ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET
SOCIETATEA MAGHIARĂ DE CULTURĂ DIN TRANSILVANIA
HUNGARIAN CULTURAL SOCIETY OF TRANSYLVANIA

RO–400183 Kolozsvár, Lázár u. 30., Kolozs m.
RO–400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj
Telefon/fax: +40 264 434110,  emke.oe@gmail.com

Címlap

Kőváry László Honismereti Kör

 

Húszéves a Kőváry László Honismereti Kör

-  elnöki beszámoló -

         A megalakulásunk óta az eltelt húsz év gazdag, sokszínű, értékes és mindenki számára hasznos volt.

          A honismeret, mint mozgalom, mint kutatómunka, ápolja a szülőföld, a lakóhely, a haza iránti szeretetet és annak megbecsülését. Nekünk a honismeret a húsz év alatt, nagyon sok mindent adott. Alkalmunk volt múltunk minél alaposabb megismerésére, műemlékeink egyre romló, omladozó, de egyesek rendbe tétele és felújítása szűkebb kis hazánkban, Erdélyben.

         Olyan településeken is jártunk, ahol talán a madár sem száll, de ott is emberek élnek, ha kevesen is, de őrzik, ápolják múltjukat, templomukat, temetőiket.

         Honismereti körünk ezelőtt húsz évvel 1992 októberében kezdte meg működését. Egy pár lelkes ember odaadó munkájából, a szülőföld megismerése iránti szeretetből jött létre.

         Beindítottuk első idegenvezetői tanfolyamunkat, melynek célja az volt, hogy fiatalok, középkorúak, idősebbek, megismerjék szülőföldjüket, városukat, új ismereteket szerezzenek. A hallgatok 80 órában ismerkedtek Erdély történelmével, földrajzával, műemlékeivel, az építészeti stílusokkal. A témakört később vallástörténettel bővítettük.

         Az előadásokon elhangzó elméleti tudnivalókat gyakorlati útmutatásokkal egészítettük ki mint: - városnézési sétákkal

- temetőlátogatással

- múzeumok megtekintésével

                                - autóbuszos tanulmányi utakkal ahol, alkalmunk volt különböző néprajzi tájegységeket, falvakat, templomokat, kastélyokat, várakat, várromokat, emlékházakat megismerni.

         A húsz év alatt 16 honismereti tanfolyamot szerveztünk, melyen több mint 600 hallgató vett részt. Sajnos nem mindenki tartott ki a tanfolyam végéig, lassan lemorzsolódtak. Több szép, jól dokumentált dolgozatot is írtak, ami igazolta érdeklődésüket, a szülőföld iránt. Mégis már a 17-ik évtől nem indítottunk újabbat mivel a tőlünk kapott oklevél nem jogosított fel senkit hívatásos idegenvezetőnek.

         Úgy határoztunk a kör tagjaival, hogy minden hónap utolsó szombatján találkozunk és legalább két színvonalas előadással tovább gyarapítjuk ismereteinket, kultúránkat. Jelenleg 48 állandó tagunk van és sok pártoló tagunk.

         A húsz év alatt a 70 tanulmányi utunk lehetőséget adott, hogy nyugattól – keletig, északtól – délig, (Nagyváradtól – Kézdivásárhelyig, Máramarosszigettől – Orsováig) a moldvai kolostorok egy részét bejárjuk. 66 várost, 107 falut és kisebb települést, 30 kalotaszegi falut, 25 várat és várromot, 16 vártemplomot, 170 templomot (romai katolikus, református, unitárius, evangélikus, zsidó, görög katolikus, ortodox), 38 szász települést és templomot, 34 kastélyt, udvarházat, 20 múzeumot, 15 fürdő és üdülőhelyet látogattunk meg. Minden egyes tanulmányi útra szórólap készült, mely az útvonalat és a helységeket jelölte. Honismeretes társaink a települések történelmi, néprajzi és földrajzi bemutatását vállalták. Így minden helységről, műemlékről pontos adatokat, leírást kaptunk.

         Magyarországon 10 alkalommal jártunk, két megyeszékhely kivételével mindenhol, ott is csak átutaztunk, ez Somogy és Zala megye. Magyarországi tanulmányi utjaink lehetőséget adtak egynapos átruccanásokra, Kassára, Pozsonyba, Párkányba, Burgenlandba. Négy alkalommal még messzebb is jártunk, Ausztriába (Salzburg, Bécs, Melk), Olaszországba (Velence, Padova, Firenze, San Marino) de közös szervezésben egyik tanár kollegával a Benelux államokat, Törökországot és Tirolt kerestük fel. (15-15-9 létszámmal).

         Minden évben kolozsvári városnéző sétákon vettünk részt, ebben az évben városunk templomait vettük sorba. A Házsongárdi temetőben nyugvó nagyjaink síremlékeit rendszeresen felkerestük.

         Eddig 13 Honismereti Napot tartottunk egész napos tevékenységgel, más-más témakörben. Foglalkoztunk városunk történelmi múltjával, erdélyi várakkal, népi építészettel, népviselettel, városunk köztéri szobrairól, Hunyadi Jánosról, Mátyás Királyról és a reneszánszról, Szent Erzsébet életével, Bethlen Gáborról és hitvesével, kastélyokról, udvarházakról, Apáczai Csere Jánossal, Brassai Sámuellel.

