ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET
SOCIETATEA MAGHIARĂ DE CULTURĂ DIN TRANSILVANIA
HUNGARIAN CULTURAL SOCIETY OF TRANSYLVANIA

RO–400183 Kolozsvár, Lázár u. 30., Kolozs m.
RO–400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj
Telefon/fax: +40 264 434110,  emke.oe@gmail.com

Címlap

Sajtóvisszhang – 2009

  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '2:87ecea67030d638a93c3a1f6c906e515' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 26.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<p style=\"text-align: center;\"><span style=\"font-size: larger;\"><strong>Újraalakulásának 15. évfordulóját ünnepelte a dalosszövetség</strong></span><strong><br /> Dáné Tibor Kálmán: a dalosszövetség identitásmegőrző szerepet vállalt</strong></p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><br /><br /><img src=\"http://szabadsag.ro/szabadsag/upload/mainarticle/2113/2113.jpg\" alt=\"\" hspace=\"5\" /><br /><span style=\"font-size: smaller;\">Bazsó-Dombi Ferenc Tóth-Guttmann Emesétől veszi át a díjat – A SZERZŐ FELVÉTELE</span><br /><br /><strong>Újraalakulásának tizenötödik évfordulóját ünnepelte szombaton a Romániai Magyar Dalosszövetség, az eseményre ez alkalommal is a Kolozsvári Református Kollégium dísztermében került sor. Oláh József református lelkipásztor rövid áhítatában arra emlékeztetett, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni népünk szolgálatára. Dáné Tibor Kálmán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Guttmann Mihály tiszteletbeli elnök átvette a tordaszentlászlói kórus ajándékát: a szövetség címerének faragott másolatát. Tóth-Guttmann Emese, a szövetség elnöke ismertette a dalosszövetség idei tevékenységét, majd a díjkiosztás következett: hat pedagógus vehette át a romániai magyar zenei élet kiválóságairól elnevezett díjakat. Közülük kettő tevékenykedik Kolozsváron: Bazsó-Dombi Ferenc a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban, Fekete Miklós tanársegéd a BBTE Református Tanárképző Karán fejti ki tevékenységét.</strong><br /><br />Idén is a Kolozsvári Református Kollégium dísztermében került sor a Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD) éves közgyűlésére. Az eseménynek különleges töltetet adott az, hogy újraalakulásának másfél évtizedes évfordulóját ünnepelhette a szövetség. Oláh József református lelkipásztor áhítatának középpontjában Pál apostol egyik levelének részlete volt, amely szerint meg kell becsülnünk azokat, akik fáradoznak, de ugyanakkor örülni, imádkozni és hálát kell adni Istennek. „Becsüljük meg elöljáróinkat, akik fáradoznak érettünk. Van miért örvendenünk: együtt vagyunk, de az öröm mellett ott kell lennie az imádságnak is. Minden lehetőséget meg kell ragadni, amely által szolgálhatjuk népünket és egyházunkat” – figyelmeztetett a lelkész.<br /><br /><strong>Identitásmegőrző a dalosszövetség</strong><br />Dáné Tibor Kálmán EMKE-elnök a dalosszövetséget az EMKE legaktívabb társszervezetének nevezte, majd hangot adott ama meggyőződésének, miszerint a közös éneklés közösségformáló erővel bír. „Örülök, hogy a dalosszövetség felvállalta a daloló közösségek identitásmegőrző szerepét” – összegzett Dáné.<br /><br /><img src=\"http://szabadsag.ro/szabadsag/upload/Image/09-11-30/sz091130-81.jpg\" alt=\"\" hspace=\"5\" /><br /><span style=\"font-size: smaller;\">Fekete Miklós Zsizsmann Ilonától, Zsizsmann Rezső lányától vette át a díjat – A SZERZŐ FELVÉTELE</span><br /><br />Ezt követően Guttmann Mihály, a dalosszövetség tiszteletbeli elnöke átvehette Szőke Erzsébettől a tordaszentlászlói kórus ajándékát: a dalosszövetség címerének faragott mását. „A címer Tordaszentlászló polgármesterének adománya annak a Guttmann tanár úrnak, aki húsz évig vezette a település énekkarát” – magyarázta Szőke Erzsébet.<br /><br />Beszámolójának kezdetén Tóth-Guttmann Emese, a dalos-szövetség elnöke vázolta a szövetség 1921-es megalakulásának történetét, majd ismertette idei országos jelentőségű rendezvényeiket – kórustalálkozók, karvezetői tanfolyamok, népdaléneklési versenyek stb. –, de kitért a jövő évi céljaikra is: januárban megünneplik a Magyar Kultúra Napját, áprilisban Éneklő ifjúság címmel szerveznek találkozót, tavasz végén minősítési kórushangversenyt szerveznek, míg novemberben újra megrendezik az idén nagy sikert aratott Jagamas János népdalversenyt. Jövőre megemlékeznek Zsizsmann Rezső orgonaművész és egyetemi oktató születésének 125. évfordulójáról is. Decemberben adventi kórushangversennyel zárják az évet.<br /><br />Kelemen Antal, a dalosszövetség fúvós tagozatának vezetője aprólékosan és tárgyilagosan ismertette a szövetség tagjaiként bejegyzett fúvószenekarok másfél évtizedes működését. „Az 1994-es újjáalakítást követően az erdélyi fúvószenekarok is csatlakoztak a dalosszövetséghez. Az erdélyi magyar fúvószenekarok fele szükségesnek tartja a dalosszövetséghez való tartozást, de a közömbösség rátette a bélyegét egyes zenekarok tevékenységére” – vélte Kelemen, majd részletesen ismertette az Erdély-szerte működő fúvószenekarokat. Jakabffy Tamás, a Schola Gregoriana Monostoriensis kamaraénekkar vezetőjének beszámolóját – melyben a fellépéseikről nyújtott átfogó képet – Guttmann Mihály olvasta fel.<br /><br /><strong>Hat pedagógust díjaztak</strong><br />A beszámolók után került sor az évi díjak kiosztására. A dalosszövetség ugyanis, a romániai magyar zenei élet kiválóságaira emlékezve, minden évben kiosztja a Rónai Antal-, a Zsizsmann Rezső-, a Márkos Albert-, a Jagamas János- és a Seprődi János-díjat.<br /><br /><img src=\"http://szabadsag.ro/szabadsag/upload/Image/09-11-30/sz091130-83.jpg\" alt=\"\" hspace=\"5\" /><br /><span style=\"font-size: smaller;\">A dalosszövetség évi közgyűlését idén is a Református Kollégium dísztermében rendezték – TÓTH-GUTMANN ELEMÉR</span><br /><br />Rónai Antal-díjban részesült Gyergyai Barna, a Kézdivásárhelyi Tanulók Klubja ifjúsági fúvószenekarának karnagya és Kiss Katalin tornatanár, a mazsorett csoport koreográfusa, aki egyben az előbb említett intézmény igazgatója is. Kelemen Antal laudációjában kiemelte Gyergyai Barna szakértelmét és a gyerekek iránti pozitív hozzáállását. Kiss Katalin esetében a laudátor a Tanulók Klubja új székházának létesítését méltatta.<br /><br />Zsizsmann Rezső-díjat kapott Rózsa Imre, a székelyudvarhelyi Szent Miklós templom kántora, a Musica Sacra énekkar karnagya. Laudációt mondott Mátyás Károly főesperes. „Nagy öröm számomra és közösségünk számára is ez a díj. Rózsa Imre tevékenysége által az egyházi ének fokozza a hívekben a Krisztus iránti szeretet és hűséget”, magyarázta a főesperes. A díjat jelentő oklevelet és plakettet Zsizsmann Ilona, Zsizsmann Rezső lánya nyújtotta át.<br /><br />Márkos Albert-díjban részesült Csíky Csaba karnagy, főiskolai tanár. Laudációt mondott Kovács András tanár, a marosvásárhelyi Nagy István énekkar karnagya. „Nincs könnyű dolgom, amikor röviden kell értékelnem Csíky Csaba gazdag pályáját” – kezdte beszédét Kovács András, majd így jellemezte a pedagógusként és előadóművészként egyaránt értékes életmű birtokosát: „sokoldalú, nagy munkabírással rendelkező, segítőkész és példamutató egyéniség”.<br /><br />Kolozsvári fiatal pedagógus, ifj. Fekete Miklós doktorandus, a BBTE Református Tanárképző Karának Zenepedagógiai Tanszékének tanársegéde vehette át a Jagamas János-díjat, a népzenetudós özvegyétől, Jagamas Annától. Halmos Katalin laudációját Kállay-Miklós Tünde, a dalosszövetség egyik alelnöke olvasta fel. „Kilenc éve ismerem Fekete Miklóst, akit született pedagógustehetségnek tartok. Áldozatos munkája és személyes varázsa folytán megszerettette a gyerekekkel a zenét. Kiemelendő még igényessége, szerénysége és a pedagógusi hivatás iránti alázata. Ilyen áldozatkész karnagyok közt nem vész el zenei anyanyelvünk” – hangzott el a laudációban.<br /><br />Miután Guttmann Mihály ismertette Márkos Albert, Seprődi János, Jagamas János, Zsizsmann Rezső és Rónai Antal munkásságát, sor került az utolsó díj kiosztására. Bazsó-Dombi Ferenc, a Brassai-líceum zenetanára Seprődi János-díjat kapott. Iszlai Enikő, a líceum aligazgatója a laudációban kifejtette: „Bazsó-Dombi Ferenc húsz éve végzi lelkiismeretesen a Brassai-líceumban zenetanári tevékenységét; vegyeskart vezet, népdalversenyt szervez, valamint felkészíti a diákokat a különböző vetélkedőkre. Az iskola számára is megtiszteltetés a díj”, összegzett az igazgatóhelyettes.<br /><br /><br />Nagy-Hintós Diana, <a href=\"http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/archive%2CPArchiveArticleSelectedScreen.vm/id/2113/year/2009/month/10/day/30/web/0/quick/0/ynews/0/mainarticle/true\">Szabadság, 2009. november 30.</a></p>\n<hr />\n<p style=\"text-align: center;\"><b><span style=\"color: rgb(51, 51, 51);\"><span style=\"font-size: medium;\"><br />Országos hálózatot alakítanának a romániai magyar civil szervezetek</span></span></b></p>\n<div style=\"text-align: justify; color: rgb(51, 51, 51); font-size: 12px;\"><b><span style=\"font-size: 9pt; color: rgb(51, 51, 51);\"><br /><img alt=\"\" src=\"http://www.szabadsag.ro/szabadsag/upload/mainarticle/2112/2112.jpg\" align=\"left\" hspace=\"5\" vspace=\"5\" />Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), Közép-Erdélyi Magyar Művelődési Intézet és a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság megbeszélést szervezett a romániai magyar civil szervezetek részére egy országos szintű hálózat kialakítása érdekében. Amennyiben ez az elgondolás sikeres lesz, a civil szervezetek a Romániai Magyar Házak keretében tájékozódhatnak a többi tagszervezet munkájáról, illetve együttműködhetnek közös céljaik megvalósítása érdekében. A Bethlen Kata Diakóniai Központban lebonyolított rendezvény megnyitóján felszólaló Dáné Tibor Kálmán EMKE-elnök és Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az esemény fontosságáról értekezett. A magyarországi meghívottak pedig a kezdeményezés pozitívumainak kiemelése mellett az anyaországi támogatásról biztosították a jelenlevőket. Délelőtt három előadásra került sor, míg délután közel harminc civil szervezet tájékoztatta a jelenlévőket tevékenységéről, terveiről.</span></b></div>\n<div style=\"text-align: justify; color: rgb(51, 51, 51); font-size: 12px;\"><span style=\"font-size: 9pt; color: rgb(51, 51, 51);\"><br />Romániai Magyar Házak Találkozójacímmel került sor pénteken a romániai magyar civil szervezetek megbeszélésére egy országos szintű hálózat kialakítása céljából.</span></div>\n<div style=\"text-align: justify; color: rgb(51, 51, 51); font-size: 12px;\"><span style=\"font-size: 9pt; color: rgb(51, 51, 51);\"><br />„Az elmúlt húsz évben már kialakultak azok a kis magyar autonómiaszigetek, amelyek függetlenek a hatalomtól, de függnek azoktól a közösségektől, amelyek fenntartják őket” – utalt megnyitó beszédében Dáné Tibor Kálmán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke a romániai magyar civil szervezetekre. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében emlékeztetett: „Egy közösség, amelynek nincs önálló élete, nagyon hamar szétmorzsolhatóvá válik, és elveszíti önmagát. Az RMDSZ mindig prioritásként kezelte a civil szervezetek kérdését. Sok Magyar Ház nem jöhetett volna létre az anyaországi támogatás nélkül. Az RMDSZ-nek sikerült költségvetési támogatást kieszközölni a Magyar Házak működtetésére, és ha lesz rá még lehetőségünk, ezt továbbra is megtesszük. A Magyar Házak fenntartásához szükség van a romániai magyar vállalkozók támogatására is. A Magyar Házak léte az egyik feltétele annak, hogy ebben az országban és Erdélyben hazát teremtsünk magunknak” – összegzett Markó.