ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET
SOCIETATEA MAGHIARĂ DE CULTURĂ DIN TRANSILVANIA
HUNGARIAN CULTURAL SOCIETY OF TRANSYLVANIA

RO–400183 Kolozsvár, Lázár u. 30., Kolozs m.
RO–400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj
Telefon/fax: +40 264 434110,  emke.oe@gmail.com

Címlap

Mi az EMKE?

A kolozsvári vigadó

Írta: Sándor József.
 

Erre a kérdésre legvilágosabban és pontosabban „Az EMKE megalapítása és negyedszázados működése” című forrásmű adja meg a feleletet, mely az egyesület hivatalos kiadásában jelent meg hiteles okmányok és bizonyítékok alapján. Ezek szerint az egyesület működése 1884. december 27-én, karácsony harmadnapján indult meg Kolozsvárt és a következő évi április 12-én tartotta alakuló, augusztus 31-én pedig első rendes tisztválasztó közgyűlését, ugyancsak Kolozsvárt. Okul a megalakulásra a pánszlávizmus és a pángermánizmus magyarországi működése szolgált, melyek a múlt század nyolcvanas évei elején a moszkvai és a szentpétervári „Szláv jótékonysági egyesület” és a berlini „Schulverein” alakjában társadalmi utón igyekeztek befolyásolni az ország szláv és németajkú lakosait. Az ellenállás és önvédelem jogos és igazságos fegyverével, a magyarság közművelődési és közgazdasági megerősítése feladatával így indultak meg 1881. augusztus 21-től, szintén társadalmi úton, a magyar közművelődési és iskola egyesületek, előbb a pánszlávizmus főfészkében a felvidéken, aztán a svábok közt, Délmagyarországon és Budapesten, mígnem a mozgalom hatása 1884. december 27-én Erdélybe és Kolozsvárra is elérkezett.

Az erdélyi alakulás egyesek odaadása, lelkesedése és áldozata folytán oly erővel indult meg, hogy mire az augusztus 31-iki tisztválasztó közgyűlés létrejött, akkor már 865 ezer 952 K alapvagyonnal, húszezer taggal és 21 megyei, városi és járási fiókválasztmánnyal kész volt az egyesület, valamennyi közt a legnagyobb és a leghatalmasabb. Célul e sorok írója, mint id. titkár és előadó, már az első alapszabály-tervezetben: „Erdély lakosai közt a testvéri érzés fejlesztését tűzte ki célul”. Eszköze pedig: kulturális és közgazdasági intézmények létesítése és támogatása. Így jött létre 25 évvel a nagyszebeni „Román közművelődési és irodalmi egyesület” s az Astra keletkezése után annak alapszabályit is figyelembe véve, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a kezdőbetűkből rövidítve: EMKE, mely fennállása óta, kizárólag a társadalom filléreiből, minden állami támogatás nélkül, 12 milliót fordított segélyekre, amellett, hogy két, több millió koronát érő, 1710 és 600 kat. holdas földbirtokon kívül 3,419.816 K alapvagyont is teremtett készpénzben és értékpapírokban.

Az EMKE működését nagy vonásokban az alábbi adatok tüntetik fel:

Kun KocsárdA gróf Kun Kocsárd ajándékozta 1710 kat. hold birtokon létesítette az egyesület Erdélyben az első és az országban legnagyobb magvar székely földműves iskolát, Algyógyon, melynek évi fenntartása legutóbb 88 ezer 906 K ba került; építtette Algyógyon a Maroson át a többszázezer koronát érő állandó vashidat, mely szintén az egyesületé, s az EMKE ajándékozta 40 hold erdőn létesült ott a magyar állami vasművek nagyszabású tüdőbeteg szanatóriuma. Az iskolával kapcsolatban a múltban 40 növendékre székely árvaház is állott fenn. Munkában van Magyarkályanban, az özv. Mohay Károlyné ajándékozta 600 kat. hold földbirtokon egy szintén gazdasági jellegű magyar iskola felállítása is.

Budapesten a Váczi körút 55 szám alatt létesítette 80 növendékre az EMKE kollégiumot, melyben műegyetemi és Erdélyben meglevő felsőbb szakiskolai erdélyi magyar tanulók vétetnek fel, ingyen vagy mérsékelt fizetés mellett. Legutolsó évi fenntartási költség 129 ezer 600 K volt.

Más köz- és magánjogi személyekkel és az érdekelt vidékek társadalmával vállvetve és egyetértve eddig 163 elemi népiskolát szervezett, melyből 77-et az államnak adott át, amellett, hogy 86-ot erkölcsi támogatással és 19-et kezdeményezéssel segített. E 268 iskola által az EMKE a maga részéről az alakulásnál elvállalt munkatervének nagy részét megoldotta.

Az Erdély területén működőit 139 községi, felekezeti, állami és egyesületi óvóból és gyermekmenedékhelyből az EMKE anyagi segítségével és szervező munkájával jött létre 77 vagyis 55,4%. Az egyesület megindulta előtt a legtöbb erdélyi vármegye területén híre-hamva sem volt az ily magyar intézménynek.

