ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET
SOCIETATEA MAGHIARĂ DE CULTURĂ DIN TRANSILVANIA
HUNGARIAN CULTURAL SOCIETY OF TRANSYLVANIA

RO–400183 Kolozsvár, Lázár u. 30., Kolozs m.
RO–400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj
Telefon/fax: +40 264 434110,  emke.oe@gmail.com

Címlap

Permakultúra avagy a nagyüzemi gazdálkodás ellentétje

Forrás: 
itthon.ma, 2015. május 14.
GyMAE Facebook like: 
GyMAE Facebook like
Aktuális banner: 
Aktuális banner
GyMAE sajtóvisszhang: 
GyMAE sajtóvisszhang

„Bevezetés a permakultúrába” címmel tartottak előadást Szabó Anikó és Szutor Péter, permakultúrás dizájnerek, amelyre május 13-án került sor a Györkös Mányi Albert Emlékházban.
 

„Sokszor elfelejtjük, hogy mi emberek sokkal inkább szerves részei vagyunk a természetnek, mint ahogy gondoljuk” – hangsúlyozta Szutor Péter. Minden, amit teszünk, kihat a természetre, de egyben vissza is hat ránk. A természeti katasztrófák megfelelő hozzáállással megelőzhetőek, de legalábbis hatásaik csökkenthetőek –tette hozzá az előadó.
 
Felmerül a kérdés, hogy miben különbözik a permakultúra a hagyományos mezőgazdaságtól, vagy miért több a kertészkedésnél, illetve a biogazdálkodásnál. Szutor Péter szerint a válasz egyszerű, a permakultúra környezetbarát technológiákon és energiagazdaságosságon alapszik, egyszóval a nagyüzemi gazdálkodás ellentétje. Ez nem új keletű dolog, inkább arról van szó, hogy e módszer bizonyos területeken a múlt homályába veszett.
 

Mindannyian tudjuk, hogy az erdőirtás mennyire káros, de azt talán kevesebben, hogy a hagyományos mezőgazdaság ugyanannyira vagy talán károsabb is. Persze ez nem jár olyan látványos következményekkel, s ráadásul a szántás elterjedt, elfogadott, szinte mindenki által használt. Viszont azért veszélyes, mert így a talaj ki van téve a természet szeszélyeinek, s a benne lévő élőlények – amelyek átdolgozzák a szerves anyagokat, a növényeknek felszívható táplálékot termelve – a napfényen elpusztulnak. Már elődeink is tudták, hogy a talajnak regenerálódásra van szüksége, ezért alkalmazták a vetésforgót, miszerint egy évig szüneteltették a talajt, s csak minden második évben művelték meg – fejtette ki az előadó.
 

A világon többen is foglalkoznak a téma kutatásával, például Maanobu Fukuoka japán szakértő „Egy szalmaszál forradalma” címmel írt könyvet, amelyben a szántás nélküli közvetlen vetésről és a vegyszermentes gazdálkodásról ír. De ez nem csak elmélet, tapasztalata szerint ugyanolyan terméshozam érhető el így is, mint a hagyományos mezőgazdasági módszerekkel, s nem mellesleg nagy mennyiségben is lehet alkalmazni. Bill Mollison a Permakultúra Atyjának tekinthető, ő mondja, hogy az emberiségnek a természet törvényei szerint kell élnie, mert különben a saját életét teszi tönkre. Persze a lista nem itt ér véget – tette hozzá Szutor Péter.
 
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi köze mindehhez a dizájnnak. A választ a természet adja, mert a benne fellelhető minták a legjobbak, leghatékonyabbak bármit is tervezünk. Példát vehetünk a napraforgó, a levél, a pókháló, a galaxis alakjáról.
 

„Mindig azt kell szem előtt tartanunk, hogy mi a legelőnyösebb a környezetnek.” – emelte ki az előadó. A tanyánknak a táj adottságaihoz kell alkalmazkodnia, mert így gazdaságosabb lesz a fenntartása is. A hagyományos telek általában szögletes – alföldön vagy dombvidéken –, de a permakultúrában nem az. A görbe vonal azért jó mert a találkozási pontokon nagyobb a változatosság, több féle élőlény és állatfaj képes élni.
 
Ezen túl kihasználhatjuk tevékenységeink során az adott területen élő vagy általunk tenyészett állatok közötti összefüggéseket. Ha disznókat is tartunk, akkor ők fel tudják túrni a földet, így a gyomok és rovarok eltűnnek, és már vethetünk is – hozta fel példaként Szutor Péter.
 
 
Kelemen E. Eszter, itthon.ma, 2015. május 14.




Támogatóink

Médiapartnerek

Erdélyi Magyar Televizió

Ajánljuk


© 2009, EMKE, Belépés