ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET
SOCIETATEA MAGHIARĂ DE CULTURĂ DIN TRANSILVANIA
HUNGARIAN CULTURAL SOCIETY OF TRANSYLVANIA

RO–400183 Kolozsvár, Lázár u. 30., Kolozs m.
RO–400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj
Telefon/fax: +40 264 434110,  emke.oe@gmail.com

Címlap

M. Makkai Piroska fametszetei

  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '2:72a264dd07b943337f7ae3a5a6f0fbe8' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 26.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<p class=\"rtecenter\">\n <img alt=\"\" height=\"395\" src=\"http://emke.ro/webfm_send/803\" width=\"253\" /></p>\n<p class=\"rtejustify\">\n Medve Makkai Piroska &oacute;ri&aacute;si &eacute;letm&ucirc;vet: festm&eacute;nyek, fametszetek, d&uacute;cok, grafik&aacute;k, &iacute;r&aacute;sok, 1930-t&oacute;l hal&aacute;l&aacute;ig rendszeresen vezetett napl&oacute;k tucatj&aacute;t &eacute;s gazdag dokument&aacute;ci&oacute;t hagyott h&aacute;tra. C&eacute;lunk, hogy &uacute;jra a k&ouml;ztudatba emelj&uuml;k eml&eacute;k&eacute;t &eacute;s megismertess&uuml;k saj&aacute;tos k&eacute;pi vil&aacute;g&aacute;t a sz&aacute;m&aacute;ra mindig a haz&aacute;t, a b&ouml;lcs&otilde;t jelent&otilde; Erd&eacute;lyben, de Magyarorsz&aacute;gon &eacute;s szerte a vil&aacute;gban is. &bdquo;Csak a sikerr&otilde;l kellett lemondanom. Az &eacute;let nem k&eacute;nyszer&iacute;tett vaks&aacute;gra, ez&eacute;rt h&aacute;l&aacute;s vagyok Neki, hogy f&eacute;l &eacute;vsz&aacute;zadon kereszt&uuml;l k&iacute;noztak az &ouml;ssze&uuml;tk&ouml;z&eacute;sek. A jelens&eacute;g mindig ellentmondott a l&eacute;nyegnek, az &eacute;rz&eacute;s a form&aacute;nak, a val&oacute;s&aacute;g az &aacute;h&iacute;tatnak. De a fekete n&aacute;lam egyens&uacute;lyban maradt a feh&eacute;rrel. Magam al&aacute;zkodtam, hogy ne al&aacute;zzanak, szeg&eacute;ny maradtam, hogy ne raboljanak ki. Be kellett l&aacute;tnom, hogy egy &eacute;let alatt olyan s&ouml;t&eacute;ts&eacute;gb&otilde;l, a b&aacute;nya m&eacute;ly&eacute;r&otilde;l nem juthatok a cs&uacute;csra. A naps&uuml;t&eacute;sre. A gyermekeim &eacute;s unok&aacute;im folytatj&aacute;k utamat. Az&eacute;rt j&ouml;ttek a vil&aacute;gra&rdquo; &ndash; vallja a m&ucirc;v&eacute;sz &eacute;letrajzsorozata befejez&otilde; k&eacute;p&eacute;hez &iacute;rt k&iacute;s&eacute;r&otilde;sz&ouml;veg&eacute;ben. Nos, mi ezt meg&eacute;rtett&uuml;k &eacute;s eszerint cseleksz&uuml;nk.