<br /><br /><br /><strong>Szamosújvári magyar iskola magyar pénzekből&nbsp;</strong><br /><br />Zilahi László, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgató-helyettese beszédében a Magyar Házakat a végvárakhoz hasonlította. „A mi korunkban a külhoni magyarság intézményei, így a Magyar Házak is a magyar közművelődés bástyái. Nemzetpolitikájában a magyar kormány lehetőségéhez mérten biztosítja a Magyar Házak támogatását, és az elkövetkező négy évben akár új projekteket támogathatunk, például a szamosújvári új magyar iskola felépítését” – fejtette ki a tisztségviselő, majd az EMKÉ-t a magyar közművelődés emblémájának nevezte. Szurmainé Silkó Mária, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztályának vezetője hangsúlyozta: a Magyar Házaknak vállalniuk kell a kulturális missziót, az EMKE pedig továbbra is nyújtson szakmai segítséget a romániai magyar civil szervezeteknek. Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus főigazgatója a tapasztalatok megosztásának és közös információs rendszer kialakításának fontosságáról értekezett, majd azt mondta: „Az elmúlt öt évben megszervezett képzések során elindult egy építkezés, amelynek közösen látjuk hasznát. Gondolkodjunk tehát közösen az anyanyelvi kultúra építéséről és a magyarság megtartásáról” – buzdított a főigazgató. Bordás István, a Sárospataki Népfőiskolai Egyesület titkára Móricz Zsigmondot idézte beszédében, amikor a minőségről, a szolidaritásról és a magyarságról beszélt. „A minőségi tudás és kultúra, a társadalom működéséhez szükséges szolidaritás, valamint a magyarság érdekében egész életünkben ki kell tartanunk” – közölte.</span></div>\n<div style=\"text-align: justify; color: rgb(51, 51, 51); font-size: 12px;\"><span style=\"font-size: 9pt; color: rgb(51, 51, 51);\"><br /><strong>Tíz Magyar Ház kezdeményezte a hálózat kialakítását&nbsp;</strong><br /><br />„Hogy mit nevezünk Magyar Háznak? Azokat az épületeket, amelyek egy romániai magyar civil szervezet vagy történelmi magyar egyház tulajdonában vannak, és bennük kulturális és a magyarság megmaradása szempontjából fontos programokat bonyolítanak le. A hazai Magyar Házak meghatározó szerepet töltenek be a közösség kulturális és közösségépítő életében” – pontosított Dáné Tibor EMKE-elnök. Péterfi Ferenc, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus osztályvezetője a kis közösségek önszerveződésére és cselekvőképességére hívta fel a hallgatóság figyelmét. Csáki Rozália, a Civitas Alapítvány székelyudvarhelyi projektvezetője pedig a hálózatok kialakulásáról, hálózattípusokról értekezett.<br /><br /></span></div>\n<div style=\"text-align: justify; color: rgb(51, 51, 51); font-size: 12px;\"><span style=\"font-size: 9pt; color: rgb(51, 51, 51);\">„A Magyar Házak Hálózata létesítésének gondolatát idén tíz Magyar Házzal közösen kezdtük el. Egyfajta kulturális kapcsolati hálót szeretnénk közöttük kiépíteni. Hogyan segítünk egymáson, ez kiderül a délutáni megbeszélésén. Szeretnénk sikerre vinni ezt a találkozót oly módon, hogy egyúttal a második találkozót is előrevetítsük” – nyilatkozta Dáné Tibor Kálmán lapunknak a délelőtti program után.<br /><br /></span></div>\n<div style=\"text-align: justify; color: rgb(51, 51, 51); font-size: 12px;\"><span style=\"font-size: 9pt; color: rgb(51, 51, 51);\">Péntek délután közel harminc civil szervezet ismertette tevékenységét, köztük a Szabadságot kiadó Minerva Kulturális Egyesületet, Újvári Ildikó főszerkesztő révén.</span></div>\n<div style=\"text-align: justify; color: rgb(51, 51, 51); font-size: 12px;\">&nbsp;</div>\n<div style=\"text-align: justify; color: rgb(51, 51, 51); font-size: 12px;\"><span style=\"font-size: 9pt; color: rgb(51, 51, 51);\">Nagy-Hintós Diana, <a href=\"http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/archive%2CPArchiveArticleSelectedScreen.vm/id/2112/year/2009/month/10/day/28/web/0/quick/0/ynews/0/mainarticle/true\">Szabadság, 2009. november 28.&nbsp;</a></span></div>\n<div style=\"border-style: none; text-align: center; color: rgb(51, 51, 51); font-size: 12px;\" align=\"center\"><span style=\"font-size: 9pt; color: rgb(51, 51, 51);\"><br />\n<hr align=\"center\" size=\"2\" width=\"100%\" /></span></div>\n<div style=\"text-align: justify; color: rgb(51, 51, 51); font-size: 12px;\">&nbsp;<br />&nbsp;</div>\n<div style=\"text-align: center; color: rgb(51, 51, 51); font-size: 12px;\"><span style=\"font-size: large;\"><b><span style=\"color: rgb(51, 51, 51);\">Beszélgetés Dáné Tibor Kálmánnal, az EMKE elnökével</span></b></span></div>\n<div style=\"text-align: justify; color: rgb(51, 51, 51); font-size: 12px;\"><b><span style=\"font-size: 9pt; color: rgb(51, 51, 51);\"><br /><br />– Mit is fed a felnőttképzés fogalma?<br /><br /></span></b><span style=\"font-size: 9pt; color: rgb(51, 51, 51);\"><img src=\"http://www.szabadsag.ro/szabadsag/upload/article/27990/27990.jpg\" alt=\"\" align=\"right\" hspace=\"5\" vspace=\"5\" />– Gyorsan változó társadalmunkban szükség van egy olyan oktatási formára, amely lehetővé teszi, hogy a felnőtt munkavállalók – ha a helyzet úgy kívánja – válthassanak, más területen is szakképesítést nyerhessenek. A hagyományos iskolarendszer ad egyfajta alapképzést, de lehetséges, hogy kis idő múlva az a tudás, amit itt szerzett megkopik, elavul. Kérdés, hogy ki tudunk alakítani egy olyan oktatási rendszert, amelyet a hallgató maximálisan profitálhat. Jelenleg ugyanis nem biztos, hogy a középiskolában és az egyetemen szerzett tudás birtokában fiataljaink képesek lesznek megfelelni a mindennapok elvárásainak. Ezért is van szükség a továbbképzésre, felnőttképzésre.<br /><br />Romániában az oktatás – főleg a kommunista rendszerben – tanár-centrikus. Ezzel szemben a felnőttképzés, ezen belül különösen a népfőiskola, hallgatócentrikus. Vagyis az oktatás iránya oda-vissza hat: amellett, hogy a tanár elmondja a mondanivalóját, meg kell hogy történjen a visszacsatolás, ki kell alakulnia a párbeszédnek, hiszen sok esetben a hallgatók élettapasztalatai is fontosak lehetnek a tanár személyiségjegyeinek alakulásában. A felnőttképzésben az oktatás folyamatát egyre inkább igyekeznek minél hozzáférhetőbbé és elviselhetőbbé tenni a hallgató számára: ha például van vizsga, annak is inkább lazább, beszélgetés-jellege van.<br /><br />A felnőttképzés nagyon széles skálán mozog: az egyik oldalon ott vannak a hobbitevékenységek képzései, a másik oldalon pedig a szakmai továbbképzések.<br /><br />A művelődésszervezés is egyfajta felnőttképzés. Amikor egy kórust látok, arra gondolok, hogy az egy közösség, amelynek tagjai a zenén kívül más szempontból is fejleszthetik önmagukat. Azáltal, hogy valaki eljár egy közösségbe, valahova tartozik, vagyis ismeri a másik ember problémáit, tud segíteni rajta, segítséget kaphat, közösségi emberré válik. Így a kóruséneklésnek – mint bármely más közösségi tevékenységnek – jellemformáló ereje is van.<br /><br />A közösségeken belül olyan szakemberekre is szükség van, akik bizonyos közösségi igényeket ki tudnak elégíteni, ehhez azonban sok esetben kell a képzés. Nem föltétlenül azt jelenti, hogy ezért majd kap egy diplomát, de egyértelműen jobban fog érteni bizonyos kérdésekhez. Vannak akkreditálható (diplomásítható) képzések is, amelyek az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) is szerepelnek.<br /><br />Dániában, a népfőiskola modelljét kidolgozó országban például, miután valaki elvégzi a középiskolát, majd két-három évig dolgozik, és aztán úgy dönt, hogy beiratkozik mondjuk valamelyik sportegyetemre, előnyt jelent, ha már elvégez egy sporttal kapcsolatos népfőiskola-tanfolyamot. A népfőiskolát úgy is lehet tekinteni, mint a képzett amatőrök iskoláját. Jelenleg több mint száz népfőiskola működik Hamlet országában.<br /><br /><b>– Milyen múltra tekint vissza a népfőiskola intézménye?<br /></b><br />– A népfőiskola gondolata a 19. század második felének Dániájából származik, ötletgazdája pedig Grundtvig püspök volt. A népfőiskola létrehozásához az ország akkori társadalmi-gazdasági helyzete is hozzájárult: Dánia egy hatalmas birodalomból a század közepére kis, Erdély-nagyságú országgá zsugorodott össze. Agrár állam volt, viszont az ország lakosságát leginkább kitevő parasztság sem szakmai felkészültséggel, sem pedig társadalmi öntudattal nem rendelkezett.<br /><br />A Grundtvig által elméleti szinten kidolgozott iskolamodellt Christen Kold néptanító valósította meg. Ezekben a parasztiskolákban nem szakmát tanítottak, a paraszttársadalom ifjait úgy próbálták meg felkészíteni az életre, hogy közben megtanították őket írni, olvasni, beszélni, tanítottak nekik dán irodalmat, mitológiát, történelmet, jogot stb. A fiatalok általános műveltségét próbálták gyarapítani, öntudatos embert nevelni belőlük. Grundtvig szerint így az ember igényesebb lesz saját munkájával szemben, nő a szakmai igényessége. Mivel a hallgatók az oktatási folyamat alatt hosszú ideig együtt laktak, együtt élték mindennapjaikat, az iskolák a közösségépítéshez, az emberi jellem formálásához is hozzájárultak. A népfőiskolák megjelenésével és elterjedésével, valamint az azzal párhuzamosan kiépülő szövetkezeti mozgalom révén, a 19. század közepének elmaradott Dániájából a gazdag parasztok országa lett a századfordulóra.<br /><br /><b>– Milyen igény mutatkozott Magyarországon és Erdélyben a Grundtvig által kidolgozott modell iránt?<br /></b><br />– A Kárpát-medence magyarsága többnyire a két világháború közötti időszakban válik érzékennyé a népfőiskola iránt, annak konkrét intézményesülése a XX. század harmincas éveire tehető. Az ezt megelőző időszakban, még a XVIII. század második felétől, a magyar társadalom körében a közösségszervező agráriskolák helyett, többnyire egyházi és magánkezdeményezésre, mezőgazdasági iskolák jöttek létre, amelyek a grundtvigi modellel ellentétben elsősorban a szakma elsajátítását tűzték ki célul. Ilyen jellegű intézmény volt a Tessedik Sámuel alapította szarvasi, majd nagyszentmiklósi iskolák, a keszthelyi Georgikon, a Wesselényi-féle makkfalvi kollégium (amit erdélyi népfőiskolaként is szoktuk emlegetni), vagy az EMKE algyógyi iskolája, illetve később, a két világháború között ezek eszmei folytatásaként az egyházak által beindított mezőgazdasági iskolák, mint a székelykeresztúri (unitárius), a csombordi (református) vagy a kézdivásárhelyi (katolikus) mezőgazdasági iskolák.<br /><br />De vissza a népfőiskolához. Magyarország a két világháború között ugyanabba a helyzetbe került, mint Dánia a 19. században: a külső politikai hatások következtében az ország összezsugorodott, megcsonkult. Ekkor került elő itt nálunk is a dániai minta. A paraszttársadalmat közösségszervezéssel (is) helyre kellett állítani, hiszen értelmes, öntudatos agrárrétegre volt szükség. A református egyház megszervezte a sárospataki csizmás diákok iskoláját, a katolikusok pedig elindították a kifejezetten népfőiskolás jelleggel működő képzésüket, a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete) elnevezésű mozgalmat.<br /><br />Erdélyben a népfőiskola Balázs Ferenc unitárius lelkész nevéhez kötődik. Ő amerikai teológiai tanulmányait befejezve tér haza Ázsián keresztül Erdélybe. Egy év alatt bejárta Japánt, Dél-Koreát, Indiát és még számos országot. Hazatérve Kolozsvárhoz közel, a Tordai-hasadék bejáratánál fekvő Mészkőn kapott parókiát, és próbálta meg azt a fajta iskolarendszert kiépíteni 1930–1936 között, amit népfőiskolaként működtetett. Balázs Ferenc sajnos már 1937-ben meghalt nagyon fiatalon.