         Nagy öröm számunkra, hogy 2003 decemberében megjelentettük a Honismereti Híradót (eddig 17 szám jelent meg), mely eleinte évente kétszer, majd évente egyszer jelent meg. A lap hírt ad tevékenységünkről, tanulmányi útjainkról, élménybeszámolókat, műemlékeket, várakat, fontos személyiségeket, templomokat mutat be.

         Magyarországi kapcsolataink közül megemlíteném a Honismereti Szövetséget. Velük 1998 áprilisában vettük fel a kapcsolatot, a Jászkiséri Csete Balázs Honismereti Egyesülettel is 1998 óta tartjuk a kapcsolatot. Együttműködési szerződést is kötöttünk, mely segíti az együttműködést. Ugyancsak jó kapcsolatot ápolunk a Lánycsóki Magyar-Német Kulturális Egyesülettel 2001-től. Úgyszintén a Bács-Kiskunemegyei Honismereti Egyesülettel 2007-ben megkötött együttműködési szerződésünk óta. Jó barátságot ápolunk a Fejér Megyei Honismereti Egyesülettel és ezen kívül sok személyes kapcsolataink vannak több megyében. Köszönettel tartozunk minden olyan magyarországi honismereti egyesületnek, akik ottlétünket támogatták, szállást, étkezést, fogadást rendeztek részünkre.

         Az évente megrendezett Országos Honismereti Akadémián eddig 15 alkalommal vettünk részt. Az Országos Ifjúsági Honismereti Akadémián, amit szintén évente rendeznek 13 alkalommal, eddig 30 középiskolás és egyetemi hallgató vett részt, akik az előírt témának megfelelő dolgozataikkal szerepeltek. A Honismereti Szövetség felkérésére 2002-ben a Tudás Forrásai és 2005-ben Hős Rákóczi népe művelődéstörténeti vetélkedő döntőjét szerveztük meg 40 csapattal, melyen diákok Erdély különböző középiskoláiból vettek részt. A Honismereti Szövetség folyóiratában 3 felnőtt és 7 diák írása jelent meg. Talán a sokrétű tevékenységünkhöz még az is hozzá tartozik, hogy az utóbbi három évben a Kolozsvári Magyar Színház előadásait közösen látogatjuk. De nem szeretném kihagyni a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum nagy kiállításainak sorozatát, melyet a Budapesti Nemzeti Galéria gyűjteményeiből kölcsönzött képekből állítottak ki. Így az erdélyi magyarok is közel kerültünk a nagy múltú művészeink alkotásaihoz. Mi 2007-2009 között négy kiállítást láttunk.

         Elmondhatjuk, hogy 20 év alatt tevékenységünk egy percre sem szakadt meg. Eredményesnek tartjuk a 16 Honismereti Tanfolyamunkat és az azt követő magas színvonalú előadásokat, hogy sikerült sok középiskolást, egyetemi hallgatót, dolgozókat, nyugdíjasokat bevonni a honismereti munkába, kutatásra, melyet fiataljaink későbbi munkájukban fel tudtak használni. Biztos vagyok benne, hogy mindenkinek sikerült ismereteit bővíteni, gazdagítani, hiánypótlására segítséget nyújtani. Köszönjük az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek, hogy szárnyai alá fogadott, vigyázott ránk, segítette tevékenységünket, előadóinknak a sok szép színvonalas előadást.

         Ki kell emelni két olyan fiatalt, mint Ács Zsolt, aki 15 éve még akkor első éves egyetemi hallgató volt és Tóth Orsolyát, aki 12 éve még akkor tízedik osztályos diák volt önzetlenül, kitartóan segítő társaim e tevékenységben. De köszönöm a kör tagjainak is, akik részvételükkel, konkrét segítségükkel mindig jelen voltak és vannak a meghirdetett előadásainkon, tanulmányi útjainkon.

         Pár sorban egy Szatmárnémetiből származó, de Kolozsváron tanult egyetemi hallgató leveléből szeretnék idézni, aki hatodik Honismereti Tanfolyamunk elvégzése után a következőket írta: „Én nem erdélyi származású vagyok, Szatmáron születtem. Egy titokzatos Erdélyt szeretettem volna, akartam megismerni. Ahol a múlt tapintható, a levegőben van és be lehet lélegezni, ahol az emberek vendégszeretettel, kedvességgel fogadják a messzi utat megtett vándort és nyíltan, egyszerűen beszélnek az itthonmaradásról, az életről, gondokról. Egyben megtanultam jobban becsülni mindazt, ami a miénk. És még mit adott ez a tanfolyam? Egy olyan társaságot, ahol az ember kikapcsolódhat, ahol az idős és fiatal egyaránt megérti egymást.” (1997)

         A közös munka, a jó hangulat, a sok szép élmény mind hozzájárult, hogy ma itt együtt vagyunk. Mi büszkék vagyunk szülőföldünkre, Erdélyre, Kolozsvárra, a 20 éves Honismereti Körünkre és azokra, akik itt megtalálták azt, ami hétköznapjaikat kitölti. Őrizzük meg és becsüljük múltunk emlékeit és próbáljunk meg úgy élni, hogy megmaradjunk.

Kiss Margit, elnök                          





Támogatóink

Médiapartnerek

Erdélyi Magyar Televizió

Ajánljuk


© 2009, EMKE, Belépés