kos-verses ismertet&eacute;st a Gy&ouml;rke-sorozat sz&aacute;m&aacute;ra k&eacute;sz&iacute;tette. Kelementelk&eacute;n a Sim&eacute;n csal&aacute;d &ouml;t l&aacute;nya mellett a kisfi&uacute;t, Gy&ouml;rgy&ouml;t is tan&iacute;totta. Az ő sz&aacute;m&aacute;ra &iacute;rta elemi szinten Gy&ouml;rke Erd&eacute;lyt utazza, Gy&ouml;rke geogr&aacute;fi&aacute;ja &eacute;s hist&oacute;ri&aacute;ja Erd&eacute;lyről, Gy&ouml;rke mes&eacute;i &eacute;s p&eacute;ld&aacute;zatai stb. c&iacute;mű f&uuml;zeteket. Az elemist&aacute;k azt&aacute;n &eacute;vekig Gy&ouml;rk&eacute;vel j&aacute;rt&aacute;k Erd&eacute;lyt &eacute;s a tudom&aacute;ny berkeit.<br />\n Kolozsv&aacute;ri v&aacute;rosgazda szerep&eacute;ben is tal&aacute;lkozunk Kőv&aacute;ryval. A v&aacute;ros k&ouml;zigazgat&aacute;si bizotts&aacute;ga tagj&aacute;ul v&aacute;lasztj&aacute;k, k&ouml;zgazdas&aacute;gi előad&oacute;, k&eacute;sőbb a tiszteletbeli főjegyzői c&iacute;mmel t&uuml;ntetik ki. A S&eacute;tat&eacute;r-egylet v&aacute;lasztm&aacute;nyi tagja, sőt 1873-1886 k&ouml;z&ouml;tt a S&eacute;tat&eacute;r igazgat&oacute;ja is. Az ő ekkoriban &ouml;ssze&aacute;ll&iacute;tott f&uuml;zetből ismerj&uuml;k a S&eacute;tat&eacute;r keletkez&eacute;s&eacute;t &eacute;s fejlőd&eacute;s&eacute;t 1886-ig. A k&ouml;ztemető &eacute;s a f&aacute;s&iacute;t&aacute;si bizotts&aacute;g eln&ouml;kek&eacute;nt megval&oacute;s&iacute;totta, hogy f&aacute;kkal &uuml;ltess&eacute;k be a H&aacute;zsong&aacute;rdi temetőt. A főt&eacute;ri Szent Mih&aacute;ly templomot k&ouml;r&uuml;lvevő falnak neki&eacute;p&iacute;tett kis boltok &eacute;s műhelyek megv&aacute;s&aacute;rl&aacute;s&aacute;nak &eacute;s elt&aacute;vol&iacute;t&aacute;s&aacute;nak mozgat&oacute; rug&oacute;ja Sch&uuml;tz J&aacute;nos mellett Kőv&aacute;ry volt, s k&uuml;l&ouml;n eml&eacute;kiratban &ouml;r&ouml;k&iacute;ti meg a bizotts&aacute;g k&uuml;zdelmeit. Ezen munk&aacute;latok r&eacute;v&eacute;n, Kolozsv&aacute;ron l&eacute;trej&ouml;tt Erd&eacute;ly legszebb főtere. Ő az első szakszerű kolozsv&aacute;ri n&eacute;psz&aacute;ml&aacute;l&aacute;s megszervezője, s ennek eredm&eacute;nyeit 1870-ben, kis f&uuml;zetben teszi k&ouml;zz&eacute;. Tanulm&aacute;nyt &iacute;rt a v&aacute;ros k&ouml;zgazdas&aacute;gi fejlőd&eacute;s&eacute;ről (1889), k&ouml;ztisztas&aacute;g&aacute;r&oacute;l (1892), valamint a &bdquo;testedz&eacute;s&rdquo; helyi hagyom&aacute;nyair&oacute;l (1897).<br />\n &nbsp;&nbsp;&nbsp; Kőv&aacute;rynak volt egy saj&aacute;t v&aacute;rost&ouml;rt&eacute;neti jelentős&eacute;gű kezdem&eacute;nyez&eacute;se is. Ott, ahol nev&eacute;t ma is utca viseli, a Fellegv&aacute;r m&ouml;g&ouml;tt, az &aacute;llom&aacute;sra n&eacute;ző domboldalon a telekk&ouml;nyvileg is az ő tulajdon&aacute;t k&eacute;pező 50 000 m2-es birtok&aacute;t az 1880-as &eacute;vekben mintegy sz&aacute;z telekre parcell&aacute;ztatta, &eacute;s azokat kedvező t&ouml;rleszt&eacute;s mellett eladta a vas&uacute;ti alkalmazottaknak, k&ouml;z&uuml;l&uuml;k is elsősorban a nyugd&iacute;jasoknak. Az &Uacute;j (ma Kőv&aacute;ry), Sz&eacute;lső, K&ouml;z&eacute;p &eacute;s Kalauz utca alkott&aacute;k a Kőv&aacute;ry-telepet. 1881-ben az &oacute;v&aacute;ri lak&aacute;sa szeglet&eacute;n&eacute;l levő zsibv&aacute;s&aacute;r teret az ő s&uuml;rget&eacute;s&eacute;re sz&uuml;ntett&eacute;k meg, &eacute;s az unit&aacute;rius P&aacute;key Lajos tervei alapj&aacute;n parkk&aacute; alak&iacute;tott&aacute;k.<br />\n Kőv&aacute;ry L&aacute;szl&oacute; Kolozsv&aacute;r k&ouml;ztiszteletben &aacute;ll&oacute; polg&aacute;ra, tud&oacute;s egy&eacute;nis&eacute;ge, a v&aacute;ros minden jelentős esem&eacute;ny&eacute;nek tev&eacute;keny r&eacute;szese volt. 1885-ben az Erd&eacute;lyr&eacute;szi Magyar K&ouml;zművelőd&eacute;si Egyes&uuml;let, az EMKE egyik alap&iacute;t&oacute; tagja, majd h&aacute;rom &eacute;vvel k&eacute;sőbb az Erd&eacute;lyi Irodalmi T&aacute;rsas&aacute;g alap&iacute;t&oacute;i k&ouml;z&ouml;tt is ott tal&aacute;ljuk.<br />\n &nbsp;&nbsp;&nbsp; Az 1900-as &eacute;vek elej&eacute;n minden erej&eacute;t Magyarorsz&aacute;g t&ouml;rt&eacute;net&eacute;nek a meg&iacute;r&aacute;s&aacute;ra ford&iacute;totta. Műv&eacute;t tulajdonk&eacute;ppen a millenniumra tervezte. 