<br /><br />A bécsi döntés után, 1940 és 1944 között Észak Erdélyben a református egyház több népfőiskolát tudott beindítani az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) keretén belül. A KALOT is beindítja a maga népfőiskoláját Csíksomlyón. Ez volt a kor talán legerősebb felnőttképzéssel foglalkozó erdélyi népfőiskola intézménye, amely egyrészt faluvezető-képzőként is működött, másrészt, és ez volt a legjelentősebb tevékenysége az intézménynek, tehetséges székely fiatalokból fafaragókat képeztek ki. Az iskolának sokak közt Szervátiusz Jenő is tanára volt. A második világégés után az EMKE 1946-ban próbált népfőiskolákat indítani, ezek az intézmények azonban 1947–1948-ban, az EMKE megszüntetésével együtt megszűntek. Romániában a népfőiskolák helyét átvette a szabadegyetemi rendszer, amely bár tevékenységét tekintve igen fontos volt, mégis messze állt a népfőiskolák szabad tantervű és főleg szabad akaratból született felnőttképző rendszerétől.<br /><br /><b>– Mióta foglalkozik ön felnőttképzéssel?<br /></b><br />– A felnőttképzésbe 1982-ben kapcsolódtam be, amikor az Ember és természet elnevezésű, magyar nyelvű szabadegyetemi kollégium továbbszervezését vettem át, aztán 1993-tól pedig az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) keretében folytathattam ezt a munkát. Az EMKÉ-n belül különböző közművelődési szakmai csoportok jöttek létre, amelyek később önállósodtak, mint például a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Barabás Miklós Céh, a Romániai Magyar Táncszövetség, a Romániai Magyar Zenetársaság stb., és így jött létre 1994-ben a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság is. A megalakulásakor én voltam a társaság titkára, ma én vezetem. De úgy gondolom, még nem tudtuk kiaknázni azokat a lehetőségeket, amelyekkel ez utóbbi intézmény rendelkezhetne.<br /><br /><b>– Ezt hogyan érti?<br /></b><br />– Az egyik ok magánjellegű: az utóbbi időben az EMKE adminisztrálása elég sok időmet leköti. Ugyanakkor úgy látom, Romániában nincs kihasználva eléggé a felnőttképzés mint oktatási forma. Bár a törvénykezések megengedik a felnőttképzés szervezését a magánszemélyeknek, a nonprofit szervezeteknek és az egyetemi központoknak is, ezt azonban sem a román, sem a magyar társadalom nem használja ki eléggé idehaza.<br /><br />A kultúrateremtésnek, a népművelésnek egyébként másfajta hagyományai vannak a magyar és a román társadalomban. A román társadalom az államra hagyatkozva végzi a művelődésszervezést, főleg a kultúrházakon keresztül, a hazai magyar közösség pedig alulról építkezve. Mi ugyanakkor igen erőteljesen ráálltunk a saját történelmünkre való nosztalgikus emlékezések megszervezésére, a néha túlfűtött érzelmeket is megmozgató hagyományápolásra. Ez részben szükséges is egy kisebbségben élő közösség esetében, de nem állhat csak ebből a közművelődési életünk. A hagyományápolás mellett fontos az is, hogy eleget tegyünk napjaink kihívásainak, közművelődési életünket, annak intézményrendszerét a tanuló társadalom kiépítésére is fordítsuk. Ezért próbáljuk a civil szervezeteket arra is ösztönözni, hogy egyik-másik közösségen belül kutassák fel, milyen tanulási igények vannak főleg a művelődés terén, és tanfolyamot szervezzenek ezeknek a szükségleteknek a kielégítésére.<br /><br /><b>– Milyen tevékenységek zajlanak jelenleg a Népfőiskolán belül?<br /></b><br />– Régebben kétéves rendszerességgel szerveztünk népfőiskolai tábort Szovátán, majd Szentegyházán, harminc, ötven vagy éppen száz hallgató részvételével, ilyenkor különböző honismereti témákat dolgoztunk fel, de mindig igyekezve a mindennapi élethez kötődő gyakorlati ismerteket is nyújtani. Aztán foglalkoztunk pályázatíró, közösségszervező, -építő tréningek megszervezésével, nyelvoktatással.<br /><br />Most egy más feladat előtt állunk. Az elmúlt húsz évben szép számban jöttek létre magyar házak Erdélyben. Ilyen többek között Kolozsváron a Szabédi-ház, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Heltai Alapítvány mint kulturális központ, a Pro Iuventute, a Kriza János Néprajzi Társaság székháza vagy Válaszúton a Kallós Alapítvány épülete, aztán Szamosújváron a Téka háza, Nagybányán a Teleki Ház, magyar házak Désen, Besztercén, Nagyenyeden, Zilahon, Szilágysomlyón, Medgyesen, Csernakeresztúron stb. Az EMKE és a Népfőiskola egy hálózatot kíván kialakítani a magyar házak között, természetesen azok között, akik be kívánnak lépni ebbe a hálózatba. Mi azokat az épületeket tekintjük magyar háznak és hívjuk meg a közeljövőben képviselőjüket ebbe a hálózatba, amelyek civil szervezeti vagy egyházi tulajdonban vannak és felvállalják az épületben az illető település vagy régió kulturális életének a megszervezését. A Sárospataki Népfőiskolai Egyesület szakmai hozzájárulásával már elindítottunk – egyelőre még csak tíz magyar házzal – egy szakmai programot, ezt szeretnénk az elkövetkezőkben kibővíteni. Következő lépésként az év végén magyarház-börzét szervezünk, amelyre minden magyar ház képviselőjét meghívjuk. Egyrészt, hogy találkozzanak, tapasztalatot cseréljenek, egymás között kapcsolatot építsenek, másrészt, hogy olyan előadásokat hallgassanak meg, amelyek a kulturális hálózatépítés jelentőségéről szólnak, és nem utolsósorban segíteni szeretnénk ezen intézményvezetőknek a művelődés szervező szakmában való eligazodásban. Véleményem szerint ez utóbbira különösen a vidéki kisközösségek magyar házai kulturális programjainak a minőségi megszervezésében van nagy szükség.<br /><br /><br /></span></div>\n<div style=\"text-align: justify; color: rgb(51, 51, 51); font-size: 12px;\"><span style=\"font-size: 9pt; color: rgb(51, 51, 51);\">Ferencz Zsolt, <a href=\"http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/27990\">Szabadság, 2009. július 4.</a></span></div>\n<div style=\"border-style: none; text-align: center; color: rgb(51, 51, 51); font-size: 12px;\" align=\"center\"><span style=\"font-size: 9pt; color: rgb(51, 51, 51);\"><br />\n<hr align=\"center\" size=\"2\" width=\"100%\" /></span></div>\n<div style=\"text-align: justify; color: rgb(51, 51, 51); font-size: 12px;\">&nbsp;<br />&nbsp;</div>\n<div style=\"text-align: center; color: rgb(51, 51, 51); font-size: 12px;\"><span style=\"font-size: large;\"><b><span style=\"color: rgb(51, 51, 51);\">Jeles napok mentén szerveződő játszóház</span></b></span></div>\n<div style=\"text-align: center; color: rgb(51, 51, 51); font-size: 12px;\"><b><span style=\"font-size: 9pt; color: rgb(51, 51, 51);\">Gyertyaöntés, farsangfarka, tojásírás, közös éneklés</span></b></div>\n<div style=\"text-align: justify; color: rgb(51, 51, 51); font-size: 12px;\"><span style=\"font-size: 9pt; color: rgb(51, 51, 51);\"><br /><br /><img src=\"http://www.szabadsag.ro/szabadsag/upload/article/24708/24708.jpg\" alt=\"\" align=\"left\" hspace=\"5\" vspace=\"5\" />A komatál szakkifejezést hallva nekem mindaddig az a régi, kihalófélben lévő szokás jutott eszembe, miszerint a gyermekágyas kismamának és családjának a rokonok/barátok heteken keresztül, egymást váltva és beosztva hordták nap mint nap az ebédet. Ehhez képest a JelesNapTár nevű gyermekprogram legutóbbi rendezvényén kiderült, hogy a komatál tulajdonképpen a barátság egyik szertartásos kifejezésmódja volt a moldvai és a dunántúli magyarság körében.<br /><br /></span></div>\n<div style=\"text-align: justify; color: rgb(51, 51, 51); font-size: 12px;\"><span style=\"font-size: 9pt; color: rgb(51, 51, 51);\">A komatálat a húsvét után egy héttel következő fehérvasárnap vagy mátkáló vasárnap elnevezésű napon a nagyobbacska gyermekek küldték el választott barátjuknak/barátnőjüknek, akit később jó eséllyel hívtak komának/komaasszonynak is. A komatál hagyományosan nem csak cseréptál lehetett, hanem egy szép fonott kosár is, amelybe finomságokat tettek: piros tojást, süteményt, kalácsot, gyümölcsöt, esetleg bort vagy málnaszörpöt, tetszés szerint akár virágcsokrot is. Általában örök barátságot jelzett az ilyen adomány, és ez a kapcsolat a későbbi gyermekek megkeresztelésével folytatódott. Mindezt Both Zsuzsa és Szabó Kinga mesélte el az április JelesNapTár résztvevőinek, gyermekeknek és szüleiknek. Ugyancsak szó esett az áprilishoz kötődő további népszokásokról: az elsejéhez kötődő tréfás ugratásokról és főként a Szent György napjához kapcsolódó legendákról, szokásokról, népi játékokról. Utóbbiakat a gyermekek értő vezetés mellett el is játsszák, megtanulják az ezekhez kapcsolódó népdalokat, mondókákat. Nagy népszerűségnek örvendett például a boszorkás játék, amelyhez a gyerekek mellett szükség van egy Anyára és egy Boszorkára, no meg egy söprűre, mivel a felelgetős játék után a Boszorka seprűjével igyekszik megszerezni az Anya mögé bújó gyermekeket. Ugyancsak mozgalmasnak és vidámnak bizonyult a kosaras játék, amelyben a körben álló és a vonatkozó dalocskát éneklő gyermekek egymás kezébe adogatják a kosarat, akinek pedig a dal végén kezében marad a kosár, az bírónak áll be a kör közepébe. A közös játék, éneklés és az elmaradhatatlan finomságok és tea elfogyasztása után a JelesNapTár program szervezői ezúttal is meglepetéssel kedveskedtek a gyermekeknek és szüleiknek: Demeter Ferenc bábszínész adta elő a Tóbiás és Kelemen című mesét a kicsi, de annál hálásabb közönségnek. A rendezvény után Kós Katalinnal, a JelesNapTár egyik szervezőjével beszélgettünk az indulásról és a további tervekről.<br /><br /></span></div>\n<div style=\"text-align: justify; color: rgb(51, 51, 51); font-size: 12px;\"><span style=\"font-size: 9pt; color: rgb(51, 51, 51);\">– Miután 2007. október 1-jétől az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékházának vezetője, programszervezője és -lebonyolítója, egyszóval mindenese lettem, elkezdtem társakat, szakembereket keresni – és nagy örömömre találtam is – elképzeléseim, terveim megvalósításához, amelyek közt szerepelt egy, a néphagyományunk jeles napjaival foglalkozó, azokat népszerűsítő gyermekprogram is – meséli Kati. – Eredetileg 2008 őszén szerettük volna beindítani havi rendszerességgel a JelesNapTárat, azonban a szeptember közepén történt pincebeomlás következtében az Emlékház használhatatlanná válása miatt csúszott a kezdési időpont. Miután a kolozsvári belvárosi unitárius egyházközség megkeresésünkre szívesen bocsátotta rendelkezésünkre a tanácstermét, januárban végre beindíthattuk a programot. Nagy örömömre szolgált, hogy megkeresésemre olyan szakemberek társultak partnerként kezdeményezésemhez, mint Vincze László bábművész, a Homo Ludens Alapítvány elnöke, Both Zsuzsa néprajzos, kézműves, Szabó Kinga tanító, Dáné Melinda gyógypedagógus, Venczel Attila képzőművész. Menetközben pedig többen is önzetlenül beálltak segíteni, mint például a Waldorf Kézművesműhely oktatói, Papp Emese és Tolnay Eszter, vagy Maczalik Kunigunda, Csatári Erika, Csorba Mária, Gherman Cristina, akik továbbra is felajánlották segítségüket.<br /><br /><b>– Ki a program célközönsége?<br /></b><br />– Célközönségünk elsősorban az I–IV. osztályos gyermekek, azonban kisebbeket-nagyobbakat is szívesen látunk, és nem utolsó sorban a szülőket, nagyszülőket, nagyobb testvéreket, akik közül többen szívesen be is állnak a gyermekjátékokba, a kézműves tevékenységekbe. És igazából az is célunk, hogy a gyermek és szülő-nagyszülő kapcsolatot ilyen szinten is erősítsük.<br /><br /><b>– Egy-egy találkozó milyen program szerint zajlik?<br /></b><br />– Nagyon fontos számunkra, hogy minden alkalommal egy olyan gyermekjátékkal kezdjünk, amely során fellazul az esetleges kezdeti feszesebb hangulat, a gyermekek megismerhetik egymás nevét, az újonnan érkezők pedig könnyedén beilleszkedhetnek a csapatba. Ezt követi az esedékes jeles napok rövid bemutatása, ének-, valamint gyermekjáték-tanulással egybekötve. Majd általában az aktuális jeles napokhoz kötődő kézműves foglalkozással zárul a délután. De volt már rövid farsangi táncház is, kalotaszegi viselet-bemutató, sőt legutóbb bábjátékkal örvendeztethettük meg a résztvevőket, Demeter Ferenc bábművésznek köszönhetően. Ugyanakkor minden alkalommal teát, mellé pedig az időszaknak megfelelő falnivalót (pl. fánkot, mézespogácsát, zsíroskenyeret) kínálunk a résztvevőknek. A gyerekeknek minden alkalomkor átadjuk a program „forgatókönyvét”, amelyet befűznek JelesNapTáras mappájukba, és így megmaradhat számukra mindaz, amivel foglalkoztunk: játékok, énekek, szokások. Ennek a szövegnek a végén tüntetjük fel azokat a következő havi napokat, amelyeken meg kell figyelniük az időjárást, amit aztán a soron következő alkalomkor megbeszélünk.