ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET
SOCIETATEA MAGHIARĂ DE CULTURĂ DIN TRANSILVANIA
HUNGARIAN CULTURAL SOCIETY OF TRANSYLVANIA

RO–400183 Kolozsvár, Lázár u. 30., Kolozs m.
RO–400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj
Telefon/fax: +40 264 434110,  emke.oe@gmail.com

Címlap

Szőlő- és borkultúra: újjáélesztett történelmi magyar tradíciók

Forrás: 
www.emke.ro, 2014. május 17.
GyMAE Facebook like: 
GyMAE Facebook like
Aktuális banner: 
Aktuális banner
GyMAE sajtóvisszhang: 
GyMAE sajtóvisszhang

Kaló Imre szomolyai borász volt a borkóstolással egybekötött borismereti előadássorozat legutóbbi vendége péntek este a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Vincze László házigazda köszöntötte a megjelenteket, majd méltatta néhány szóban a 2011-ben a Borászok borászának megválasztott Kalót, akit markáns élet- és borfilozófiája miatt gyakran csak sámánként vagy remeteként emlegetnek. A magyarországi borász erdélyi turnéja negyedik állomásaként érkezett Kolozsvárra – a kincses város mellett Csíkszentdomokosra és Székelyudvarhelyre, valamint Désre is ellátogatott.

Kaló Imre borai kereskedelmi forgalomban nem kaphatók. Szőlő- és borkultúrájában a történelmi magyar tradíciók újraélesztését tartja fontosnak: a hagyományos tőkés művelést a rövidcsapos metszéssel kombinálja, egy tőkén pedig hat termőrügyet hagy. „A történelmi magyar borkultúra őrzője vagyok, ezt a szemléletet pedig nem lehet beleilleszteni a jelen kereskedelmi közegbe. Nem pénzért születik a bor, a mai ember pedig el van távolodva ettől a természetességtől” – hangsúlyozta a borász. A szomolyai, az Eger-menti és az egyetemes magyar borkultúra saját hitvallásával átitatott perceit és szülőfalujában termesztett borait a jelenlévők közel három órán át ízlelhették.

A Kárpát-medence földrajzi elhelyezkedésénél fogva önálló ökológiai egység. Mérsékelt égövének, valamint számos, neogén vulkanitokból álló hegységének köszönhetően kiváló otthont nyújt a legkiválóbb szőlőfajtáknak. Az Egri borvidék egyike azon bortermelő vidékeknek, ahol a fehér és a kék szőlőkből egyaránt készítenek minőségi borokat. Jellemző a borvidékre a vulkanikus alapkőzet, amelynek a jegyei felismerhetők az egri – köztük a szomolyai – borokban. „A föld legjobb gyümölcstermelő vidékére születtem” – hangsúlyozta Kaló a szülőföldje nyújtotta szőlőtermesztési és borkészítő adottságokat. Megjegyezte: Európában csupán két nép van, amelyik nem a latin vinumból eredezteti a bor megnevezését, a görög és a magyar. „Önálló szavunk van a szőlőből születő nedűre: bor. Kivilágosodik az, hogy mi előbb barátkoztunk meg ennek az életkultúrának a gyakorlatával, mint a latin népek.” – emelte ki.

Az est folyamán a jelenlévők kilencféle bort ízlelhettek meg: önálló fajták erjesztési, érlelési és évjárati változatait, illetve különféle házasításokat. Az első bor egy fehér házasítás volt 2011-ből – 40% olaszrizling, 40% zöld veltelini, 10% leányka, 10% rizlingszilváni –, majd következett egy 2007-es zöld veltelini, egy 2005-ös leányka és egy 2011-es szürkebarát. Ez utóbbi fajtából kizárólag fehér borokat ismertünk eddig, az itt bemutatott bor viszont a hosszú héjon érlelésnek köszönhetően egy sötét tónusú rozé volt. Ezek után egy 2008-as, szürkepenészes szemeket is tartalmazó – fele-fele arányban cabernet sauvignon és cabernet franc – aszúbor, egy 2008-as pinot noir, egy 2007-es shiraz, egy vörös házasítás – 30% turán, 30% pinot noir, 30% shiraz, 10% cabernet franc –, végül pedig egy 2013-as, száz százalékig aszúszemekből készült turán főbort kóstolhattunk meg. Gondolatait a következő Márai-idézettel zárta az előadó: „Ha megöregszem, pincét akarok, eztmár szilárdan elhatároztam. (…) Mikor a rizlinggel is baj lesz Magyarországon, én már nem akarok élni”. Az est további részében még Balla Ede-Zsolt író nyújtott betekintést a Kárpát-medence szakrális földrajzába.


Balla Sándor, 2014. május 17.





Támogatóink

Médiapartnerek

Erdélyi Magyar Televizió

Ajánljuk


© 2009, EMKE, Belépés