1895-ben a Magyar Tudom&aacute;nyos Akad&eacute;mia p&aacute;ly&aacute;zat&aacute;ra be is k&uuml;ldte a k&eacute;ziratot, de az nem fogadta el, mivel t&uacute;ls&aacute;gosan romantikus l&aacute;t&aacute;sm&oacute;dja m&aacute;r időszerűtlenn&eacute; v&aacute;lt. Kőv&aacute;ry azonban a b&iacute;r&aacute;latokat megsz&iacute;vlelve kem&eacute;nyen dolgozott, &eacute;s 1905-re elk&eacute;sz&uuml;l a k&eacute;t vaskos k&ouml;tetet kitevő &ouml;sszegz&eacute;ssel: Magyarorsz&aacute;g t&ouml;rt&eacute;nete &eacute;s Magyarorsz&aacute;g t&ouml;rt&eacute;nete nemzetk&ouml;zi helyzet&uuml;nk szempontj&aacute;b&oacute;l. A m&aacute;sodik k&ouml;tet hal&aacute;la ut&aacute;n, 1909-ben jelenik meg ezen aj&aacute;nl&aacute;ssal: &bdquo;Kedves nőm, Knausz Johann&aacute;nak &ndash; kinek hossz&uacute; &eacute;letemet, mind &iacute;r&oacute;i &ouml;szt&ouml;n&ouml;met k&ouml;sz&ouml;n&ouml;m &ndash;, e k&ouml;tet kiad&oacute;j&aacute;nak aj&aacute;nlom&rdquo;. E mag&aacute;nkiad&aacute;sban megjelent mű, ha romantikus l&aacute;t&aacute;sm&oacute;dja miatt nem is szerzett elismer&eacute;st, &eacute;lete z&aacute;r&oacute;k&ouml;ve.<br />\n &nbsp;&nbsp;&nbsp; Kőv&aacute;ry t&uacute;l&eacute;lte &eacute;s t&uacute;l&iacute;rta kor&aacute;t, b&aacute;r az a v&aacute;gya, hogy legkedvesebb tan&aacute;ra, mintak&eacute;pe, Brassai S&aacute;muel, akiről k&ouml;nyvet &iacute;rt, &eacute;veit el&eacute;rje, nem teljes&uuml;lt: 89. &eacute;v&eacute;ben, 1907. szeptember 25-&eacute;n hunyt el. S&iacute;rja a H&aacute;zsong&aacute;rdi temető luther&aacute;nus s&iacute;rkertj&eacute;ben tal&aacute;lhat&oacute;. A tekint&eacute;lyes feh&eacute;r m&aacute;rv&aacute;ny eml&eacute;koszlopra hű feles&eacute;ge a k&ouml;vetkező feliratot v&eacute;sette: &bdquo;Itt nyugszik / &uacute;jtordai / Dr. Kőv&aacute;ry L&aacute;szl&oacute; / t&ouml;rt&eacute;net&iacute;r&oacute; / sz&uuml;letett 1819. j&uacute;l. 7. / meghalt 1907. szept. 25. / Haz&aacute;ja t&ouml;rt&eacute;net&eacute;t &iacute;rv&aacute;n / e kőn&eacute;l maradand&oacute;bb eml&eacute;ket / &aacute;ll&iacute;tott mag&aacute;nak&rdquo;. 1918-ban k&ouml;vette őt feles&eacute;ge, akinek v&eacute;gakarata szerint B&aacute;stya utcai szegleth&aacute;zukra (az &Oacute;v&aacute;rban) m&eacute;g 1918 nyar&aacute;n eml&eacute;kt&aacute;bl&aacute;t helyeztek: &bdquo;Itt &eacute;lt &eacute;s &iacute;rta / Erd&eacute;ly &eacute;s Magyarorsz&aacute;g t&ouml;rt&eacute;net&eacute;t / Dr. &Uacute;JTORDAI KE&Ouml;V&Aacute;RY L&Aacute;SZL&Oacute; t&ouml;rt&eacute;net&iacute;r&oacute; / a Magyar Tud. Akad&eacute;mia tagja stb. / Sz. 1819 &ndash; Megh. 1907&rdquo;.<img align=\"right\" alt=\"Kőváry László sírja a Házsongárdi temetőben\" border=\"1\" hspace=\"3\" src=\" /sites/default/files/images/kovary/kovary_laszlo_sirja_fel_hasab.jpg\" vspace=\"3\" /><br />\n Műveinek, kisebb-nagyobb &iacute;r&aacute;sainak csup&aacute;n c&iacute;m szerinti felsorol&aacute;sa is oldalakat tenne ki. Sok k&ouml;z&uuml;l&uuml;k tartalm&aacute;n&aacute;l, mondanival&oacute;j&aacute;n&aacute;l fogva most is időszerű, m&eacute;g ha egyes adataik az idők folyam&aacute;n el is &eacute;v&uuml;ltek. Kőv&aacute;ry ugyanis tudom&aacute;nyos munk&aacute;ival nemcsak a tudom&aacute;nyt szolg&aacute;lja, hanem hite szerint a t&aacute;rsadalom jobb&iacute;t&aacute;s&aacute;t is előseg&iacute;teni k&iacute;v&aacute;nta &aacute;ltaluk. Ennek bizonys&aacute;g&aacute;ul id&eacute;zz&uuml;k n&eacute;h&aacute;ny gondolat&aacute;t az Erd&eacute;ly &eacute;p&iacute;t&eacute;szeti eml&eacute;kei c&iacute;mű, Kolozsv&aacute;rt 1866-ban megjelent munk&aacute;j&aacute;nak előszav&aacute;b&oacute;l: &bdquo;Ha v&eacute;gign&eacute;z&uuml;nk e kis haz&aacute;n, mely egy&eacute;bir&aacute;nt oly kis haza, hogy hat kir&aacute;lys&aacute;g van Eur&oacute;p&aacute;ban n&aacute;l&aacute;n&aacute;l kisebb &ndash; ha mondom, a jelen nemzed&eacute;k eln&eacute;z ősei dicső m&uacute;ltj&aacute;n: &eacute;deskeserű &ouml;n&eacute;rzet sz&aacute;llhatja meg kebl&eacute;t&hellip; Mily &eacute;s mennyi &eacute;p&iacute;tm&eacute;nyt akartak őseink re&aacute;nk hagyni: azt a sok rom besz&eacute;li. De mit tehettek ők, ha az &eacute;p&iacute;t&eacute;szeti eml&eacute;ket, mit a p&aacute;r b&eacute;k&eacute;s napon emeltek, a h&aacute;bor&uacute;s &eacute;vek elt&ouml;r&ouml;lt&eacute;k. Ismern&uuml;nk kell e hon t&ouml;rt&eacute;net&eacute;t, hogy &aacute;tl&aacute;ssuk, mi &oacute;ri&aacute;si k&uuml;zdelem volt e