Százezreket fordított felső-, közép és szakiskolai ösztöndíjakra, néptanítók és óvónők jutalmazására és felekezeti különbség nélkül magyar lelkészek rendszeres segítésére is, még mielőtt a magyar állam a papi fizetés kiegészítése kérdését szabályozta volna, úgy, hogy az egyesület tette lehetővé pld. 30 lelkész működését, akiknek köre még 18 leányegyházra és szórványra terjedt ki.

A felnőttek analfabéta tanfolyamaiban a budapesti Orsz. Közművelődési Tanács elismerése szerint az EMKE érte el a legnagyobb sikereket: mintegy ötszáz községben tízezer férfit és nőt megtanít írni és olvasni, még a legöregebbeket is.

Külön kidolgozott és jóváhagyott alapszabályokkal elsőnek kezdte meg a hazában a népolvasókörök és népkönyvtárak rendszeres és szabályszerű szervezését, 237 községben 277 ezer 833 kötettel szervezvén e nagyfontosságú intézményeket, hozzá 24 katonai is katonakórházi könyvtárral s 154 külön daloskörrel, melyekben a magyar dal és zene ápolása volt a cél s melyek számára az egyesület húszezer példányban két, három és négy szólamra írott daloskönyveket készíttetett és adott ki, díjtalanul osztogatva e műveket. Az ifjúsági egyesületek és ifjúsági könyvtárak szervezését is az EMKE kezdte meg.

Az egyesület által ugyancsak néhány százezer korona költséggel megíratott és kiadott 80 irodalmi mű közül különösen kiemeljük a főtitkár szerkesztésében Erdély első Bädecker-szerű leírását, mely 340 tömött oldalon, térképekkel ellátva, 2100 példányban 1891-ben látott napvilágot, s dr. Jancsó Benedek: A román nemzetiségi törekvések története c. tárgyilagos forrásművet, melyről elismeréssel emlékeztek meg a román napisajtó és tudományos körök is.

És az EMKÉből, ennek közgazdasági és irodalmi szakosztályából keletkeztek az Erdélyi Kárpát Egyesület és az Erdélyi Irodalmi Társaság; a Dunántúli testvéregyesülettel az EMKE volt úttörője és leghathatósabb előmozdítója a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Tanácsa és az Orsz. Közművelődési Tanács megalakulásának: az EMKE jelentékeny anyagi és hathatós erkölcsi támogatásával keletkeztek a Székely társaságok és ezek összeállásából a marosvásárhelyi Székely Szövetség. Harminchat éven át az egyesület ezerekre menő kérelmeivel, emlékirataival és előterjesztéseivel befolyt majdnem minden elsőrangú közművelődési és közgazdasági kérdés országos eldöntésébe, mely Erdélyt és abban a magyarságot érdekelte.

De talán legmesszebb ment az egyesület közgazdasági téren, midőn az 1885. évi vámháború alkalmából nemcsak 1 millió 245 ezer 557 korona 83 fillérrel táplálta az évszázados piacát veszített erdélyi ipart s az Erdélyi Iparpártoló Szövetség létrehozatalával és az EMKE-iparcikkek bevezetésével úttörője és útmutatója lett az országos iparpártoló mozgalomnak: hanem a legnagyobb erőfeszítést fejtette ki és a legnagyobb sikert érte el az erdélyi földbirtok megmentése Körül a hitelügy szervezése által. E célból az egyesület nemcsak önálló jelzálog és más pénzintézeteket létesített, másfél évtizeddel a hitelszövetkezeti tőrvény előtt nemcsak megindította az u. n. Raiffeisen-féle szövetkezetek szervezését, hanem főleg a pesti pénzpiac megnyerése által odahatott, hogy a világháború előtt magyar kézen volt a legtöbb részvénytőke, betét és váltótárca.

Mind e közművelődési és közgazdasági munkásságnak következménye, mindenesetre az állam, egyház és társadalom összefogott ereje alapján, hogy Erdélyben az EMKE létrejötte óta a magyarságnak 2,7%-kal való szaporodása mellett az írni és olvasni tudók száma 471 ezer 239-ről 931 ezer 705-re, tehát közel egy millióra növekedett.

A világháború alatt az egyesület felekezeti és nemzetiségi különbség nélkül 414 ezer 515 korona 34 fillért fordított a beteg katonák, menekültek, kórházak stb. segítésére.

Amint tehát a fentiekből látszik, az egyesület minden irredenta sovinizmus, vagy politika kizárásával valóban az volt. amire alakult és amit neve is mutatott, t. i. közművelődési és közgazdasági intézmény.

Munkácsy Mihály, a legnagyobb magyar festőművész az egyesület alapító oklevelében úgy tüntette fel az EMKÉt, amint az égen lángsugarakban feltűnő négy betű körül egyesülnek a népek. Jókai Mór, Magyarország legnagyobb regényírója: „Elismerem, hogy az EMKE az ország legmagasabb erkölcsi areopagusa” sorokkal fordult az egyesület felé.