</p>\n<p class=\"rtejustify\">\n Sok m&ucirc;v&eacute;szn&eacute;l l&aacute;tjuk, hogy &ouml;nmagukat keresve, &eacute;let&uuml;k sor&aacute;n rengeteg &ouml;narck&eacute;pet festenek. Medve Makkai Piroska nem &ouml;narck&eacute;peket festett, hanem &eacute;letrajzsorozatokat metszett. Ezekb&otilde;l ismerj&uuml;k meg &eacute;let&eacute;t, m&ucirc;v&eacute;szet&eacute;t, vil&aacute;gk&eacute;p&eacute;t &eacute;s vil&aacute;gl&aacute;t&aacute;s&aacute;t. Medve Makkai Piroska &eacute;lete reg&eacute;nybe ill&otilde;, sok dr&aacute;mai fordulattal, tragikus elemekkel, ismert helysz&iacute;nekkel &eacute;s h&otilde;s&ouml;kkel. Dom&aacute;nyban sz&uuml;letett, egy Zsil-v&ouml;lgyi b&aacute;nyatelep&uuml;l&eacute;sen, 1910-ben, akkor m&eacute;g Magyarorsz&aacute;gon. Kisgyermekk&eacute;nt &eacute;lte meg az els&otilde; vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute; borzalmait, amelyek m&eacute;ly k&eacute;peket hagytak lelk&eacute;ben. &Eacute;desapja b&aacute;ny&aacute;sz volt, akit politikai n&eacute;zetei &eacute;s agit&aacute;tori magatart&aacute;sa miatt beb&ouml;rt&ouml;n&ouml;ztek, majd t&uuml;d&otilde;bajban meghalt. Piroska kor&aacute;n f&eacute;l&aacute;rv&aacute;n maradt h&aacute;rom testv&eacute;r&eacute;vel. De ez a b&aacute;ny&aacute;szsors, ez a b&aacute;tor ki&aacute;ll&aacute;s a t&aacute;rsak felemel&eacute;s&eacute;&eacute;rt, a harc a k&ouml;r&uuml;lm&eacute;nyek jav&iacute;t&aacute;s&aacute;&eacute;rt, a kem&eacute;ny munka a szeg&eacute;ny sorb&oacute;l val&oacute; kiemelked&eacute;s&eacute;rt &ndash; ez v&aacute;lt az M. Makkai p&eacute;ldak&eacute;p&eacute;v&eacute; eg&eacute;sz &eacute;let&eacute;re.</p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <img alt=\"\" height=\"403\" src=\"http://emke.ro/webfm_send/805\" width=\"259\" /></p>\n<p class=\"rtejustify\">\n A m&ucirc;v&eacute;szet vonz&aacute;sa m&aacute;r kisgyermek kor&aacute;ban jelentkezett, mindig festeni akart, pedig egy nagyon szeg&eacute;ny k&eacute;pi vil&aacute;gba sz&uuml;letett. Festm&eacute;nyt csak csepered&otilde; le&aacute;ny kor&aacute;ban l&aacute;tott a z&aacute;rd&aacute;ban, a templomokban, ott is szentk&eacute;pek form&aacute;j&aacute;ban. Benne viszont d&uacute;ltak a k&eacute;pek, a v&iacute;zi&oacute;k, amelyek kik&iacute;v&aacute;nkoztak. Ugye, azt mondj&aacute;k, hogy a m&ucirc;v&eacute;szethez kell egy kis tehets&eacute;g &eacute;s ann&aacute;l t&ouml;bb megfesz&iacute;tett munka. Ez igaz, de tehets&eacute;g hajtja a m&ucirc;v&eacute;szt. Hogyan ker&uuml;lhetett volna m&aacute;sk&eacute;pp egy fiatal, &eacute;let&eacute;nek 18. &eacute;v&eacute;t m&eacute;g be sem t&ouml;lt&ouml;tt le&aacute;ny az eldugott, szeg&eacute;ny b&aacute;nyavid&eacute;kr&otilde;l Kolozsv&aacute;rra, a Sz&eacute;pm&ucirc;v&eacute;szeti Akad&eacute;mi&aacute;ra, ha nem kiv&eacute;teles tehets&eacute;ge folyt&aacute;n, ahov&aacute; el&otilde;k&eacute;pzetts&eacute;g n&eacute;lk&uuml;l, minden szab&aacute;lyt mell&otilde;zve egyetlen rajza alapj&aacute;n vett&eacute;k fel a rom&aacute;n m&ucirc;v&eacute;sz-tan&aacute;rok. 1933-ban a v&eacute;gz&otilde;s&ouml;k ki&aacute;ll&iacute;t&aacute;s&aacute;t m&eacute;ltatva, sokan