hont &iacute;gy is megtartani. Csoda, hogy kő k&ouml;v&ouml;n &aacute;ll e haz&aacute;ban&hellip;&rdquo;<br />\n &nbsp;&nbsp;&nbsp; Ez&eacute;rt inti kort&aacute;rsait, &eacute;s intelmei ak&aacute;r a mai nemzed&eacute;khez is sz&oacute;lhatn&aacute;nak, ahhoz a mai nemzed&eacute;khez, melynek szinte szemei előtt pusztul el most m&aacute;r szinte v&eacute;g&eacute;rv&eacute;nyesen &eacute;s visszavonhatatlanul m&uacute;ltunk sz&aacute;mos m&eacute;g d&uuml;ledező &eacute;p&iacute;t&eacute;szeti, t&aacute;rgyi eml&eacute;ke. Ak&aacute;r ma is le&iacute;rhatn&aacute;nk akkori kifakad&aacute;sait: &bdquo;Mit nek&uuml;nk mindez: gondolja meg a nagy t&ouml;meg, mintha csak sz&aacute;ll&aacute;sul tartan&aacute; a sz&eacute;p haz&aacute;t. Pedig engedj&uuml;k elt&ouml;r&ouml;ltetni a m&uacute;ltak eml&eacute;keit, mikre most a honfi kebel feldobog: engedj&uuml;k kiegyenl&iacute;teni a s&iacute;rt, hov&aacute; most a n&eacute;p s&oacute;hajtva egy k&ouml;vet m&eacute;g odavet: akkor nem lesz t&ouml;bb&eacute; &eacute;des sz&oacute;, haza: j&ouml;het a foglal&oacute;, s nem lesz, mi v&eacute;delm&eacute;re lelkes&iacute;tsen&hellip; csud&aacute;lkozunk, ha a n&eacute;p &eacute;rz&eacute;ketlen t&ouml;rt&eacute;nelmi m&uacute;ltja ir&aacute;nt&hellip; Ha az &eacute;rtelmis&eacute;g nem fog kezet azon kev&eacute;s, melegebb kebellel, mely a hon m&uacute;ltj&aacute;t &eacute;s jelen&eacute;t b&uacute;v&aacute;rkodva &eacute;li napjait: akkor le fognak ezen eml&eacute;kek dűlni: sim&aacute;v&aacute; gyalulja az idő, hol egykor e nemzet szent k&ouml;veket tapoda: s szolgakenyeret fog teremni a s&iacute;rdomb, mely alatt annyi nemes kebel hasztalan porladoz.&rdquo;</p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\n <br />\n &Aacute;cs Zsolt</p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\n</p><p> Irodalom:</p>\n<p> 1.&nbsp;&nbsp;&nbsp; Gaal Gy&ouml;rgy: Kőv&aacute;ry L&aacute;szl&oacute; &eacute;s Kolozsv&aacute;r. M&uacute;zs&aacute;k &eacute;s er&eacute;nyek jegy&eacute;ben. Dolgozatok Erd&eacute;ly unit&aacute;rius m&uacute;ltj&aacute;r&oacute;l. Kiadja az Unit&aacute;rius Egyh&aacute;z. Kolozsv&aacute;r, 2001.<br />\n 2.&nbsp;&nbsp;&nbsp; K&ouml;bl&ouml;s Zolt&aacute;n: Kőv&aacute;ry L&aacute;szl&oacute; irodalmi munk&aacute;ss&aacute;ga (1839 &ndash; 1907). Erd&eacute;lyi M&uacute;zeum, 1907.<br />\n 3.&nbsp;&nbsp;&nbsp; L&aacute;szloffy Alad&aacute;r: H&aacute;zsong&aacute;rd. 1989.<br />\n 4.&nbsp;&nbsp;&nbsp; M&aacute;rki S&aacute;ndor: Eml&eacute;kbesz&eacute;d Kőv&aacute;ry L&aacute;szl&oacute; lev. tag felett. Budapest, 1910.<br />\n 5.&nbsp;&nbsp;&nbsp; Moln&aacute;r B. Lehel: Eml&eacute;kez&eacute;s Kőv&aacute;ry L&aacute;szl&oacute;ra. Művelőd&eacute;s LIII. &eacute;vfolyam 2000. m&aacute;jus.<br />\n 6.&nbsp;&nbsp;&nbsp; Tonk S&aacute;ndor: Kőv&aacute;ry L&aacute;szl&oacute;(1819 &ndash; 1907) Erd&eacute;lyi reform&aacute;tus napt&aacute;r 1999.</p>\n', created = 1516462630, expire = 1516549030, headers = '', serialized = 0 WHERE cid = '2:594d6dbdc4142b1486fa40c3eefe8b0f' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 109.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '2:b7c446dd40de424ad46bb4a20b91e839' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 26.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://emke.ro/node/2948\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/967\" style=\"width: 163px; height: 177px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://emke.ro/nemzeti-jelentőségű-intézmények\"><img alt=\"Nemzeti jelentőségű Intézmények\" src=\"/webfm_send/288\" style=\"width: 80px; height: 80px; border-width: 0px; border-style: solid;\" title=\"Nemzeti jelentőségű Intézmények\" /></a> <a href=\"http://emke.ro/kárpát-medencei-közművelődési-kerekasztalról\"><img alt=\"Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal\" src=\"/webfm_send/327\" style=\"height: 80px; width: 80px; border-width: 0px; border-style: solid;\" title=\"Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://emke.ro/kőváry-lászló-honismereti-kör\"><img alt=\"Kőváry László Honismereti Kör\" src=\"/webfm_send/331\" style=\"width: 163px; height: 48px; border-width: 0px; border-style: solid;\" title=\"Kőváry László Honismereti Kör\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://emke.ro/szabedi_toto\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/943\" style=\"width: 163px; height: 68px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"/webfm_send/965\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/966\" style=\"width: 163px; height: 115px;\" /></a></p>\n', created = 1516462630, expire = 1516549030, headers = '', serialized = 0 WHERE cid = '2:b7c446dd40de424ad46bb4a20b91e839' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 109.