<br /><br /><b>– Mennyire fogékonyak a mai gyermekek a népi kultúrára (gyermekjátékokra)?<br /></b><br />– Az eddigi tapasztalatunk szerint nagyon. A programok során kiderült az is, hogy egyik-másik gyermek számára ismerős már egy-egy szokás, játék, ének, sőt, néha ki is egészítik a tervezett programot egy-egy általuk ismert énekkel, szokással, aminek természetesen nagyon örülünk.<br /><br /><b>– Milyen visszajelzéseket kaptatok gyermekektől, szülőktől az elmúlt hónapok során?<br /></b><br />– A szülőktől kimondottan pozitív visszajelzéseket kaptunk. Szerintük hiánypótló ez a rendezvénysorozat, szükség volt rá. Örömmel tölt el minket az, hogy a szülők mesélik: otthon a gyermekük kéri őket, játsszák-énekeljék el velük együtt a JelesNapTárak során tanult játékokat, énekeket. Ezek a visszajelzések biztatóak és értelmet adnak a további cselekvésre.<br /><br /><b>– Milyen tematikákat dolgoztatok fel eddig, és miket terveztek még?<br /></b><br />– Lévén, hogy januárban kezdtünk, és havonta jelentkezünk a JelesNapTárral, eddig az év első négy hónapjához kötődő szokásokból, énekekből, gyermekjátékokból, kézműves tevékenységekből válogatva állítottuk össze a három órás programot.<br /><br />Januárban az újévköszöntéssel, vízkereszttel, Antal-, Piroska-, Vince-, Pál-nappal foglalkoztunk, és gyertyát öntöttünk. Februárban Gyertyaszentelő Boldogasszony napját, Balázs-, Dorottya-, Bálint-, Julianna-, Zsuzsanna-, Mátyás-napot, farsangfarkát dolgoztuk fel, amit nemezmaszk-készítés és rövid farsangi bál követett, amelyhez zenekar szolgáltatta a zenét. Márciusban Gergely-napja és a gergelyjárás, illetve a Gyümölcsoltó Boldogasszony napja következett, de nem maradtak ki a Sándor-, József-, Benedek napok sem, na és természetesen húsvétra készülvén tojásírást meg hagyományos locsolóverset is tanítottunk a résztvevőknek. Áprilisban a Szent György-napi szokásokat jártuk körül. További terveink szerint folytatjuk az egyes hónapok jeles napjainak bemutatását. Hál’Istennek van belőlük bőven!<br /><br />Végül, de nem utolsó sorban meg szeretném említeni, hogy a JelesNapTár anyagi fedezetét részben az EMKE országos elnöksége, részben pedig a résztvevők, vállalkozók adományai biztosították. A továbbiakban pályázati úton is szeretnénk anyagi forrásokhoz jutni, de addig is örömmel fogadunk minden pártoló szándékot.<br /><br /><br /></span></div>\n<div style=\"text-align: justify; color: rgb(51, 51, 51); font-size: 12px;\"><span style=\"font-size: 9pt; color: rgb(51, 51, 51);\">S. B. Á., <a href=\"http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/archive%2CPArchiveArticleSelectedScreen.vm/id/24708/year/2009/month/3/day/25/web/0/quick/0/ynews/0/mainarticle/false\">Szabadság, 2009. április 25.</a></span></div>\n', created = 1518985255, expire = 1519071655, headers = '', serialized = 0 WHERE cid = '2:87ecea67030d638a93c3a1f6c906e515' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 109.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '2:b7c446dd40de424ad46bb4a20b91e839' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 26.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://emke.ro/node/2948\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/967\" style=\"width: 163px; height: 177px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://emke.ro/nemzeti-jelentőségű-intézmények\"><img alt=\"Nemzeti jelentőségű Intézmények\" src=\"/webfm_send/288\" style=\"width: 80px; height: 80px; border-width: 0px; border-style: solid;\" title=\"Nemzeti jelentőségű Intézmények\" /></a> <a href=\"http://emke.ro/kárpát-medencei-közművelődési-kerekasztalról\"><img alt=\"Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal\" src=\"/webfm_send/327\" style=\"height: 80px; width: 80px; border-width: 0px; border-style: solid;\" title=\"Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://emke.ro/kőváry-lászló-honismereti-kör\"><img alt=\"Kőváry László Honismereti Kör\" src=\"/webfm_send/331\" style=\"width: 163px; height: 48px; border-width: 0px; border-style: solid;\" title=\"Kőváry László Honismereti Kör\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://emke.ro/szabedi_toto\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/943\" style=\"width: 163px; height: 68px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"/webfm_send/965\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/966\" style=\"width: 163px; height: 115px;\" /></a></p>\n', created = 1518985255, expire = 1519071655, headers = '', serialized = 0 WHERE cid = '2:b7c446dd40de424ad46bb4a20b91e839' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 109.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '2:870d2671cffaa9b3b4a2dd57bdae8005' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 26.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://www.communitas.ro/\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/1130\" style=\"width: 200px; height: 97px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://szulofold.hu/\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/1129\" style=\"width: 200px; height: 45px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://www.nefmi.gov.hu/main.php\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/246\" style=\"width: 80px; height: 80px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://www.sapientia.ro/hu/felveteli/alapkepzes/kolozsvar/filmmuveszet-fotomuveszet-media-szak\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/717\" style=\"width: 80px; height: 40px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://www.borsarock.com/\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/735\" style=\"width: 80px; height: 33px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://www.daisler.ro\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/650\" style=\"width: 80px; height: 26px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://gastroyal.ro/\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/1002\" style=\"width: 80px; height: 42px;\" /></a></p>\n', created = 1518985255, expire = 1519071655, headers = '', serialized = 0 WHERE cid = '2:870d2671cffaa9b3b4a2dd57bdae8005' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 109.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '2:1b89ac62a4191dff62f63df388aa7116' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 26.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://agnusradio.ro\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/734\" style=\"width: 80px; height: 41px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://dunatv.hu\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/740\" style=\"width: 80px; height: 100px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://erdely.ma\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/737\" style=\"width: 80px; height: 52px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://erdely.tv\" target=\"_blank\"><img alt=\"Erdélyi Magyar Televizió\" src=\"http://emke.ro/webfm_send/334\" style=\"width: 80px; height: 40px; border-width: 0px; border-style: solid;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://www.erdelyinaplo.ro/\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/733\" style=\"width: 80px; height: 20px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://esemeny.ro/\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/1123\" style=\"width: 80px; height: 63px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"https://eszm.ro/\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/1122\" style=\"width: 80px; height: 31px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://kolozsvariradio.ro\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/1035\" style=\"width: 80px; height: 29px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://kronika.ro\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"http://emke.ro/webfm_send/254\" style=\"width: 80px; height: 30px; border-width: 0px; border-style: solid;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://www.muvelodes.ro\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/1097\" style=\"width: 80px; height: 49px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://paprikaradio.ro\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/739\" style=\"width: 80px; height: 58px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://szabadsag.ro\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"http://emke.ro/webfm_send/249\" style=\"width: 80px; height: 30px; border-width: 0px; border-style: solid;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://idogep.transindex.ro/\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"../../../../../../webfm_send/250\" style=\"width: 80px; height: 36px; border-width: 0px; border-style: solid;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://cluj.tvr.ro/emisiuni/observator-transilvan--erd--lyi-figyel---_4954.html\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/651\" style=\"width: 80px; height: 42px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://maszol.ro\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/1000\" style=\"width: 80px; height: 80px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://igentessek.ro/\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/1036\" style=\"width: 80px; height: 56px;\" /></a></p>\n', created = 1518985255, expire = 1519071655, headers = '', serialized = 0 WHERE cid = '2:1b89ac62a4191dff62f63df388aa7116' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 109.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '2:3d2513b4b40b0e8fea6e46a47f5b7026' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 26.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://egyszervolt.hu\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/265\" style=\"width: 80px; height: 45px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <img alt=\"\" src=\"/webfm_send/332\" style=\"width: 4px; height: 1px; border-width: 0px; border-style: solid;\" /></p>\n', created = 1518985255, expire = 1519071655, headers = '', serialized = 0 WHERE cid = '2:3d2513b4b40b0e8fea6e46a47f5b7026' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 109.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '2:f04256c186733cd5c49860b4136ce347' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 26.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<p>\n RO&ndash;400183 Kolozsv&aacute;r, L&aacute;z&aacute;r u. 30., Kolozs m.<br />\n RO&ndash;400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj<br />\n Telefon/fax: +40 264 434110,&nbsp; <a href=\"mailto:emke.oe@gmail.com\">emke.oe@gmail.com</a></p>\n', created = 1518985255, expire = 1519071655, headers = '', serialized = 0 WHERE cid = '2:f04256c186733cd5c49860b4136ce347' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 109.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '1:7331eae57c4ba1fbb44793868d031b62' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 26.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<p>&copy; 2009, EMKE, <a href=\"user\">Bel&eacute;p&eacute;s</a></p>\n', created = 1518985255, expire = 1519071655, headers = '', serialized = 0 WHERE cid = '1:7331eae57c4ba1fbb44793868d031b62' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 109.