Makkai Pirosk&aacute;t l&aacute;tt&aacute;k a legtehets&eacute;gesebbnek &eacute;s leg&iacute;g&eacute;retesebbnek. De rajztan&aacute;ri &aacute;ll&aacute;st nem kapott, hanem a kolozsv&aacute;ri Irisz gy&aacute;rban lett porcel&aacute;nfest&otilde;. Az 1934-1935-&ouml;s tan&eacute;vre viszont &ouml;szt&ouml;nd&iacute;jat kapott a budapesti K&eacute;pz&otilde;m&ucirc;v&eacute;szeti F&otilde;iskol&aacute;ra, ahol Varga Lajos N&aacute;ndor grafikai oszt&aacute;ly&aacute;ba ker&uuml;lt. T&otilde;le, a legjobb mestert&otilde;l tanulta meg a fametsz&eacute;s technik&aacute;j&aacute;t, &eacute;s bej&aacute;rta Eur&oacute;pa fontos m&ucirc;v&eacute;szi k&ouml;zpontjait: P&aacute;rizst, R&oacute;m&aacute;t, Berlint. Rajzban &eacute;s &iacute;r&aacute;sban mindv&eacute;gig napl&oacute;t vezetett. &Oacute;ri&aacute;si &eacute;lm&eacute;ny volt sz&aacute;momra, amikor korai napl&oacute;it forgatva r&aacute;akadtam a szam&aacute;r mot&iacute;vumra. Ezt az &Eacute;letrajz-sorozat&aacute;ban, mint a M&ucirc;v&eacute;szet megtestes&iacute;t&otilde;j&eacute;t l&aacute;tjuk, ahogy tr&oacute;nol &eacute;s v&aacute;rja az &aacute;ldozat-bemutat&aacute;sokat. Ez a szam&aacute;r a p&aacute;rizsi katedr&aacute;lis egyik oszlop&aacute;r&oacute;l n&eacute;zett le, &eacute;s d&ouml;bbenetes hat&aacute;ssal lehetett r&aacute;, hisz ennek a magasan tr&oacute;nol&oacute; szam&aacute;rnak a k&eacute;pe k&iacute;s&eacute;rte &eacute;s k&iacute;s&eacute;rtette v&eacute;gig a tov&aacute;bbiakban: az el&eacute;rhetetlen t&ouml;k&eacute;letess&eacute;ge a m&ucirc;v&eacute;szetnek, amit lehetetlen kiel&eacute;g&iacute;teni, elv&aacute;r&aacute;sainak lehetetlen megfelelni, amely a v&eacute;g&eacute;n csak r&aacute;vigyorodik a m&ucirc;v&eacute;szre, &eacute;s annyit mond: nem el&eacute;g.</p>\n<p class=\"rtejustify\">\n 1935 &otilde;sz&eacute;n rajztan&aacute;ri kinevez&eacute;st kapott a nagyv&aacute;radi le&aacute;nygimn&aacute;ziumba. Ott volt els&otilde; egy&eacute;ni ki&aacute;ll&iacute;t&aacute;sa is: egyetlen &eacute;jszak&aacute;ra &aacute;ll&iacute;totta ki akvarelljeit az &uacute;js&aacute;g&iacute;r&oacute;klubban, s reggelig minden k&eacute;p&eacute;t megv&aacute;s&aacute;rolt&aacute;k.</p>\n<p class=\"rtejustify\">\n Majd f&eacute;rjhez ment &eacute;s h&aacute;rom gyermeknek adott &eacute;letet. Ek&ouml;zben folyamatosan festett, tan&iacute;tott, fametszeteket rajzolt-v&eacute;sett, alkotott. 1943-ban megjelent Kolozsv&aacute;ron Az asszony c&iacute;m&ucirc;, 26 metszetet tartalmaz&oacute; albuma az &bdquo;&ouml;r&ouml;k Mell&eacute;kszerepl&otilde;r&otilde;l&rdquo;, ahogyan az el&otilde;sz&oacute;t &iacute;r&oacute; Szab&eacute;di L&aacute;szl&oacute; nevezi a meg&eacute;rt&eacute;ssel &eacute;s szeretettel &aacute;br&aacute;zolt f&aacute;radhatatlan any&aacute;kat, feles&eacute;geket.