ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET
SOCIETATEA MAGHIARĂ DE CULTURĂ DIN TRANSILVANIA
HUNGARIAN CULTURAL SOCIETY OF TRANSYLVANIA

RO–400183 Kolozsvár, Lázár u. 30., Kolozs m.
RO–400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj
Telefon/fax: +40 264 434110,  emke.oe@gmail.com

Címlap

Tarka kínálat a fekete arany után

Forrás: 
Erdélyi Riport, 2015. január 30.
GyMAE Facebook like: 
GyMAE Facebook like
Aktuális banner: 
Aktuális banner
GyMAE sajtóvisszhang: 
GyMAE sajtóvisszhang

A megújuló energiaforrások kérdése az elmúlt évtizedekben egyre jobban foglalkoztatja az emberiséget már csak azért is, mert olykor hisztérikus előrejelzések születnek arról, hogy ha a hagyományos forrásaink elfogynak, akkor mind visszavonulhatunk a barlangokba. Mások szerint ez a kérdés rég el van döntve, a zöldenergia mítosz, amivel nem érdemes foglalkozni. A két oldal közti távot Vallasek István fizikus, a Sapientia Tudományegyetem nyugalmazott oktatója igyekezte leszűkíteni Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban tartott előadásával. Szavait Kustán Magyari Attila jegyezte le.

A megújuló energiák kérdése örökzöld. Éppen negyven éve keresték meg Vallesek Istvánt, hogy vállaljon el egy, a kérdéssel foglalkozó projektet, és azóta is tanulmányozza a témát.
Emlékszünk még, bár nem szívesen – indította előadását a fizikus – azokra az időkre, amikor még gondok voltak az energiaellátással, például nem volt fűtés vagy áram. Ez is jól példázza, mennyire nem vagyunk meg energiaellátás nélkül.

Energia márpedig nem lesz a semmiből, és nem is tűnik el, hanem átalakul. Az emberiség a kezdeti időktől fogva használta a lehetőségeit, az ősember tüzet csiholt, és elsősorban a biomasszát használta fel, például a tűzifát. Az ipari forradalom hozta el az új technológiákat, a fosszilis energiahordozók ekkor váltak fontossá. Ezek elégetésével azonban felszabadul elsősorban a széndioxid, ami a globális felmelegedést előidézi, ugyanakkor a kőolajról és társairól kiderült, hogy nincs elég belőlük. A közeljövő ugyan biztos, de ezek a források hosszú távon kimerülnek, - mondta Vallasek.

Európa 2020, Európa 2030

A Nap, a víz és a szél használata energiaként mindig is ismert volt, de nem elég széles körben. Ezek a megújuló energiák problémával is járnak: mivel a bevezetésük meglehetősen költséges, állami vagy európai uniós támogatásokat igényel.

Az Európai Unió persze foglalkozik azzal, hogy a megújuló energiákat előnyben részesítse: a tervek szerint 2020-ra az üvegházhatású gázok kibocsátását húsz százalékkal kell csökkenteni, az energiahatékonyságot húsz százalékkal növelni, a megújuló energia részarányát szintén húsz százalékkal növelni.

Ami a második mutatót illeti: egyszerűen szólva arra van szükség, hogy ne az utcát fűtsük, amikor a gyenge szigetelésű lakásainkat melegítjük ki: Vallasek szerint felére lehetne csökkenteni a költségeket, ha jobb minőségűvé tennénk a lakhelyeket.

2030-ra is elkészültek a direktívák, ezek értelmében az Európai Unióban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása az 1990-es szint alá kell essen mintegy negyven százalékkal, a megújuló energiaforrások aránya pedig 27 százalékra kell emelkedjen.

Fontos ugyanakkor, hogy a szén felhasználása egyelőre ugyan zavartalan, a környezetszennyezés miatt azonban oda kellene figyelni erre, hiszen elmondható, hogy Nyugat-Európában a háromszáz szénerőmű által kibocsátott levegőszennyezés következtében évente 25-28 ezer ember hal meg különböző egészségügyi károsodásokban.

Hányan vagyunk, hányak leszünk

Energiafogyasztás szempontjából fontos tényező, hogy hányan lakjuk a bolygót. Egyre növekszik a lélekszám és az élettartam, így az energiafogyasztás is, ráadásul az életkörülmények, a műszaki elvárások színvonala is emelkedett.