Újraalakulásának 15. évfordulóját ünnepelte a dalosszövetség
Dáné Tibor Kálmán: a dalosszövetség identitásmegőrző szerepet vállalt




Bazsó-Dombi Ferenc Tóth-Guttmann Emesétől veszi át a díjat – A SZERZŐ FELVÉTELE

Újraalakulásának tizenötödik évfordulóját ünnepelte szombaton a Romániai Magyar Dalosszövetség, az eseményre ez alkalommal is a Kolozsvári Református Kollégium dísztermében került sor. Oláh József református lelkipásztor rövid áhítatában arra emlékeztetett, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni népünk szolgálatára. Dáné Tibor Kálmán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Guttmann Mihály tiszteletbeli elnök átvette a tordaszentlászlói kórus ajándékát: a szövetség címerének faragott másolatát. Tóth-Guttmann Emese, a szövetség elnöke ismertette a dalosszövetség idei tevékenységét, majd a díjkiosztás következett: hat pedagógus vehette át a romániai magyar zenei élet kiválóságairól elnevezett díjakat. Közülük kettő tevékenykedik Kolozsváron: Bazsó-Dombi Ferenc a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban, Fekete Miklós tanársegéd a BBTE Református Tanárképző Karán fejti ki tevékenységét.

Idén is a Kolozsvári Református Kollégium dísztermében került sor a Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD) éves közgyűlésére. Az eseménynek különleges töltetet adott az, hogy újraalakulásának másfél évtizedes évfordulóját ünnepelhette a szövetség. Oláh József református lelkipásztor áhítatának középpontjában Pál apostol egyik levelének részlete volt, amely szerint meg kell becsülnünk azokat, akik fáradoznak, de ugyanakkor örülni, imádkozni és hálát kell adni Istennek. „Becsüljük meg elöljáróinkat, akik fáradoznak érettünk. Van miért örvendenünk: együtt vagyunk, de az öröm mellett ott kell lennie az imádságnak is. Minden lehetőséget meg kell ragadni, amely által szolgálhatjuk népünket és egyházunkat” – figyelmeztetett a lelkész.

Identitásmegőrző a dalosszövetség
Dáné Tibor Kálmán EMKE-elnök a dalosszövetséget az EMKE legaktívabb társszervezetének nevezte, majd hangot adott ama meggyőződésének, miszerint a közös éneklés közösségformáló erővel bír. „Örülök, hogy a dalosszövetség felvállalta a daloló közösségek identitásmegőrző szerepét” – összegzett Dáné.


Fekete Miklós Zsizsmann Ilonától, Zsizsmann Rezső lányától vette át a díjat – A SZERZŐ FELVÉTELE

Ezt követően Guttmann Mihály, a dalosszövetség tiszteletbeli elnöke átvehette Szőke Erzsébettől a tordaszentlászlói kórus ajándékát: a dalosszövetség címerének faragott mását. „A címer Tordaszentlászló polgármesterének adománya annak a Guttmann tanár úrnak, aki húsz évig vezette a település énekkarát” – magyarázta Szőke Erzsébet.

Beszámolójának kezdetén Tóth-Guttmann Emese, a dalos-szövetség elnöke vázolta a szövetség 1921-es megalakulásának történetét, majd ismertette idei országos jelentőségű rendezvényeiket – kórustalálkozók, karvezetői tanfolyamok, népdaléneklési versenyek stb. –, de kitért a jövő évi céljaikra is: januárban megünneplik a Magyar Kultúra Napját, áprilisban Éneklő ifjúság címmel szerveznek találkozót, tavasz végén minősítési kórushangversenyt szerveznek, míg novemberben újra megrendezik az idén nagy sikert aratott Jagamas János népdalversenyt. Jövőre megemlékeznek Zsizsmann Rezső orgonaművész és egyetemi oktató születésének 125. évfordulójáról is. Decemberben adventi kórushangversennyel zárják az évet.

