Az év első rendezvényeként február 7-8-án tartotta az EMKE a Romániai Magyar Házak és Szórvány Civil Szervezetek IX. Talkozóját, amelyen több szórvány vagy szórványosodó megyéből is voltak résztvevők. Lassan krónikus probléma viszont a programütközés, ami miatt többen nem tudtak eljutni.
A találkozót ünnepi köszöntések nyitották. Grezsa Csaba, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának főkonzulja kiemelte, mennyire fontos, hogy a civil szervezetek és az egyházak két oldalról foglalkozzanak ugyanazokkal a közművelődési kérdésekkel.
Székely István, az RMDSZ társadalomfejlesztésért felelős ügyvezető alelnöke tolmácsolta Kelemen Hunor üdvözletét, és hangsúlyozta, hogy változás zajlik a kultúra területén, a fiatalok projektek menték állnak jó ügyek mellé, ugynakkor az értékvesztés miatt felértékelődnek a hagyományos programok is.
Széman Péter EMKE-elnök megnyitójában szintén hasonló gondolatokat emelt ki, hozzátéve, hogy ehhez társul népességfogyás okozta szórványosodás is:
Köztudott dolog, hogy valamikor európai tájainkon a tudást az egyház által alapított iskolák, egyetemek adták. A magyarság által belakott tartományainkban is a tudás és a műveltség elérését elsősorban az egyházak biztosították, már több mint 500 éve létrehozva iskoláikat. Ezzel szó szerint hozzájárultak a közösségek művelődéshez is. A 105 évvel ezelőtt történt impériumváltás által ismét az egyházaknak ez a feladata került előtérbe, még ha kényszerből is, elsődleges szerepet adva a magyar nyelv, a magyar kultúra megtartására, tovább éltetésére, mert mint köztudott, az első időkben az anyanyelven működő iskolákat csak ők tartották fenn.
Jelen helyzetben, azokon a szórványosodó területeken, ahol már megszűnt az iskola is, a közösség már nem tud fenntartani egy civil szervezetet, amelyik a kultúra eljuttatását, a közművelődést szolgálná a településen vagy egy kisebb régióban. Ez a feladat itt nagymértékben az egyházakra is hárul.
A délelőtti előadások előtt Stanik István beszélt a magyarországi Magyar Házakról, és átadta a várpalotai Trianon Múzeum ajándékát, egy-egy könyvcsomagot minden résztvevőnek.
A VallásTérKép – A romániai felekezetek a 2021. évi népszámlálások eredményei tükrében c. kiállítást Kiss Dénes valláskutató, szociológus nyitotta meg. Kemelte, hogy 3 szempont szerint lehet a vallási intézményrendszer rendszerezni: 1. történetiség; 2. hogy illeszkedik az etnikai szerkezetbe; 3. hogy illeszkedik az ország társadalmi szerkezetébe. Sok esetben akkor is fontos szempont egy-egy egyház keretében a nemzetiségi kérdés, ha a nevükben nem jelenik ez meg.
Holló László egyetemi előadótanár Colo, colere, cultum … A kultusz kultúrája és a kultúra kultusza a Gyulafehérvári Főegyházmegyében című előadásában hangsúlyozta, hogy a kereszténység 2000 éve azt bizonyítja, hogy Isten közösséget keres az emberrel, és az ember is az emberrel, közösségi lény. Visszautalt az első világháború körül szerveződott KALOT ifjúsági egyletre, amely egyszerre volt közösségépítő és kulturális szervezet.
Rácz Norbert Zsolt unitárius lelkész a tudás és erkölcs egybefonódását emelte ki Musis et virtutibus – Egy programadó jelmondat c. előadásában, azt, hogy az igazi hit nem ellensége a tudásnak, a kettő összhangja szüli meg azt, ami értelmet ad életünknek. Az egyház és a közművelődés sok helyen fizikailag is összekapcsolódik, gondoljunk csak a közösségi terekké alakított felekezeti iskolaépületekre kis településeken vagy akár a Vallásszabadság Házára Kolozsváron.
Az egyház kulturális kitekintése és közművelődési feladatai címmel tartott tartalmas és egyben szórakoztató előadást Szegedi László, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese. A reformáció új alapokra helyezte a kultúrát és műszeteket, a református lelkészek, feleségükkel együtt a település kulturális közművelődési életét is irányították, irányítják a parókián levő, a gyülekezet számára elérhető könyvtár vagy akár különböző szakkörök szervezésével, vezetésével.
Kerékgyártó Imola evangélikus-lutheránus lelkész A közművelődés ápolása a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházban c. előadásában azt hangsúlyozta, hogy a kutlúra, a művelődés Isten ajándéka, a szórványban pedig leginkább a lelkészek vállalják magukra a közművelődési feladatokat. Megemlítette azt a két jelentős evangélikus lelkészt, esperest is, akik kiemelkedően soka tettek a közművelődésért is. Vitéz Kendeh-Kirchknopf Gusztáv az EMKE tevékeny tagja volt a két világháború között, Járosi Andor pedig irodalmi lapok munkatársaként írt kritikákat, tudósításokat, szervezett kulturális eseményeket. Mindketten híd voltak a közélet és a vallásos élet között.
Az előadásokat online közvetítettük, a Facebook-oldalunkon megnézhetők: 1-2. előadás; 3-4. előadás
A közös következtetése a felszólalóknak az volt, hogy nem lehet szétaprózni a munkát, mivel mindannyian ugyanazt akarjuk egy kis közösségben, az összefogás, együttműködés sokkal inkább előrevisz.
A napot délután műhelymunka zárta, ahol a résztvevők őszintén és kötetlenül cserélhették ki gondolataikat, oszthatták meg jó és kevésbé jó tapasztalataikat, felvetve több megoldási javaslatot is.
Fényképek és a Kolozsvári Rádió riportja Facebook-oldalunkon