</p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <img alt=\"\" height=\"339\" src=\"http://emke.ro/webfm_send/807\" width=\"259\" /></p>\n<p class=\"rtejustify\">\n Makkai Piroska &eacute;let&eacute;ben &eacute;s munk&aacute;j&aacute;ban k&ouml;zponti szerepet t&ouml;lt be az Asszony. Nem a n&otilde;, ahogy azt a f&eacute;rfiak m&ucirc;v&eacute;szet&eacute;ben l&aacute;tjuk, hanem az Asszony: a f&aacute;radhatatlan anya &eacute;s feles&eacute;g. Ebben a szerep&uuml;kben az asszonyok egyenrang&uacute;ak, meg&eacute;rtik egym&aacute;st, k&ouml;z&ouml;s nyelv&uuml;k van: a szeretet. Ezt a saj&aacute;tos asszonyi von&aacute;st a f&eacute;rfiak sosem fogj&aacute;k tudni meg&eacute;rteni, mert ebben az asszonyi szerepben nem sz&aacute;m&iacute;t a sz&aacute;rmaz&aacute;s, a rang, a k&uuml;ls&otilde;s&eacute;gek, mert a gondok, a felel&otilde;ss&eacute;g &eacute;s a c&eacute;l k&ouml;z&ouml;s. Makkai Piroska nem csak m&ucirc;v&eacute;szet&eacute;ben &aacute;ll&iacute;tott &ouml;r&ouml;k eml&eacute;ket az Asszonynak, hanem a k&ouml;z&eacute;letben is akt&iacute;v szerepet v&aacute;llalt &eacute;rt&uuml;k: asszonysz&ouml;vets&eacute;get alap&iacute;tott, a h&aacute;bor&uacute; d&uacute;lta vil&aacute;gban, a szeg&eacute;ny sorban iskol&aacute;t hozott l&eacute;tre magyar &eacute;s rom&aacute;n gyermekek sz&aacute;m&aacute;ra, akiket &otilde; tan&iacute;tott &iacute;r&aacute;sra-olvas&aacute;sra, &eacute;s ajtaja mindig nyitva &aacute;llt asszonyt&aacute;rsai el&otilde;tt.</p>\n<p class=\"rtejustify\">\n &bdquo;A f&ouml;ld &uacute;jra friss v&eacute;rt k&iacute;v&aacute;n&rdquo; &ndash; f&ucirc;zi magyar&aacute;zatk&eacute;nt &Eacute;letrajz-sorozat&aacute;nak k&ouml;vetkez&otilde; k&eacute;p&eacute;hez, a m&aacute;sodik vil&aacute;gh&aacute;bor&uacute; kit&ouml;r&eacute;s&eacute;re utalva. Az &eacute;rtelmetlen h&aacute;bor&uacute; elvette t&otilde;le fiatal f&eacute;rj&eacute;t. H&aacute;rom gyermek&eacute;nek &eacute;desapj&aacute;t szib&eacute;riai fogs&aacute;gba hurcolt&aacute;k, &eacute;s &eacute;vekig nem kapott r&oacute;la h&iacute;rt. 1944-ben, a h&aacute;bor&uacute; k&eacute;nyszer&iacute;tette menek&uuml;l&eacute;s v&eacute;g&aacute;llom&aacute;sak&eacute;nt Nagyb&aacute;ny&aacute;n telepedett le, ahol megkapta Thorma J&aacute;nos m&ucirc;teremlak&aacute;s&aacute;t. T&ouml;bbedmag&aacute;val &uacute;jraszervezt&eacute;k a nagyb&aacute;nyai fest&otilde;iskol&aacute;t, festeni tan&iacute;totta a tehets&eacute;ges magyar &eacute;s rom&aacute;n fiatalokat &ndash; t&ouml;bb tan&iacute;tv&aacute;ny&aacute;b&oacute;l lett ismert, neves m&ucirc;v&eacute;sz &ndash;, itt tal&aacute;lt r&aacute; &uacute;jra a fest&eacute;s &ouml;r&ouml;m&eacute;re. Rendszeresen ki&aacute;ll&iacute;tott Nagyb&aacute;ny&aacute;n, Erd&eacute;ly nagyv&aacute;rosaiban, Bukarestben