Kelemen Antal, a dalosszövetség fúvós tagozatának vezetője aprólékosan és tárgyilagosan ismertette a szövetség tagjaiként bejegyzett fúvószenekarok másfél évtizedes működését. „Az 1994-es újjáalakítást követően az erdélyi fúvószenekarok is csatlakoztak a dalosszövetséghez. Az erdélyi magyar fúvószenekarok fele szükségesnek tartja a dalosszövetséghez való tartozást, de a közömbösség rátette a bélyegét egyes zenekarok tevékenységére” – vélte Kelemen, majd részletesen ismertette az Erdély-szerte működő fúvószenekarokat. Jakabffy Tamás, a Schola Gregoriana Monostoriensis kamaraénekkar vezetőjének beszámolóját – melyben a fellépéseikről nyújtott átfogó képet – Guttmann Mihály olvasta fel.

Hat pedagógust díjaztak
A beszámolók után került sor az évi díjak kiosztására. A dalosszövetség ugyanis, a romániai magyar zenei élet kiválóságaira emlékezve, minden évben kiosztja a Rónai Antal-, a Zsizsmann Rezső-, a Márkos Albert-, a Jagamas János- és a Seprődi János-díjat.


A dalosszövetség évi közgyűlését idén is a Református Kollégium dísztermében rendezték – TÓTH-GUTMANN ELEMÉR

Rónai Antal-díjban részesült Gyergyai Barna, a Kézdivásárhelyi Tanulók Klubja ifjúsági fúvószenekarának karnagya és Kiss Katalin tornatanár, a mazsorett csoport koreográfusa, aki egyben az előbb említett intézmény igazgatója is. Kelemen Antal laudációjában kiemelte Gyergyai Barna szakértelmét és a gyerekek iránti pozitív hozzáállását. Kiss Katalin esetében a laudátor a Tanulók Klubja új székházának létesítését méltatta.

Zsizsmann Rezső-díjat kapott Rózsa Imre, a székelyudvarhelyi Szent Miklós templom kántora, a Musica Sacra énekkar karnagya. Laudációt mondott Mátyás Károly főesperes. „Nagy öröm számomra és közösségünk számára is ez a díj. Rózsa Imre tevékenysége által az egyházi ének fokozza a hívekben a Krisztus iránti szeretet és hűséget”, magyarázta a főesperes. A díjat jelentő oklevelet és plakettet Zsizsmann Ilona, Zsizsmann Rezső lánya nyújtotta át.

Márkos Albert-díjban részesült Csíky Csaba karnagy, főiskolai tanár. Laudációt mondott Kovács András tanár, a marosvásárhelyi Nagy István énekkar karnagya. „Nincs könnyű dolgom, amikor röviden kell értékelnem Csíky Csaba gazdag pályáját” – kezdte beszédét Kovács András, majd így jellemezte a pedagógusként és előadóművészként egyaránt értékes életmű birtokosát: „sokoldalú, nagy munkabírással rendelkező, segítőkész és példamutató egyéniség”.

Kolozsvári fiatal pedagógus, ifj. Fekete Miklós doktorandus, a BBTE Református Tanárképző Karának Zenepedagógiai Tanszékének tanársegéde vehette át a Jagamas János-díjat, a népzenetudós özvegyétől, Jagamas Annától. Halmos Katalin laudációját Kállay-Miklós Tünde, a dalosszövetség egyik alelnöke olvasta fel. „Kilenc éve ismerem Fekete Miklóst, akit született pedagógustehetségnek tartok. Áldozatos munkája és személyes varázsa folytán megszerettette a gyerekekkel a zenét. Kiemelendő még igényessége, szerénysége és a pedagógusi hivatás iránti alázata. Ilyen áldozatkész karnagyok közt nem vész el zenei anyanyelvünk” – hangzott el a laudációban.

Miután Guttmann Mihály ismertette Márkos Albert, Seprődi János, Jagamas János, Zsizsmann Rezső és Rónai Antal munkásságát, sor került az utolsó díj kiosztására. Bazsó-Dombi Ferenc, a Brassai-líceum zenetanára Seprődi János-díjat kapott. Iszlai Enikő, a líceum aligazgatója a laudációban kifejtette: „Bazsó-Dombi Ferenc húsz éve végzi lelkiismeretesen a Brassai-líceumban zenetanári tevékenységét; vegyeskart vezet, népdalversenyt szervez, valamint felkészíti a diákokat a különböző vetélkedőkre. Az iskola számára is megtiszteltetés a díj”, összegzett az igazgatóhelyettes.


Nagy-Hintós Diana, Szabadság, 2009. november 30.



Országos hálózatot alakítanának a romániai magyar civil szervezetek


Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), Közép-Erdélyi Magyar Művelődési Intézet és a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság megbeszélést szervezett a romániai magyar civil szervezetek részére egy országos szintű hálózat kialakítása érdekében. Amennyiben ez az elgondolás sikeres lesz, a civil szervezetek a Romániai Magyar Házak keretében tájékozódhatnak a többi tagszervezet munkájáról, illetve együttműködhetnek közös céljaik megvalósítása érdekében. A Bethlen Kata Diakóniai Központban lebonyolított rendezvény megnyitóján felszólaló Dáné Tibor Kálmán EMKE-elnök és Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az esemény fontosságáról értekezett. A magyarországi meghívottak pedig a kezdeményezés pozitívumainak kiemelése mellett az anyaországi támogatásról biztosították a jelenlevőket. Délelőtt három előadásra került sor, míg délután közel harminc civil szervezet tájékoztatta a jelenlévőket tevékenységéről, terveiről.

Romániai Magyar Házak Találkozójacímmel került sor pénteken a romániai magyar civil szervezetek megbeszélésére egy országos szintű hálózat kialakítása céljából.

„Az elmúlt húsz évben már kialakultak azok a kis magyar autonómiaszigetek, amelyek függetlenek a hatalomtól, de függnek azoktól a közösségektől, amelyek fenntartják őket” – utalt megnyitó beszédében Dáné Tibor Kálmán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke a romániai magyar civil szervezetekre. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében emlékeztetett: „Egy közösség, amelynek nincs önálló élete, nagyon hamar szétmorzsolhatóvá válik, és elveszíti önmagát. Az RMDSZ mindig prioritásként kezelte a civil szervezetek kérdését. Sok Magyar Ház nem jöhetett volna létre az anyaországi támogatás nélkül. Az RMDSZ-nek sikerült költségvetési támogatást kieszközölni a Magyar Házak működtetésére, és ha lesz rá még lehetőségünk, ezt továbbra is megtesszük. A Magyar Házak fenntartásához szükség van a romániai magyar vállalkozók támogatására is. A Magyar Házak léte az egyik feltétele annak, hogy ebben az országban és Erdélyben hazát teremtsünk magunknak” – összegzett Markó.


Szamosújvári magyar iskola magyar pénzekből 

Zilahi László, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgató-helyettese beszédében a Magyar Házakat a végvárakhoz hasonlította. „A mi korunkban a külhoni magyarság intézményei, így a Magyar Házak is a magyar közművelődés bástyái. Nemzetpolitikájában a magyar kormány lehetőségéhez mérten biztosítja a Magyar Házak támogatását, és az elkövetkező négy évben akár új projekteket támogathatunk, például a szamosújvári új magyar iskola felépítését” – fejtette ki a tisztségviselő, majd az EMKÉ-t a magyar közművelődés emblémájának nevezte. Szurmainé Silkó Mária, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztályának vezetője hangsúlyozta: a Magyar Házaknak vállalniuk kell a kulturális missziót, az EMKE pedig továbbra is nyújtson szakmai segítséget a romániai magyar civil szervezeteknek. Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus főigazgatója a tapasztalatok megosztásának és közös információs rendszer kialakításának fontosságáról értekezett, majd azt mondta: „Az elmúlt öt évben megszervezett képzések során elindult egy építkezés, amelynek közösen látjuk hasznát. Gondolkodjunk tehát közösen az anyanyelvi kultúra építéséről és a magyarság megtartásáról” – buzdított a főigazgató. Bordás István, a Sárospataki Népfőiskolai Egyesület titkára Móricz Zsigmondot idézte beszédében, amikor a minőségről, a szolidaritásról és a magyarságról beszélt. „A minőségi tudás és kultúra, a társadalom működéséhez szükséges szolidaritás, valamint a magyarság érdekében egész életünkben ki kell tartanunk” – közölte.

Tíz Magyar Ház kezdeményezte a hálózat kialakítását 

„Hogy mit nevezünk Magyar Háznak? Azokat az épületeket, amelyek egy romániai magyar civil szervezet vagy történelmi magyar egyház tulajdonában vannak, és bennük kulturális és a magyarság megmaradása szempontjából fontos programokat bonyolítanak le. A hazai Magyar Házak meghatározó szerepet töltenek be a közösség kulturális és közösségépítő életében” – pontosított Dáné Tibor EMKE-elnök. Péterfi Ferenc, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus osztályvezetője a kis közösségek önszerveződésére és cselekvőképességére hívta fel a hallgatóság figyelmét. Csáki Rozália, a Civitas Alapítvány székelyudvarhelyi projektvezetője pedig a hálózatok kialakulásáról, hálózattípusokról értekezett.

„A Magyar Házak Hálózata létesítésének gondolatát idén tíz Magyar Házzal közösen kezdtük el. Egyfajta kulturális kapcsolati hálót szeretnénk közöttük kiépíteni. Hogyan segítünk egymáson, ez kiderül a délutáni megbeszélésén. Szeretnénk sikerre vinni ezt a találkozót oly módon, hogy egyúttal a második találkozót is előrevetítsük” – nyilatkozta Dáné Tibor Kálmán lapunknak a délelőtti program után.

Péntek délután közel harminc civil szervezet ismertette tevékenységét, köztük a Szabadságot kiadó Minerva Kulturális Egyesületet, Újvári Ildikó főszerkesztő révén.
 


 
 
Beszélgetés Dáné Tibor Kálmánnal, az EMKE elnökével


– Mit is fed a felnőttképzés fogalma?

– Gyorsan változó társadalmunkban szükség van egy olyan oktatási formára, amely lehetővé teszi, hogy a felnőtt munkavállalók – ha a helyzet úgy kívánja – válthassanak, más területen is szakképesítést nyerhessenek. A hagyományos iskolarendszer ad egyfajta alapképzést, de lehetséges, hogy kis idő múlva az a tudás, amit itt szerzett megkopik, elavul. Kérdés, hogy ki tudunk alakítani egy olyan oktatási rendszert, amelyet a hallgató maximálisan profitálhat. Jelenleg ugyanis nem biztos, hogy a középiskolában és az egyetemen szerzett tudás birtokában fiataljaink képesek lesznek megfelelni a mindennapok elvárásainak. Ezért is van szükség a továbbképzésre, felnőttképzésre.