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '2:870d2671cffaa9b3b4a2dd57bdae8005' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 26.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://www.communitas.ro/\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/1130\" style=\"width: 200px; height: 97px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://szulofold.hu/\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/1129\" style=\"width: 200px; height: 45px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://www.nefmi.gov.hu/main.php\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/246\" style=\"width: 80px; height: 80px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://www.sapientia.ro/hu/felveteli/alapkepzes/kolozsvar/filmmuveszet-fotomuveszet-media-szak\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/717\" style=\"width: 80px; height: 40px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://www.borsarock.com/\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/735\" style=\"width: 80px; height: 33px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://www.daisler.ro\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/650\" style=\"width: 80px; height: 26px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://gastroyal.ro/\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/1002\" style=\"width: 80px; height: 42px;\" /></a></p>\n', created = 1516462630, expire = 1516549030, headers = '', serialized = 0 WHERE cid = '2:870d2671cffaa9b3b4a2dd57bdae8005' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 109.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '2:1b89ac62a4191dff62f63df388aa7116' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 26.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://agnusradio.ro\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/734\" style=\"width: 80px; height: 41px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://dunatv.hu\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/740\" style=\"width: 80px; height: 100px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://erdely.ma\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/737\" style=\"width: 80px; height: 52px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://erdely.tv\" target=\"_blank\"><img alt=\"Erdélyi Magyar Televizió\" src=\"http://emke.ro/webfm_send/334\" style=\"width: 80px; height: 40px; border-width: 0px; border-style: solid;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://www.erdelyinaplo.ro/\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/733\" style=\"width: 80px; height: 20px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://esemeny.ro/\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/1123\" style=\"width: 80px; height: 63px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"https://eszm.ro/\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/1122\" style=\"width: 80px; height: 31px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://kolozsvariradio.ro\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/1035\" style=\"width: 80px; height: 29px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://kronika.ro\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"http://emke.ro/webfm_send/254\" style=\"width: 80px; height: 30px; border-width: 0px; border-style: solid;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://www.muvelodes.ro\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/1097\" style=\"width: 80px; height: 49px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://paprikaradio.ro\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/739\" style=\"width: 80px; height: 58px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://szabadsag.ro\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"http://emke.ro/webfm_send/249\" style=\"width: 80px; height: 30px; border-width: 0px; border-style: solid;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://idogep.transindex.ro/\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"../../../../../../webfm_send/250\" style=\"width: 80px; height: 36px; border-width: 0px; border-style: solid;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://cluj.tvr.ro/emisiuni/observator-transilvan--erd--lyi-figyel---_4954.html\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/651\" style=\"width: 80px; height: 42px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://maszol.ro\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/1000\" style=\"width: 80px; height: 80px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://igentessek.ro/\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/1036\" style=\"width: 80px; height: 56px;\" /></a></p>\n', created = 1516462630, expire = 1516549030, headers = '', serialized = 0 WHERE cid = '2:1b89ac62a4191dff62f63df388aa7116' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 109.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '2:3d2513b4b40b0e8fea6e46a47f5b7026' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 26.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://egyszervolt.hu\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/265\" style=\"width: 80px; height: 45px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <img alt=\"\" src=\"/webfm_send/332\" style=\"width: 4px; height: 1px; border-width: 0px; border-style: solid;\" /></p>\n', created = 1516462630, expire = 1516549030, headers = '', serialized = 0 WHERE cid = '2:3d2513b4b40b0e8fea6e46a47f5b7026' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 109.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '2:f04256c186733cd5c49860b4136ce347' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 26.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<p>\n RO&ndash;400183 Kolozsv&aacute;r, L&aacute;z&aacute;r u. 30., Kolozs m.<br />\n RO&ndash;400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj<br />\n Telefon/fax: +40 264 434110,&nbsp; <a href=\"mailto:emke.oe@gmail.com\">emke.oe@gmail.com</a></p>\n', created = 1516462630, expire = 1516549030, headers = '', serialized = 0 WHERE cid = '2:f04256c186733cd5c49860b4136ce347' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 109.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '1:7331eae57c4ba1fbb44793868d031b62' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 26.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<p>&copy; 2009, EMKE, <a href=\"user\">Bel&eacute;p&eacute;s</a></p>\n', created = 1516462630, expire = 1516549030, headers = '', serialized = 0 WHERE cid = '1:7331eae57c4ba1fbb44793868d031b62' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 109.

Kőváry László

    Amikor 1992-ben egy csoport lelkes ember megalakította az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (továbbiakban EMKE) idegenvezetői tanfolyamát, ahogy akkor hívták a Honismereti Kört, évszázados hagyományt próbáltak éleszteni. Tíz év alatt kristályosodott, fejlődött a kör de éreztük, hogy valami hiányzik. Hiányzott egy olyan példakép, aki az idő távlatából is serkentsen, utat mutasson jelenlegi törekedéseinkben. 2000. december 12. a kör ünnepélyes keretek között felvette a XIX. századi Kolozsvár és Erdély kiváló egyéniségének, Kőváry Lászlónak, a nevét. Ki is volt Kőváry László? Erre próbálnak fényt deríteni a következő sorok.
Lexikonok és bibliográfiák szerint volt utazó, statisztikus, néprajztudós, családtörténész, régész, közgazdász, szabadságharcos, Habsburg–ellenes összeesküvő, újságíró, politikus, műemlék-felügyelő, biztosítási szakember, tankönyvszerző, irodalomtörténész, történetíró, történetfilozófus… s felsorolásunk így is hiányos, mert az életmű ennél sokoldalúbb. Nevét az olvasóközönség elsősorban történelmi munkái révén ismeri. Azon munkái alapján, amelyekben a romantikus történetíró írta meg az erdélyi fejedelemség történetét, mutatta be Erdély régiségeit, az egykor élt neves családok múltját, leszármazását (genealógiáját), a fejedelmi korszak családi szokásait, viseleteit, avagy a kortárs, a szemtanú hitelességével számolt be és emlékezett az 1848/49-es forradalom és szabadságharc erdélyi eseményeiről, történéseiről. Egyszóval historikusként a XIX. században formálódó társadalomkutatás, a szociográfia, a szociológia erdélyi előfutára volt.
