Beszélhetünk-e önálló erdélyi kultúráról? Mik azok a kihívások, amikre a jövőben figyelni kell? Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője, az előadás moderátora ezekre a kérdésekre kereste a választ a tusványosi beszélgetésen.
Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kultúráért felelős ügyvezető alelnöke szerint létezik az erdélyi kultúra, amire összefüggő rendszerként kell rá tekintenünk. Léteznek olyan hálózatok (mint az EMKE vagy a könyvtárosok egyesülete), amelyek működnek.
És egymással együttműködve méginkább tudnak haladni. Szerinte ezek a partnerségek erősítik egymást, például azzal, hogy közös programokat szerveznek. Jelenleg a TikTok-korszakra kell felkészülni. Az adatbázisok megléte sok mindenben tud segíteni, de ezeknek a használata együtt kell járjon a személyes találkozásokkal” – nevezte meg a jövőbeli kilátásokat a témában.
Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára szerint nem mindegy, hogy milyen kontextusban tesszük fel ezt a kérdést. Felmerül ugyanis, hogy a magyar kultúránkat hogyan tudjuk megőrizni a ránk zúdult multikulturalizmus mellett? Ezek kihívások, de összeköt minket az anyanyelvünk. „Összben kell a magyarságra gondolnunk. Ezt követően lehet elemezni azt, hogy részeiben mi gazdagítja a nemzet kultúráját” – fogalmazott, majd hozzátette, mi együtt vagyunk magyarok, nem magunk akarunk előrelépni, hanem együtt. „A kultúrát nem fogyasztani kell, hanem megélni” A jövő kérdését nézve a kultúra digitális térbe való beilleszkedését emelte ki. „Ma az intézményi oldalon a hitelesség kérdése az aktuális az online térben. A fiatalok megszólítása egy másik kérdés. Az identitás a nevelés kérdése is” – emelte ki.
Kelemen László, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány elnöke arra emlékeztette a közönséget, hogy a globális kultúra pusztítja a lokális kultúrát. Olyan nyelvű zenét hallgatunk, amit nem ismerünk, külföldön dolgozunk, ahova semmi nem köt. „A kultúrában azért dolgozunk, hogy a saját, lokális értékeket a társadalom egy szeletében vissza tudjuk állítani. Együtt könnyebb” – fogalmazott Kelemen László.
Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke szerint létezik erdélyi kultúra, nagyon is markáns módon. Ez évszázadokon keresztül a megtartó erőnk volt számunkra. A kérdés nem vagy-vagy, hanem és-és alapon kezelendő: a magyar kultúra része az erdélyi. A létjogosultsága már egészen más kérdés. A huszadik században nagy különbségek születtek abból, hogy külön volt magyar és erdélyi irodalom.
„Együtt táncolni is jobb” Amikor a partnerség kérdéséről beszélünk, egyértelmű annak a hasznossága, inkább az nem mindegy, hogy kikkel kötünk partnerséget. „Közigazgatási szempontból elsősorban román állampolgár vagyok” – fogalmazott Gergely Balázs. Ezt pedig nem szabad rossz néven venni. Ebből adódóan rengeteg lehetőség nyílik meg előttünk. „Kulturális szempontból azonban teljes mértékben magyarnak tartom magam” – mondta. Szerinte a digitális világban való részvétel fontossága nem kérdés. Nagyon fontosnak tartja továbbá a finanszírozás kérdését. „Hogy ne a nemzet oltárára tegye ki alkotását a művész ingyen és bérmentve, hanem legyenek megfizetve a kulturális szakmában dolgozók. Nem kérünk többet, mint amire szükségünk van.”
Nagy Lilla, www.szekelyhon.ro, 2025. július 24.