Romániában az oktatás – főleg a kommunista rendszerben – tanár-centrikus. Ezzel szemben a felnőttképzés, ezen belül különösen a népfőiskola, hallgatócentrikus. Vagyis az oktatás iránya oda-vissza hat: amellett, hogy a tanár elmondja a mondanivalóját, meg kell hogy történjen a visszacsatolás, ki kell alakulnia a párbeszédnek, hiszen sok esetben a hallgatók élettapasztalatai is fontosak lehetnek a tanár személyiségjegyeinek alakulásában. A felnőttképzésben az oktatás folyamatát egyre inkább igyekeznek minél hozzáférhetőbbé és elviselhetőbbé tenni a hallgató számára: ha például van vizsga, annak is inkább lazább, beszélgetés-jellege van.

A felnőttképzés nagyon széles skálán mozog: az egyik oldalon ott vannak a hobbitevékenységek képzései, a másik oldalon pedig a szakmai továbbképzések.

A művelődésszervezés is egyfajta felnőttképzés. Amikor egy kórust látok, arra gondolok, hogy az egy közösség, amelynek tagjai a zenén kívül más szempontból is fejleszthetik önmagukat. Azáltal, hogy valaki eljár egy közösségbe, valahova tartozik, vagyis ismeri a másik ember problémáit, tud segíteni rajta, segítséget kaphat, közösségi emberré válik. Így a kóruséneklésnek – mint bármely más közösségi tevékenységnek – jellemformáló ereje is van.

A közösségeken belül olyan szakemberekre is szükség van, akik bizonyos közösségi igényeket ki tudnak elégíteni, ehhez azonban sok esetben kell a képzés. Nem föltétlenül azt jelenti, hogy ezért majd kap egy diplomát, de egyértelműen jobban fog érteni bizonyos kérdésekhez. Vannak akkreditálható (diplomásítható) képzések is, amelyek az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) is szerepelnek.

Dániában, a népfőiskola modelljét kidolgozó országban például, miután valaki elvégzi a középiskolát, majd két-három évig dolgozik, és aztán úgy dönt, hogy beiratkozik mondjuk valamelyik sportegyetemre, előnyt jelent, ha már elvégez egy sporttal kapcsolatos népfőiskola-tanfolyamot. A népfőiskolát úgy is lehet tekinteni, mint a képzett amatőrök iskoláját. Jelenleg több mint száz népfőiskola működik Hamlet országában.

– Milyen múltra tekint vissza a népfőiskola intézménye?

– A népfőiskola gondolata a 19. század második felének Dániájából származik, ötletgazdája pedig Grundtvig püspök volt. A népfőiskola létrehozásához az ország akkori társadalmi-gazdasági helyzete is hozzájárult: Dánia egy hatalmas birodalomból a század közepére kis, Erdély-nagyságú országgá zsugorodott össze. Agrár állam volt, viszont az ország lakosságát leginkább kitevő parasztság sem szakmai felkészültséggel, sem pedig társadalmi öntudattal nem rendelkezett.

A Grundtvig által elméleti szinten kidolgozott iskolamodellt Christen Kold néptanító valósította meg. Ezekben a parasztiskolákban nem szakmát tanítottak, a paraszttársadalom ifjait úgy próbálták meg felkészíteni az életre, hogy közben megtanították őket írni, olvasni, beszélni, tanítottak nekik dán irodalmat, mitológiát, történelmet, jogot stb. A fiatalok általános műveltségét próbálták gyarapítani, öntudatos embert nevelni belőlük. Grundtvig szerint így az ember igényesebb lesz saját munkájával szemben, nő a szakmai igényessége. Mivel a hallgatók az oktatási folyamat alatt hosszú ideig együtt laktak, együtt élték mindennapjaikat, az iskolák a közösségépítéshez, az emberi jellem formálásához is hozzájárultak. A népfőiskolák megjelenésével és elterjedésével, valamint az azzal párhuzamosan kiépülő szövetkezeti mozgalom révén, a 19. század közepének elmaradott Dániájából a gazdag parasztok országa lett a századfordulóra.

– Milyen igény mutatkozott Magyarországon és Erdélyben a Grundtvig által kidolgozott modell iránt?

– A Kárpát-medence magyarsága többnyire a két világháború közötti időszakban válik érzékennyé a népfőiskola iránt, annak konkrét intézményesülése a XX. század harmincas éveire tehető. Az ezt megelőző időszakban, még a XVIII. század második felétől, a magyar társadalom körében a közösségszervező agráriskolák helyett, többnyire egyházi és magánkezdeményezésre, mezőgazdasági iskolák jöttek létre, amelyek a grundtvigi modellel ellentétben elsősorban a szakma elsajátítását tűzték ki célul. Ilyen jellegű intézmény volt a Tessedik Sámuel alapította szarvasi, majd nagyszentmiklósi iskolák, a keszthelyi Georgikon, a Wesselényi-féle makkfalvi kollégium (amit erdélyi népfőiskolaként is szoktuk emlegetni), vagy az EMKE algyógyi iskolája, illetve később, a két világháború között ezek eszmei folytatásaként az egyházak által beindított mezőgazdasági iskolák, mint a székelykeresztúri (unitárius), a csombordi (református) vagy a kézdivásárhelyi (katolikus) mezőgazdasági iskolák.

De vissza a népfőiskolához. Magyarország a két világháború között ugyanabba a helyzetbe került, mint Dánia a 19. században: a külső politikai hatások következtében az ország összezsugorodott, megcsonkult. Ekkor került elő itt nálunk is a dániai minta. A paraszttársadalmat közösségszervezéssel (is) helyre kellett állítani, hiszen értelmes, öntudatos agrárrétegre volt szükség. A református egyház megszervezte a sárospataki csizmás diákok iskoláját, a katolikusok pedig elindították a kifejezetten népfőiskolás jelleggel működő képzésüket, a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete) elnevezésű mozgalmat.

Erdélyben a népfőiskola Balázs Ferenc unitárius lelkész nevéhez kötődik. Ő amerikai teológiai tanulmányait befejezve tér haza Ázsián keresztül Erdélybe. Egy év alatt bejárta Japánt, Dél-Koreát, Indiát és még számos országot. Hazatérve Kolozsvárhoz közel, a Tordai-hasadék bejáratánál fekvő Mészkőn kapott parókiát, és próbálta meg azt a fajta iskolarendszert kiépíteni 1930–1936 között, amit népfőiskolaként működtetett. Balázs Ferenc sajnos már 1937-ben meghalt nagyon fiatalon.

A bécsi döntés után, 1940 és 1944 között Észak Erdélyben a református egyház több népfőiskolát tudott beindítani az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) keretén belül. A KALOT is beindítja a maga népfőiskoláját Csíksomlyón. Ez volt a kor talán legerősebb felnőttképzéssel foglalkozó erdélyi népfőiskola intézménye, amely egyrészt faluvezető-képzőként is működött, másrészt, és ez volt a legjelentősebb tevékenysége az intézménynek, tehetséges székely fiatalokból fafaragókat képeztek ki. Az iskolának sokak közt Szervátiusz Jenő is tanára volt. A második világégés után az EMKE 1946-ban próbált népfőiskolákat indítani, ezek az intézmények azonban 1947–1948-ban, az EMKE megszüntetésével együtt megszűntek. Romániában a népfőiskolák helyét átvette a szabadegyetemi rendszer, amely bár tevékenységét tekintve igen fontos volt, mégis messze állt a népfőiskolák szabad tantervű és főleg szabad akaratból született felnőttképző rendszerétől.

– Mióta foglalkozik ön felnőttképzéssel?

– A felnőttképzésbe 1982-ben kapcsolódtam be, amikor az Ember és természet elnevezésű, magyar nyelvű szabadegyetemi kollégium továbbszervezését vettem át, aztán 1993-tól pedig az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) keretében folytathattam ezt a munkát. Az EMKÉ-n belül különböző közművelődési szakmai csoportok jöttek létre, amelyek később önállósodtak, mint például a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Barabás Miklós Céh, a Romániai Magyar Táncszövetség, a Romániai Magyar Zenetársaság stb., és így jött létre 1994-ben a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság is. A megalakulásakor én voltam a társaság titkára, ma én vezetem. De úgy gondolom, még nem tudtuk kiaknázni azokat a lehetőségeket, amelyekkel ez utóbbi intézmény rendelkezhetne.

– Ezt hogyan érti?

– Az egyik ok magánjellegű: az utóbbi időben az EMKE adminisztrálása elég sok időmet leköti. Ugyanakkor úgy látom, Romániában nincs kihasználva eléggé a felnőttképzés mint oktatási forma. Bár a törvénykezések megengedik a felnőttképzés szervezését a magánszemélyeknek, a nonprofit szervezeteknek és az egyetemi központoknak is, ezt azonban sem a román, sem a magyar társadalom nem használja ki eléggé idehaza.

A kultúrateremtésnek, a népművelésnek egyébként másfajta hagyományai vannak a magyar és a román társadalomban. A román társadalom az államra hagyatkozva végzi a művelődésszervezést, főleg a kultúrházakon keresztül, a hazai magyar közösség pedig alulról építkezve. Mi ugyanakkor igen erőteljesen ráálltunk a saját történelmünkre való nosztalgikus emlékezések megszervezésére, a néha túlfűtött érzelmeket is megmozgató hagyományápolásra. Ez részben szükséges is egy kisebbségben élő közösség esetében, de nem állhat csak ebből a közművelődési életünk. A hagyományápolás mellett fontos az is, hogy eleget tegyünk napjaink kihívásainak, közművelődési életünket, annak intézményrendszerét a tanuló társadalom kiépítésére is fordítsuk. Ezért próbáljuk a civil szervezeteket arra is ösztönözni, hogy egyik-másik közösségen belül kutassák fel, milyen tanulási igények vannak főleg a művelődés terén, és tanfolyamot szervezzenek ezeknek a szükségleteknek a kielégítésére.

– Milyen tevékenységek zajlanak jelenleg a Népfőiskolán belül?

– Régebben kétéves rendszerességgel szerveztünk népfőiskolai tábort Szovátán, majd Szentegyházán, harminc, ötven vagy éppen száz hallgató részvételével, ilyenkor különböző honismereti témákat dolgoztunk fel, de mindig igyekezve a mindennapi élethez kötődő gyakorlati ismerteket is nyújtani. Aztán foglalkoztunk pályázatíró, közösségszervező, -építő tréningek megszervezésével, nyelvoktatással.