1911. szeptember 8-án az egyesület negyedszázados jubileumán Kolozsvárt Zichy János gróf közoktatásügyi miniszter, úgyis mint a király képviselője „megváltó, isteni munká”-nak nevezte az EMKE tevékenységér, mely „világító torony, fényoszlop” a többi egyesületek előtt s Magyarország összes közművelődési és irodalmi egyesületei nevében: „Tanulni, lelkesedést nyerni jöttünk az EMKÉhez!” szavakkal mondott üdvözletet Széll Kálmán, Magyarország volt miniszterelnöke. Az Ezredéves ünnep alkalmából pedig: „Orsz. közművelődési és közgazdasági tevékenységéért” sajátkezű aláírású díszoklevéllel, Erdélyben az egyedülivel tisztelte meg I. Ferenc József király.
Most, változott viszonyok között, de változatlan kitartással és programmal, t. i. a magyarság közművelődési és közgazdasági megerősítése feladatával újjászervezés és újjáalakulás előtt áll ez a nagyfontosságú, tisztavizű és becsületes egyesület, melyre nézve csak azt mondhatjuk, hogy nem magyar az, aki nem lép tagjai közé.

(Az ellenzék naptára. Erdély kincses kalendáriuma. 1921. Kiadja az Ellenzék Részvénytársaság. Lapage Lajos nyomdája. 1921.)
 



Az EMKE alakulása
 

  • 1885-ben alakult, Kolozsváron.
  • Létrehozói az erdélyi magyar polgárság és nemesség.
  • Alapvető céljai alakuláskor:
    – a magyar nyelv és nemzeti öntudat erősítése, főleg Erdély szórványmagyar közösségei körében;
    – kulturális intézmények létesítése, főleg szórványban: kisdedóvók, népiskolák, könyvtárak, kórusok, stb. alapítása, alfabetizáló tanfolyamok megszervezése, a magyar nyelv terjesztése;
    – a magyar közösségek gazdasági felemelkedésének a segítése.

Az EMKE korszakai
 

  • 1885–1910: az EMKE felemelkedése, gazdasági megerősödése; Algyógyon (Hunyad Vármegye), Kun Kocsárd tiszteletbeli elnöke birtokán létrehozza a Székely Földműves Iskoláját;
  • 1911–1918: a gazdasági erősödés stagnálása; tevékenysége főleg a vagyonkezelés; a vezetőségen belül villongások alakulnak ki, de a földműves iskola virágzik;
  • 1918–1920: az Erdélyben bekövetkezett hatalomváltással az EMKE szinte teljes kifosztása, vagyonából történő kiforgatása;
  • 1921–1940: működésének ellehetetlenítése, az új román hatalom újabb és újabb alapszabály-módosítást kér, Sándor József elnök parlamenti munkájának köszönhetően az intézményt nem szüntetik meg, harc a kisebbségi jogokért;
  • 1941–1944: a Bécsi-döntés után Észak-Erdélyben működik az EMKE, visszafogottan, az írók falujárási kulturális tevékenységében vesz részt és ezt szervezi a magyar kultusztárcától kapott, a kor színvonalán modern audiovizuális eszközökkel felszerelt, a könyvkölcsönzéshez könyvtárral is ellátott, „ambuláns” kultúr-busszal, a „meseautóval”;
  • 1945–1947: a Magyar Népi Szövetség kulturális szakbizottságaként működik;
  • 1947: a népi demokrácia, az új kommunista hatalom megszünteti, az EMKÉ-t mint polgári értékeket képviselő intézményt;
  • 1948–1990: az EMKE nem működik;
  • 1991: az RMDSZ segítségével újraalakul Brassóban, a kulturális autonómiát első perctől a zászlajára tűzve, a korszerű minőségi kultúraművelés letéteményeseként, a modernizáció ösztönzőjeként, az 1885-ös célkitűzések alapelveit is megtartva;
  • 1992: a szervezeti élet kiépítése, szakmai kollégiumok létrehozása;
  • 1993: az RMDSZ új önkormányzati struktúrájában az érdekvédő szövetség Programja Művelődés fejezetének az EMKE lesz  az operatív végrehajtója; ennek eredményei közül:
    – magyarház-láncolat létrehozása a szórványban a magyar állam (Illyés Alapítvány) támogatásával, valamint reprezentatív adományokból, hagyatékokból (pl. Szabédi Emlékház, Györkös Mányi Albert Emlékház);
    – az EMKE szakmai kollégiumait önálló országos szakmai civil szervezetekké alakítja át, hozzájárulva a romániai magyar kulturális élet intézményesüléséhez (Románia Magyar Dalosszövetség, Romániai Magyar Könyves Céh, Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, Romániai Magyar Népművészek Szövetsége, Romániai Magyar Zenetársaság stb.).
  • 2001: az EMKE leválik az RMDSZ-ről, önálló ernyőszervezetként tevékenykedik tovább;
  • 2004-től ernyőszervezetté, művelődési civil szervezetek szövetségévé válik.




Támogatóink

Médiapartnerek

Erdélyi Magyar Televizió

Ajánljuk


© 2009, EMKE, Belépés