ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET
SOCIETATEA MAGHIARĂ DE CULTURĂ DIN TRANSILVANIA
HUNGARIAN CULTURAL SOCIETY OF TRANSYLVANIA

RO–400183 Kolozsvár, Lázár u. 30., Kolozs m.
RO–400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj
Telefon/fax: +40 264 434110,  emke.oe@gmail.com

Címlap

A színes fametszet megújítója

Forrás: 
Irodalmi Jelen, 2012. május 8.
GyMAE Facebook like: 
GyMAE Facebook like
Aktuális banner: 
Aktuális banner
GyMAE sajtóvisszhang: 
GyMAE sajtóvisszhang

A magyar földön alig, Amerikában viszont annál inkább ismert Domján József Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az Amerikai Magyar Múzeum és a Sárospataki Képtár által szervezett tárlat a színes fametszet megújítójának munkáiból nyújt ízelítőt. A Kolozsvárott most látható alkotások csupán töredékét képezik a Sárospataki Képtár anyagának, amely csaknem az egész életművet átfogja.

A kiállítást dr. Tarján Gábor néprajzkutató, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára méltatta. Saját kutatásaira alapozva elmondta: bár Domján a huszadik század képzőművészetének kiemelkedő alakja, alig ismerik Magyarországon. Amerikában sokkal jobban beépült a köztudatba. Hírnevét a színes fametszetek újszerű technikájának köszönheti, ezzel vált ismertté szerte a világon. A grafikai dúcok mesteri faragása, a nyomatok tisztasága, a motívumok sokat sejtető, belső gazdagsága adja képei egyediségét. Más műfajokban is eredeti módon fejezte ki magát: szerette a pasztellt, a különleges festői eljárásokat, varázslatos szín- és formavilág jellemzi úgynevezett spirituális festményeit. Motívumaiban fellelhetőek a természeti jelenségek, a népi jelképrendszer, különösen a kalotaszegi ékrovásos faragások. Az ősi kultúrák, mint a közép-ázsiai vagy az inka művészet különleges hatása, üzenete is érdekelte. A madarak növények, történelmi alakok, csatajelenetek, angyalok és kozmikus jelenségek sajátos rendszerré állnak össze alkotásaiban. Dekoratívak, színesek, ugyanakkor gazdag tartalmat hordoznak. Feldolgozta a század különböző korszakainak irányzatait, mindig valami újat hozva létre.  A páva alakjában lelte meg azt a motívumot, amely igazán kifejezi egyéniségét.

Hogy érteni tudjuk művészetét, meg kell ismerkednünk azzal az egyéni vizuális jelképrendszerrel, amely egész munkásságán átvonul. A magyar népművészet világán mellett a kínai fametszők titkos tudása, a maja templomok falainak képeibe rejtett mitikus üzenet is megtalálható nála. A felszín könnyen befogadható szépségein túl művészi mondandója is maradandó esztétikai élmény.
Domján József 1907- ben, egy budapesti külvárosban született. Nyomorúságos körülmények között nőtt fel, huszonhét éven át Kőbányán élt. Ezt a perifériát tartotta igazi hazájának. Édesanyja osztrák születésű, tizenketten voltak testvérek, ő volt a legidősebb, ezért korán munkába kellett állnia. Apját követve a vasiparban helyezkedett el, volt kazánkovács, lakatos, esztergályos, de kertész és kéziszövő is. Gyakran felbukkannak fiatalkori munkáiban a kétkezi munkás élményei, rengeteg szakmával próbálkozott, míg végül megérintette a művészet. Az 1928-29-es gazdasági váláság idején teljesen munka nélkül maradt, így került édesanyja ausztriai rokonaihoz, aztán végül egész Európát bebarangolta gyalog, mindenhol alkalmi munkákat vállalva. Amikor Milánóban járt, éppen díszleteket pakoltak a Scalánál, odakérezkedett és segített a munkában. Valamelyik díszlet elrongyolódott, felajánlotta, hogy kijavítja. Édesapja halála hívta haza, de itthon továbbra sem tudott rendes megélhetést találni. Elment remetének a búcsúhelyként ismert Csatkára. A szerzetesek megbízták, hogy gondozza a forráshelyet, itt felépített egy remeteházikót, és az erdő csendjében meditált és festegetett. Rajztanárok is meglátogatták a helyet és a pasztellkrétákat ott hagyták neki. Egy év múlva, amikor visszajöttek, látták, hogy milyen csodálatos alkotásokat hozott létre. Rábeszélték a továbbtanulásra. Ebben az időben talált rá spirituális művészetre, amely a ’20-as, ’30-as években divatos irányzat volt Magyarországon. Őstehetségnek tartották, felvették Aba Novák Vilmos iskolájába. Ezt követően felvételizett a képzőművészeti főiskolára, ahol Rudnay Gyula és Szőnyi István tanítványa lett. Magyarországon a legnagyobb elismerést kapta, de nem akart a „rendszert kiszolgáló, eltartó művész” lenni, ezért Svájcba emigrált, ahová családja is követte. Itt érte az 1956-os forradalom. Fél évre rá Amerikába mentek, ahol néhány hónap alatt minden sikert elért. New York államban, egy kis tó partján lakott, ahol csak milliomosok éltek. Megépítette a Domján-stúdiót, amely tíz év után leégett, de újra felépítette betonból. Kiállításaival bejárta egész Amerikát. 1992-ben hunyt el New Yorkban.
Kialakított egy olyan vizuális jelképrendszert, amely szorosan a magyar hagyományban gyökerezik, ugyanakkor univerzális jelentésű. Azon kevesek közé tartozik, akikről nyugodtan elmondható, hogy megvalósították a Németh László által megfogalmazott bartóki modellt: a kultúra ősrétegéből táplálkozó, mégis minden időben korszerű közlési módot. Leginkább Nagy László költészete hasonlítható ehhez a kifejezésmódhoz.

A kiállítás május 30-ig, hétköznapokon 12 és 17 óra között tekinthető meg.

Varga Melinda, Irodalmi Jelen, 2012. május 8.





Támogatóink

Médiapartnerek

Erdélyi Magyar Televizió

Ajánljuk


© 2009, EMKE, Belépés