Az előrejelzések szerint 2040-re kilencmilliárdan lakunk majd a Földön, ráadásul már ma 54 százalékunk él városokban, ami az energiahasználat szempontjából nem mellékes mutató. Az újonnan születők többsége pedig szintén városi vagy fejlett vidéki környezetben fog élni, mondta Vallasek. A bolygó egyébként bírná szusszal: 20-30 milliárd embert is eltarthat megfelelő körülmények között.

NÉVJEGY

Vallasek István középiskolai tanulmányait a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban végezte. A BBTE Fizika Karán, majd ugyanott a Közgazdasági Karon szerzett diplomát, amelyet később a Debreceni Egyetemen anyagtudományi mérnök-fizikusi képesítéssel egészített ki. Előbb Tordán tanított, majd a kolozsvári Tehnofrig hűtőipari berendezés-gyárban és a Hűtő- és Élelmiszeripari Gépgyártó Tervező és Kutató Intézetnél dolgozott, mint fizikus, majd tudományos főkutató. Négy, gyártásba vett találmányára elnyerte a Román Szabadalmi Hivatal szabadalmát. Munkatársaival együtt további 21 újítás szerzője. A Debreceni Egyetem, a Lisszaboni Egyetem, valamint a Miskolci Egyetem tudományos ösztöndíjasa. 2001-től 2009-ig, nyugdíjba vonulásáig a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának adjunktusa. Ezt követően a Békéscsabai Képzési Központ által szervezett Megújuló energetikai szaktanácsadó képzésen vesz részt. 2013-tól a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Megújuló energetikai munkacsoportjának vezetője. Ebben a témakörben számos előadást tartott Erdélyben és Magyarországon. Több mint százhúsz román, angol és magyar nyelven írt tanulmányát hazai és magyarországi folyóiratokban, konferencia kiadványokban jelentette meg.


A Napkirálynõ

Míg Magyarországon felelõs politikus szájából hangzik el, hogy a napenergiával az a baj, hogy éjjel nem süt a Nap, a magyarok márpedig éjjel is használnak áramot, nemrég pedig környezetvédelmi adót vettek ki a napelemekre, mi hozzáértõ fizikustól tudhattuk meg, mi a valóság e megújuló energiaforrást illetõen. A napkollektorok azok az eszközök, hangzott el, amelyekkel használati melegvizet lehet elõállítani, míg a napelemek villamos energiát tudnak termelni. A napenergiának volt egyébként magyar kutatója, Telkes „Napkirálynõ” Mária, aki Budapesten született, de már huszonéves korában az Amerikai Egyesült Államokba költözött, hogy aztán a nevéhez fûzõdjön a napház, a napkemence és a napenergiás vízlepároló feltalálása.

Szél, víz és biomassza

A szélerőművekről tudni kell, hogy ezekhez megfelelő széllökésre van szükség: 4-14 másodpercenkénti méteres sebességgel működnek, ráadásul kockázatos a használatuk, mert előfordult már, hogy a teljes hatékonysággal működő erőművek miatt másokat kellett lekapcsolni, hogy ne legyen túltermelés.

A világ legnagyobb vízerõmûve Kínában van, az általa okozott áradások miatt több mint egymillió embert telepítettek ki.

A geotermikus, azaz földhővel előállított energia Romániában is népszerű, Belényesen például ezzel a módszerrel oldották meg a lakások fűtését.

A biomassza felhasználása Európa keleti és középső régiójában a legígéretesebb tartalék. Ez szállítható, tárolható és univerzálisan is felhasználható, ami előnyt jelent más módszerekkel szemben.

Kimutatták egyébként, hogy a rendelkezésre áll készletek jobb hasznosításával a teljes hőszükségletünk ellátható volna az országban.

Ebbe az irányba tettek lépéseket, az Olt mentén, Székelyföldön már telepítettek biomassza növényeket, Radócon német cég létesített hasonló erőművet. Környezetvédők siratják az elégetett növényeket, a tény viszont Vallasek szerint, hogy a fák egy részével nincs mit csinálni, és remekül felhasználhatók erre a célra.