    Kőváry László azok közé tartozik, akiknek műveire gyakran hivatkoznak a szakemberek, hiszen több száz rövidebb-nagyobb cikke, tanulmánya, közleménye mellett több mint 40 önálló, könyv alakban megjelent műve van. Ennek ellenére a mai történetírás továbbra is adós életének és tevékenységének átfogó bemutatásával, értékelésével. Tizenhét éves korában Teke népszokásairól írt kisebb tanulmányt, majd Szilágyságról közölt „föld és országtani vázlatot”. Írt tanulmányt az erdélyi sóbányászatról, a takarékpénztárakról, az életbiztosításról, a cenzúráról, a katonakötelezettségről és még egyéb sok olyan kérdésről, melyek kortársait foglalkoztatták. Azon történészek sorába tartozott, akik a társadalomkutató pontosságával tárták fel a tényeket, de ugyanakkor művészetnek tekintették a történetírást és olvasmányosan, érdekfeszítően, a mai ember számára is élvezhető formában vetették papírosra mondandóikat.
Kőváry László Tordán született 1819. július 7-én. Apja, Kőváry József, a szűcsök céhmestere volt, anyját Sepsiszentgyörgyi Miklós Katának hívták. A házasságból hat gyermek született, két lány és négy fiú, akiket az apa a végsőkig vállalt anyagi áldozatok árán taníttatja. Tanulmányaikat a nagy múltú tordai Unitárius Algimnáziumban kezdték. A legnagyobb fiútestvér, Józsa 1817-ben született, és mint a kolozsvári 1848-as ifjúság vezére maradt emlékezetes. László két öccse közül Endre unitárius lelkésznek készült, de végül a festészet mellett döntött, és a századfordulón, ő a nemesség, szellemi kiválóságok megörökítője. Mihály öccse Kolozsváron tartott ügyvédi irodát, nevét azonban okleveles vívómesterként és kiváló sportemberként örökítette meg. Kőváry Lászlót gyermekkora Tordához köti, s csak hosszas kérlelés után engedi el a szűcsmester édesapa 1836-ban a kolozsvári kollégiumba. Kollégiumi diákoskodása idején reformeszmék és gondolatok lelkes pártolója volt. Innen indult el az amerikai utazó és a demokratikus eszmék közvetítője, Bölöni Farkas Sándor is, valamint Kriza János unitárius püspök, népköltészeti gyűjtő, Szentiványi Mihály költő, író, publicista, Berde Áron vegyész-meteorológus, Jakab Elek történész stb. 1840-től Kőváry a református kollégiumban iratkozik át jogot tanulni. Pályafutását joggyakornokként kezdi Marosvásárhelyt a Királyi Táblán. Ez idő tájt – meg lehet a Királyi Tábla szomszédságában álló Teleki Tékában őrzött gazdag történeti forrásanyag által is ösztönözve – kezdte el történeti kutatásait. Amikor Tilsch János kolozsvári könyvárus és kiadó felveszi korrektornak, és Tilsch unokahúga lesz hűséges élete párja is, a sors véglegesen Kolozsvárhoz köti. 1847-ben jelenik meg Erdélyország statisztikája című munkája mely hírnevét, megalapozza.
1848-ban „Ellenőr” címmel Kolozsvárt, heti lapot szerkeszt, majd kinevezik az országos statisztikai hivatalhoz. A forradalom szelei bátyával, Kőváry Józsával (1817 – 1875) és nemzedékének legjobbjaival együtt hozzák lázba. Rövidesen tűzérönkéntesként, Makk ezredes parancsnoksága alatt bevonul. Aztán a honvédelmi bizottmány kiküldetésével jelen van az agyagfalvi népgyűlésen, részt vesz a kökösi ütközetben, ahol Gábor Áron elesik. 1848/49 telén Kossuth személyesen nevezi ki „tábori történeti jegyzővé” s a kormány sajtóosztályán együtt dolgozik Jósika Miklóssal. Márciusban már Bem seregében haditudósító, közben újabb lapot próbál indítani, de a bukás s a bujdosás közeledik.
A szabadságharc bukása után bujkál, s már akkor megírja a forradalmi események krónikáját, melynek megcsonkított kiadása majd 1861-ben Pesten jelenik meg Emich Gusztávnál Erdély története 1848–1849-ben. Végül lebukik, és szuronyok között kísérik, hurcolják be Marosvásárhelyre, onnan Kolozsvárra. A vizsgálati fogságban lát hozzá Erdély régiségeinek papírra vetéséhez, amit az akadémiának ajánlva 1852-ben meg is jelentettek. Ez a munkája országos elismerést hozott a szerzőnek. „Erdély földének minden foltját ismeri, a legtávolabbi idők történeti hagyományaival” – írta róla akkoriban Jókai. Ennek is köszönheti, hogy a császári kormányzat két évvel később Erdély északnyugati megyéi építészeti emlékeinek konzervátorává nevezi ki.