Most egy más feladat előtt állunk. Az elmúlt húsz évben szép számban jöttek létre magyar házak Erdélyben. Ilyen többek között Kolozsváron a Szabédi-ház, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Heltai Alapítvány mint kulturális központ, a Pro Iuventute, a Kriza János Néprajzi Társaság székháza vagy Válaszúton a Kallós Alapítvány épülete, aztán Szamosújváron a Téka háza, Nagybányán a Teleki Ház, magyar házak Désen, Besztercén, Nagyenyeden, Zilahon, Szilágysomlyón, Medgyesen, Csernakeresztúron stb. Az EMKE és a Népfőiskola egy hálózatot kíván kialakítani a magyar házak között, természetesen azok között, akik be kívánnak lépni ebbe a hálózatba. Mi azokat az épületeket tekintjük magyar háznak és hívjuk meg a közeljövőben képviselőjüket ebbe a hálózatba, amelyek civil szervezeti vagy egyházi tulajdonban vannak és felvállalják az épületben az illető település vagy régió kulturális életének a megszervezését. A Sárospataki Népfőiskolai Egyesület szakmai hozzájárulásával már elindítottunk – egyelőre még csak tíz magyar házzal – egy szakmai programot, ezt szeretnénk az elkövetkezőkben kibővíteni. Következő lépésként az év végén magyarház-börzét szervezünk, amelyre minden magyar ház képviselőjét meghívjuk. Egyrészt, hogy találkozzanak, tapasztalatot cseréljenek, egymás között kapcsolatot építsenek, másrészt, hogy olyan előadásokat hallgassanak meg, amelyek a kulturális hálózatépítés jelentőségéről szólnak, és nem utolsósorban segíteni szeretnénk ezen intézményvezetőknek a művelődés szervező szakmában való eligazodásban. Véleményem szerint ez utóbbira különösen a vidéki kisközösségek magyar házai kulturális programjainak a minőségi megszervezésében van nagy szükség.




 
 
Jeles napok mentén szerveződő játszóház
Gyertyaöntés, farsangfarka, tojásírás, közös éneklés


A komatál szakkifejezést hallva nekem mindaddig az a régi, kihalófélben lévő szokás jutott eszembe, miszerint a gyermekágyas kismamának és családjának a rokonok/barátok heteken keresztül, egymást váltva és beosztva hordták nap mint nap az ebédet. Ehhez képest a JelesNapTár nevű gyermekprogram legutóbbi rendezvényén kiderült, hogy a komatál tulajdonképpen a barátság egyik szertartásos kifejezésmódja volt a moldvai és a dunántúli magyarság körében.

A komatálat a húsvét után egy héttel következő fehérvasárnap vagy mátkáló vasárnap elnevezésű napon a nagyobbacska gyermekek küldték el választott barátjuknak/barátnőjüknek, akit később jó eséllyel hívtak komának/komaasszonynak is. A komatál hagyományosan nem csak cseréptál lehetett, hanem egy szép fonott kosár is, amelybe finomságokat tettek: piros tojást, süteményt, kalácsot, gyümölcsöt, esetleg bort vagy málnaszörpöt, tetszés szerint akár virágcsokrot is. Általában örök barátságot jelzett az ilyen adomány, és ez a kapcsolat a későbbi gyermekek megkeresztelésével folytatódott. Mindezt Both Zsuzsa és Szabó Kinga mesélte el az április JelesNapTár résztvevőinek, gyermekeknek és szüleiknek. Ugyancsak szó esett az áprilishoz kötődő további népszokásokról: az elsejéhez kötődő tréfás ugratásokról és főként a Szent György napjához kapcsolódó legendákról, szokásokról, népi játékokról. Utóbbiakat a gyermekek értő vezetés mellett el is játsszák, megtanulják az ezekhez kapcsolódó népdalokat, mondókákat. Nagy népszerűségnek örvendett például a boszorkás játék, amelyhez a gyerekek mellett szükség van egy Anyára és egy Boszorkára, no meg egy söprűre, mivel a felelgetős játék után a Boszorka seprűjével igyekszik megszerezni az Anya mögé bújó gyermekeket. Ugyancsak mozgalmasnak és vidámnak bizonyult a kosaras játék, amelyben a körben álló és a vonatkozó dalocskát éneklő gyermekek egymás kezébe adogatják a kosarat, akinek pedig a dal végén kezében marad a kosár, az bírónak áll be a kör közepébe. A közös játék, éneklés és az elmaradhatatlan finomságok és tea elfogyasztása után a JelesNapTár program szervezői ezúttal is meglepetéssel kedveskedtek a gyermekeknek és szüleiknek: Demeter Ferenc bábszínész adta elő a Tóbiás és Kelemen című mesét a kicsi, de annál hálásabb közönségnek. A rendezvény után Kós Katalinnal, a JelesNapTár egyik szervezőjével beszélgettünk az indulásról és a további tervekről.

– Miután 2007. október 1-jétől az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékházának vezetője, programszervezője és -lebonyolítója, egyszóval mindenese lettem, elkezdtem társakat, szakembereket keresni – és nagy örömömre találtam is – elképzeléseim, terveim megvalósításához, amelyek közt szerepelt egy, a néphagyományunk jeles napjaival foglalkozó, azokat népszerűsítő gyermekprogram is – meséli Kati. – Eredetileg 2008 őszén szerettük volna beindítani havi rendszerességgel a JelesNapTárat, azonban a szeptember közepén történt pincebeomlás következtében az Emlékház használhatatlanná válása miatt csúszott a kezdési időpont. Miután a kolozsvári belvárosi unitárius egyházközség megkeresésünkre szívesen bocsátotta rendelkezésünkre a tanácstermét, januárban végre beindíthattuk a programot. Nagy örömömre szolgált, hogy megkeresésemre olyan szakemberek társultak partnerként kezdeményezésemhez, mint Vincze László bábművész, a Homo Ludens Alapítvány elnöke, Both Zsuzsa néprajzos, kézműves, Szabó Kinga tanító, Dáné Melinda gyógypedagógus, Venczel Attila képzőművész. Menetközben pedig többen is önzetlenül beálltak segíteni, mint például a Waldorf Kézművesműhely oktatói, Papp Emese és Tolnay Eszter, vagy Maczalik Kunigunda, Csatári Erika, Csorba Mária, Gherman Cristina, akik továbbra is felajánlották segítségüket.

– Ki a program célközönsége?

– Célközönségünk elsősorban az I–IV. osztályos gyermekek, azonban kisebbeket-nagyobbakat is szívesen látunk, és nem utolsó sorban a szülőket, nagyszülőket, nagyobb testvéreket, akik közül többen szívesen be is állnak a gyermekjátékokba, a kézműves tevékenységekbe. És igazából az is célunk, hogy a gyermek és szülő-nagyszülő kapcsolatot ilyen szinten is erősítsük.

– Egy-egy találkozó milyen program szerint zajlik?

– Nagyon fontos számunkra, hogy minden alkalommal egy olyan gyermekjátékkal kezdjünk, amely során fellazul az esetleges kezdeti feszesebb hangulat, a gyermekek megismerhetik egymás nevét, az újonnan érkezők pedig könnyedén beilleszkedhetnek a csapatba. Ezt követi az esedékes jeles napok rövid bemutatása, ének-, valamint gyermekjáték-tanulással egybekötve. Majd általában az aktuális jeles napokhoz kötődő kézműves foglalkozással zárul a délután. De volt már rövid farsangi táncház is, kalotaszegi viselet-bemutató, sőt legutóbb bábjátékkal örvendeztethettük meg a résztvevőket, Demeter Ferenc bábművésznek köszönhetően. Ugyanakkor minden alkalommal teát, mellé pedig az időszaknak megfelelő falnivalót (pl. fánkot, mézespogácsát, zsíroskenyeret) kínálunk a résztvevőknek. A gyerekeknek minden alkalomkor átadjuk a program „forgatókönyvét”, amelyet befűznek JelesNapTáras mappájukba, és így megmaradhat számukra mindaz, amivel foglalkoztunk: játékok, énekek, szokások. Ennek a szövegnek a végén tüntetjük fel azokat a következő havi napokat, amelyeken meg kell figyelniük az időjárást, amit aztán a soron következő alkalomkor megbeszélünk.

– Mennyire fogékonyak a mai gyermekek a népi kultúrára (gyermekjátékokra)?

– Az eddigi tapasztalatunk szerint nagyon. A programok során kiderült az is, hogy egyik-másik gyermek számára ismerős már egy-egy szokás, játék, ének, sőt, néha ki is egészítik a tervezett programot egy-egy általuk ismert énekkel, szokással, aminek természetesen nagyon örülünk.

– Milyen visszajelzéseket kaptatok gyermekektől, szülőktől az elmúlt hónapok során?

– A szülőktől kimondottan pozitív visszajelzéseket kaptunk. Szerintük hiánypótló ez a rendezvénysorozat, szükség volt rá. Örömmel tölt el minket az, hogy a szülők mesélik: otthon a gyermekük kéri őket, játsszák-énekeljék el velük együtt a JelesNapTárak során tanult játékokat, énekeket. Ezek a visszajelzések biztatóak és értelmet adnak a további cselekvésre.

– Milyen tematikákat dolgoztatok fel eddig, és miket terveztek még?

– Lévén, hogy januárban kezdtünk, és havonta jelentkezünk a JelesNapTárral, eddig az év első négy hónapjához kötődő szokásokból, énekekből, gyermekjátékokból, kézműves tevékenységekből válogatva állítottuk össze a három órás programot.

Januárban az újévköszöntéssel, vízkereszttel, Antal-, Piroska-, Vince-, Pál-nappal foglalkoztunk, és gyertyát öntöttünk. Februárban Gyertyaszentelő Boldogasszony napját, Balázs-, Dorottya-, Bálint-, Julianna-, Zsuzsanna-, Mátyás-napot, farsangfarkát dolgoztuk fel, amit nemezmaszk-készítés és rövid farsangi bál követett, amelyhez zenekar szolgáltatta a zenét. Márciusban Gergely-napja és a gergelyjárás, illetve a Gyümölcsoltó Boldogasszony napja következett, de nem maradtak ki a Sándor-, József-, Benedek napok sem, na és természetesen húsvétra készülvén tojásírást meg hagyományos locsolóverset is tanítottunk a résztvevőknek. Áprilisban a Szent György-napi szokásokat jártuk körül. További terveink szerint folytatjuk az egyes hónapok jeles napjainak bemutatását. Hál’Istennek van belőlük bőven!

Végül, de nem utolsó sorban meg szeretném említeni, hogy a JelesNapTár anyagi fedezetét részben az EMKE országos elnöksége, részben pedig a résztvevők, vállalkozók adományai biztosították. A továbbiakban pályázati úton is szeretnénk anyagi forrásokhoz jutni, de addig is örömmel fogadunk minden pártoló szándékot.






Támogatóink

Médiapartnerek

Erdélyi Magyar Televizió

Ajánljuk


© 2009, EMKE, Belépés