A biogáz szerves hulladékok bomlásának terméke, amelyet baktériumok okoznak. Különböző kommunális, mezőgazdasági hulladékokból van előállítva. A gáz alternatívájaként szoktak beszélni róla, bár előállítása meglehetősen költséges, de például a nagyváradi szeméttelepen működik ilyen.

Románia függetlenedhet

1965 és 2013 között a világ teljes hő- és villamosenergia-felhasználását nagyrészt az olaj, a gáz és a szén adta, az igény megháromszorozódott ugyan, de a módszerek alig. Az előrejelzések szerint tovább növekszik a klasszikus módszerek felhasználása, de csak az igények növekedése szerint, alapvetően ugyanis csökkenteni fogjuk a részarányukat. A kőolaj felhasználása csökkeni fog öt éven belül, a szélenergia, a biomassza, a napenergia és geotermikus energia aránya azonban emelkedni fog, mondta a szakember. A fotovillamos napenergia termelése világszerte 3-ról 193 gigawattra nőtt, itt tehát kimutatható egy jelentős növekedés. A napkollektoros melegítők kapacitása az elmúlt másfél évtizedben szintén hatszorosára emelkedett, a koncentrátoros termikus erőművek szintén egyre népszerűbbek: a 2007-es 17-ről 318 gigawattra nőtt 2013-ig. A globális energiafogyasztásban a megújuló energiák az összkép egyötödét alkották, ezek nagy részét pedig a vízerőművek adták. Románia ezeknek köszönhetően teljesíti egyébként a vállalásait, hiszen vízerőművekkel jól állunk, - mondta Vallasek - hozzátéve, Dobrudzsa régióban kiválóak a feltételek a szélenergia előállításához, így az oda telepített parkok miatt ilyen szempontból is élen járunk Európában. Fontos az is, hogy Románia új energetikai stratégiája szerint nagy valószínűséggel ebből a szempontból függetlenedni fog az ország, elsősorban a kőolaj- és földrajzkészleteinkre és a megújuló energiákra alapozva.

Alternatívák

A jövőben más megoldások is teret kaphatnak. A magfúzió elsősorban a Nap energiatermelésének reprodukálásával próbál előállítani energiát, azonban lassan haladnak a kutatásokkal. Egy vicc szerint, amikor kérdik őket, hogy mikor érnek el eredményeket, azt mondják: harminc éven belül. Teller Ede és Kürti Miklós egy ízben, egy előadáson nem tudtak megegyezni, hogy mikorra valósul meg a módszer, a közönség kérdéseire így azt válaszolták, amit „illik”: harminc éven belül. (Ugyan az előadó az atomenergia szerepéről ezúttal csak érintőlegesen foglalkozott, arra kitért, hogy fontos lehet az ország energigazdálkodása szempontjából, ha kínai segítséggel megépítik a cernavodai erőmű két újabb blokkját.)

A hidrogén mint energiahordozó, szintén reményt ad, de annak ellenére, hogy nagy mennyiségben fordul elő, szállítani nehéz és veszélyes. A tervek szerint tíz éven belül számíthatunk komolyabb eredményekre.

Magyar ember nevéhez fűződik a metanolgazdaság elmélete, amely értelmében a metanolt kellene közvetlen energiahordozóként alkalmazni – ennek a részletesebb magyarázata viszont már a kémia ingatag területére vinne minket. Oláh György Nobel-díjas tudós elképzelése nem üres fantáziálás volt, Izlandon és Kínában már létesítettek üzemeket az ő ötlete alapján. Elhangzott: metanollal már mobiltelefont is működtethetünk, igaz, több ezer dolláros felszerelésről van szó.

Előadása végén Vallasek István arra a kérdésre is választ adott, hogy szerinte illúzió-e vagy végleges megoldás a megújuló energiák használata. Mint mondta, nem jelenthetjük ki, hogy mindez illúzió, de az alternatívák nem is jelenthetik a teljes megoldást. Törekednünk kell viszont arra, hogy minden forrást nagyobb hatásfokkal használjunk. „Így nem kell majd visszabújunk a barlangba, ha elfogyott a kőolaj-tartalékunk”, - fogalmazott a szakember.


Kustán Magyari Attila, Erdélyi Riport, 2015. január 30.





Támogatóink

Médiapartnerek

Erdélyi Magyar Televizió

Ajánljuk


© 2009, EMKE, Belépés