Az építészeti emlékek után egy újabb kötetben jelentette meg Erdély természeti nevezetességeit (1853). A következő művei is mind forrásértékűek és úttörő jellegűek: 1854-ben Erdély 257 nevezetesebb családja adatait gyűjtötte össze, 1857-re összegyűjtötte Erdély történelmi regéit és adomáit, három évvel később pedig megírja legértékesebb néprajzi vonatkozású munkáját a magyar családi és közéleti viseletekről. Ez utóbbi munkájában megismerteti olvasóit az akkori lakáskultúrával, az otthonok berendezésével, a női és férfiruha- és hajviseletekkel stb. További hasonló témájú cikkekben érdeklődéssel fordult Erdély valamennyi népének etnográfiája felé. A rengeteg kutató- és gyűjtőmunka az 50-es évek végére, arra sarkallta Kőváryt, hogy dolgozza fel egész Erdély történetét: „Mert – amint mondta – sok a munka, s ha senki sem határozza el magát az úttörők keserű poharát kiüríteni, akkor a sziszifuszi munkát százan fogják elül kezdeni, s Erdélynek története mégse lesz.” Elhatározásában az is közrejátszott, hogy Benkő József latin nyelvű Erdély története óta senki sem foglalkozott a témával. A másik nagy unitárius, Orbán Balázs előtt már negyed századdal Kőváry 47 nevezetes székelyföldi helyet írt le, ami szintén hozzásegítette nagy szintézisének a megvalósításához. Kőváry 1859-66 között jelentette meg hat kötetben nagyszabású munkáját Erdély történelme címmel, amelyet főművének tartanak. Mint Erdély történetírója kapta meg megkésett akadémiai levelező tagságát (1883) és a kolozsvári Ferenc József tudományegyetem tiszteletbeli doktor címét (1902).
1862-től Deák-párti politikai lapot szerkeszt Korunk címmel, melynek nagy szerepe van az 1867-es kiegyezés előkészítésében. Közben változás áll be Kőváry érdeklődési körében. Akárcsak kortársa, Berde Áron, ő is a közgazdaság felé fordul. A biztosítási ügy harcosa lesz. Kisebb-nagyobb kötetekben ismerteti a külföldi, az osztrák és magyar biztosítási intézeteket. Az 1858-ban megindított Kolozsvári Kisegítő Takarékpénztár alapító tagja, majd igazgatója is.
Házassága nagy hatással van Kőváry további pályafutására. Hosszú élete során mindig maga mellett tudhatta feleségét, akinek sokat köszönhetett ugyanis felesége, Knausz Johanna (1831 – 1918) rokonságban állt a város patrícius társadalmával. A feleség több házas telket, birtokot kapott hozományba, ami anyagi jólétet, függetlenséget biztosított mindkettőjüknek. Kőváry, Kolozsvár jómódú polgáraként több irányban igyekezett tanulmányait és tapasztalatait értékesíteni a város érdekében is. Kolozsvárról az első játékos-verses ismertetést a Györke-sorozat számára készítette. Kelementelkén a Simén család öt lánya mellett a kisfiút, Györgyöt is tanította. Az ő számára írta elemi szinten Györke Erdélyt utazza, Györke geográfiája és históriája Erdélyről, Györke meséi és példázatai stb. című füzeteket. Az elemisták aztán évekig Györkével járták Erdélyt és a tudomány berkeit.
Kolozsvári városgazda szerepében is találkozunk Kőváryval. A város közigazgatási bizottsága tagjául választják, közgazdasági előadó, később a tiszteletbeli főjegyzői címmel tüntetik ki. A Sétatér-egylet választmányi tagja, sőt 1873-1886 között a Sétatér igazgatója is. Az ő ekkoriban összeállított füzetből ismerjük a Sétatér keletkezését és fejlődését 1886-ig. A köztemető és a fásítási bizottság elnökeként megvalósította, hogy fákkal ültessék be a Házsongárdi temetőt. A főtéri Szent Mihály templomot körülvevő falnak nekiépített kis boltok és műhelyek megvásárlásának és eltávolításának mozgató rugója Schütz János mellett Kőváry volt, s külön emlékiratban örökíti meg a bizottság küzdelmeit. Ezen munkálatok révén, Kolozsváron létrejött Erdély legszebb főtere. Ő az első szakszerű kolozsvári népszámlálás megszervezője, s ennek eredményeit 1870-ben, kis füzetben teszi közzé. Tanulmányt írt a város közgazdasági fejlődéséről (1889), köztisztaságáról (1892), valamint a „testedzés” helyi hagyományairól (1897).
    Kővárynak volt egy saját várostörténeti jelentőségű kezdeményezése is. Ott, ahol nevét ma is utca viseli, a Fellegvár mögött, az állomásra néző domboldalon a telekkönyvileg is az ő tulajdonát képező 50 000 m2-es birtokát az 1880-as években mintegy száz telekre parcelláztatta, és azokat kedvező törlesztés mellett eladta a vasúti alkalmazottaknak, közülük is elsősorban a nyugdíjasoknak. Az Új (ma Kőváry), Szélső, Közép és Kalauz utca alkották a Kőváry-telepet. 1881-ben az óvári lakása szegleténél levő zsibvásár teret az ő sürgetésére szüntették meg, és az unitárius Pákey Lajos tervei alapján parkká alakították.
Kőváry László Kolozsvár köztiszteletben álló polgára, tudós egyénisége, a város minden jelentős eseményének tevékeny részese volt. 1885-ben az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület, az EMKE egyik alapító tagja, majd három évvel később az Erdélyi Irodalmi Társaság alapítói között is ott találjuk.
