kiáltás Gy. M. A. után
Menni csak magunkban lehet
fejvesztettek vagy vesztesek
aki álmánál nehezebb
kit álma pórázon vezet
akit nem vár nagy szakadék
agyába hasít csak az ék
két álom közt egy ittvaló
s egy túlsó madzagot faló
kísértés – önmagunk előtt
lehetetlenből lehetőt
hazudó hazárd gondolat –
arcodba csapó bogarak:
sekély hír súlytalan szavak – – –
világgal telve hamarabb
megutálod a pózait
(tudásnál van-e prózaibb?)
vén rokolyán a gyöngyszemek
vérrögök ütik át ered
a kéz él csak (az is remeg)
célba találni hány remek-
művel lehet? Kálvária
hegyén túl (hurok)glória
mint egy rövid ecsetvonás
meghúzod – és örök varázs
1993. május 28.