    Az 1900-as évek elején minden erejét Magyarország történetének a megírására fordította. Művét tulajdonképpen a millenniumra tervezte. 1895-ben a Magyar Tudományos Akadémia pályázatára be is küldte a kéziratot, de az nem fogadta el, mivel túlságosan romantikus látásmódja már időszerűtlenné vált. Kőváry azonban a bírálatokat megszívlelve keményen dolgozott, és 1905-re elkészül a két vaskos kötetet kitevő összegzéssel: Magyarország története és Magyarország története nemzetközi helyzetünk szempontjából. A második kötet halála után, 1909-ben jelenik meg ezen ajánlással: „Kedves nőm, Knausz Johannának – kinek hosszú életemet, mind írói ösztönömet köszönöm –, e kötet kiadójának ajánlom”. E magánkiadásban megjelent mű, ha romantikus látásmódja miatt nem is szerzett elismerést, élete záróköve.
    Kőváry túlélte és túlírta korát, bár az a vágya, hogy legkedvesebb tanára, mintaképe, Brassai Sámuel, akiről könyvet írt, éveit elérje, nem teljesült: 89. évében, 1907. szeptember 25-én hunyt el. Sírja a Házsongárdi temető lutheránus sírkertjében található. A tekintélyes fehér márvány emlékoszlopra hű felesége a következő feliratot vésette: „Itt nyugszik / újtordai / Dr. Kőváry László / történetíró / született 1819. júl. 7. / meghalt 1907. szept. 25. / Hazája történetét írván / e kőnél maradandóbb emléket / állított magának”. 1918-ban követte őt felesége, akinek végakarata szerint Bástya utcai szegletházukra (az Óvárban) még 1918 nyarán emléktáblát helyeztek: „Itt élt és írta / Erdély és Magyarország történetét / Dr. ÚJTORDAI KEÖVÁRY LÁSZLÓ történetíró / a Magyar Tud. Akadémia tagja stb. / Sz. 1819 – Megh. 1907”.Kőváry László sírja a Házsongárdi temetőben
Műveinek, kisebb-nagyobb írásainak csupán cím szerinti felsorolása is oldalakat tenne ki. Sok közülük tartalmánál, mondanivalójánál fogva most is időszerű, még ha egyes adataik az idők folyamán el is évültek. Kőváry ugyanis tudományos munkáival nemcsak a tudományt szolgálja, hanem hite szerint a társadalom jobbítását is elősegíteni kívánta általuk. Ennek bizonyságául idézzük néhány gondolatát az Erdély építészeti emlékei című, Kolozsvárt 1866-ban megjelent munkájának előszavából: „Ha végignézünk e kis hazán, mely egyébiránt oly kis haza, hogy hat királyság van Európában nálánál kisebb – ha mondom, a jelen nemzedék elnéz ősei dicső múltján: édeskeserű önérzet szállhatja meg keblét… Mily és mennyi építményt akartak őseink reánk hagyni: azt a sok rom beszéli. De mit tehettek ők, ha az építészeti emléket, mit a pár békés napon emeltek, a háborús évek eltörölték. Ismernünk kell e hon történetét, hogy átlássuk, mi óriási küzdelem volt e hont így is megtartani. Csoda, hogy kő kövön áll e hazában…”
    Ezért inti kortársait, és intelmei akár a mai nemzedékhez is szólhatnának, ahhoz a mai nemzedékhez, melynek szinte szemei előtt pusztul el most már szinte végérvényesen és visszavonhatatlanul múltunk számos még düledező építészeti, tárgyi emléke. Akár ma is leírhatnánk akkori kifakadásait: „Mit nekünk mindez: gondolja meg a nagy tömeg, mintha csak szállásul tartaná a szép hazát. Pedig engedjük eltöröltetni a múltak emlékeit, mikre most a honfi kebel feldobog: engedjük kiegyenlíteni a sírt, hová most a nép sóhajtva egy követ még odavet: akkor nem lesz többé édes szó, haza: jöhet a foglaló, s nem lesz, mi védelmére lelkesítsen… csudálkozunk, ha a nép érzéketlen történelmi múltja iránt… Ha az értelmiség nem fog kezet azon kevés, melegebb kebellel, mely a hon múltját és jelenét búvárkodva éli napjait: akkor le fognak ezen emlékek dűlni: simává gyalulja az idő, hol egykor e nemzet szent köveket tapoda: s szolgakenyeret fog teremni a sírdomb, mely alatt annyi nemes kebel hasztalan porladoz.”


Ács Zsolt

Irodalom:

1.    Gaal György: Kőváry László és Kolozsvár. Múzsák és erények jegyében. Dolgozatok Erdély unitárius múltjáról. Kiadja az Unitárius Egyház. Kolozsvár, 2001.
2.    Köblös Zoltán: Kőváry László irodalmi munkássága (1839 – 1907). Erdélyi Múzeum, 1907.
3.    Lászloffy Aladár: Házsongárd. 1989.
4.    Márki Sándor: Emlékbeszéd Kőváry László lev. tag felett. Budapest, 1910.
5.    Molnár B. Lehel: Emlékezés Kőváry Lászlóra. Művelődés LIII. évfolyam 2000. május.
6.    Tonk Sándor: Kőváry László(1819 – 1907) Erdélyi református naptár 1999.





Támogatóink

Médiapartnerek

Erdélyi Magyar Televizió

Ajánljuk


© 2009, EMKE, Belépés