orsz&aacute;gos t&aacute;rlatokon. &Aacute;llami megrendel&eacute;seket kapott &ndash; &eacute;s persze kult&uacute;rpolitikai ir&aacute;ny&iacute;t&aacute;st a szocialista realizmus szellem&eacute;ben, aminek m&eacute;rs&eacute;kelt sikerrel volt k&eacute;pes eleget tenni. Napl&oacute;j&aacute;ban olvastam, hogy mennyire boldog volt egyik nagyszab&aacute;s&uacute; &aacute;llami megrendel&eacute;s&eacute;vel, mivel abb&oacute;l &uacute;j cip&otilde;ket v&aacute;s&aacute;rolhatott gyermekeinek. Sz&aacute;mos egy&eacute;ni t&aacute;rlata k&ouml;z&uuml;l tal&aacute;n legnagyobb &ouml;r&ouml;m&eacute;re szolg&aacute;lt, hogy a Zsil-v&ouml;lgyi Lup&eacute;ny v&aacute;ros&aacute;ban, ahol hajdan akn&aacute;sz volt az &eacute;desapja, 1954-ben &otilde; rendezhette a legeslegels&otilde; ki&aacute;ll&iacute;t&aacute;st, s a l&aacute;togat&oacute;k k&ouml;z&ouml;tt akadtak, akik m&eacute;g eml&eacute;keztek a csal&aacute;dj&aacute;ra, s arra a kicsi l&aacute;nyra&hellip;</p>\n<p class=\"rtejustify\">\n 1955-ben &eacute;rtes&iacute;t&eacute;st kapott: halottnak tudott f&eacute;rj&eacute;t rehabilit&aacute;lta a Szovjetuni&oacute; a kolimai rabt&aacute;borb&oacute;l mint magyar hadifoglyot, &eacute;s hazahozt&aacute;k Magyarorsz&aacute;gra. 1956-ban gyermekeivel Budapestre utazott, k&eacute;rt&eacute;k &eacute;s megkapt&aacute;k a magyar &aacute;llampolg&aacute;rs&aacute;got, s megadatott az &uacute;jraegyes&uuml;lt csal&aacute;dnak az egyetlen kegy a sorst&oacute;l: r&eacute;szesei lehettek az 1956-os forradalom vil&aacute;g csod&aacute;lta &eacute;lm&eacute;nyeinek. Nagyon &eacute;rdekes, hogy &Eacute;letrajzaiban mindig eddig a pontig &eacute;rt el, ut&aacute;na tal&aacute;n bels&otilde; emigr&aacute;ci&oacute;ba ker&uuml;lt, sosem &eacute;rezte teljesen otthon mag&aacute;t, pedig tan&iacute;tott, publik&aacute;lt, rendszeresen ki&aacute;ll&iacute;tott, d&iacute;jakat kapott. De &otilde; nem erre az elismer&eacute;sre v&aacute;gyott. Sz&aacute;m&aacute;ra az erd&eacute;lyi ember, az erd&eacute;lyi t&aacute;jak jelentett&eacute;k az otthont. A legnagyobb &ouml;r&ouml;m&ouml;t sz&aacute;m&aacute;ra nem az jelentette, hogy Budapesten &aacute;ll&iacute;thatott ki, hanem hogy Lup&eacute;nyban, ahol gyermek volt, egy eldugott kicsi b&aacute;ny&aacute;szv&aacute;rosban szervezhette meg az els&otilde; ki&aacute;ll&iacute;t&aacute;st.</p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <img alt=\"\" height=\"422\" src=\"http://emke.ro/webfm_send/809\" width=\"246\" /></p>\n<p class=\"rtejustify\">\n Makkai Piroska mindig fest&otilde; szeretett volna lenni, nagyon szerette a sz&iacute;neket. De bels&otilde; k&eacute;pi vil&aacute;g&aacute;hoz a legjobb kifejez&otilde;eszk&ouml;znek a fametsz&eacute;s bizonyult. Ebben tudta adni &otilde;szint&eacute;n &eacute;s zseni&aacute;lisan &ouml;nmag&aacute;t, a f&aacute;ba tudta legink&aacute;bb belev&eacute;sni f&aacute;jdalm&aacute;t &eacute;s n&eacute;ha &ouml;r&ouml;meit is. Nem tehetem meg, hogy ne eml&iacute;tsem meg: az eur&oacute;pai m&ucirc;v&eacute;szett&ouml;rt&eacute;netben l&eacute;tezik m&eacute;g egy ilyen asszonym&ucirc;v&eacute;sz, akit a szenved&eacute;s, a lelki f&aacute;jdalom &eacute;s a bels&otilde; intenz&iacute;v k&eacute;pek ugyancsak a fametsz&eacute;s m&ucirc;v&eacute;szet&eacute;hez vezettek. K&auml;the Kollwitz &otilde;, azzal a k&uuml;l&ouml;nbs&eacute;ggel, hogy neki Berlinben eml&eacute;kh&aacute;za van. Mi&eacute;rt &eacute;pp a fametsz&eacute;s? Ennek t&ouml;bb oka is van. A fametsz&eacute;s az egyik legr&eacute;gebbi m&ucirc;v&eacute;szeti elj&aacute;r&aacute;s. Fa mindig akad, kicsi, k&eacute;zn&eacute;l van, b&aacute;rhol, ak&aacute;r a h&aacute;bor&uacute; borzalmai el&otilde;li menek&uuml;l&eacute;s k&ouml;zben is m&ucirc;velhet&otilde;, nem sz&uuml;ks&eacute;ges hozz&aacute; t&aacute;gas, vil&aacute;gos m&ucirc;terem. Ugyanakkor igazi mesters&eacute;g, pontoss&aacute;got, odafigyel&eacute;st, magas szint&ucirc; szakmai tud&aacute;st, kitart&aacute;st &eacute;s kem&eacute;ny munk&aacute;t jelent. &Eacute;s a f&aacute;b&oacute;l kiindulva sz&uuml;letik meg a k&eacute;p. Minden fafel&uuml;letnek vannak rejtett k&eacute;pei, erezete, vannak bogok rajta, az avatott m&ucirc;v&eacute;sz pedig ezeket aj&aacute;nd&eacute;knak veszi, &eacute;s felhaszn&aacute;lja k&eacute;peiben. A f&aacute;ra felrajzolj&aacute;k a k&eacute;pet, majd sz&eacute;pen, lassan, egyre m&eacute;lyebbre haladva kiv&eacute;sik. A v&eacute;sett vonalat m&aacute;r nem lehet jav&iacute;tani. Ak&aacute;r az &eacute;letben: ami megt&ouml;rt&eacute;nt, m&aacute;r nem lehet visszaford&iacute;tani. Erre a kifaragott d&uacute;cra viszik fel rolnival a fest&eacute;ket, majd r&aacute;helyezik a pap&iacute;rt, &eacute;s kan&aacute;llal pr&eacute;selik. Hosszadalmas elj&aacute;r&aacute;s &eacute;s nem tudni, mi a v&eacute;ge. &bdquo;A metszett f&aacute;n a nyom&aacute;s ut&aacute;n minden ford&iacute;tva j&ouml;n ki. Jelk&eacute;pnek l&aacute;ttam, ez a vil&aacute;g igazs&aacute;ga&rdquo; &ndash; mondja egy vele k&eacute;sz&uuml;lt interj&uacute;ban a m&ucirc;v&eacute;sz. Ez a szam&aacute;r fintora. Ugyanakkor a fekete-feh&eacute;r vil&aacute;ga az &aacute;lland&oacute; &eacute;s feloldhatatlan kontrasztja miatt hihetetlen&uuml;l kifejez&otilde;. A megadott fa v&eacute;ges, ebbe kell beszor&iacute;tani egy eg&eacute;sz mondanival&oacute;t.</p>\n<p class=\"rtejustify\">\n K&eacute;pei, ak&aacute;r Bart&oacute;k m&ucirc;vei, szigor&uacute;an megszerkesztett form&aacute;ba &ouml;nt&ouml;tt mot&iacute;vumok &eacute;s gondolatok kavalk&aacute;dja. L&aacute;tszatharm&oacute;ni&aacute;ba &ouml;nt&ouml;tt diszharm&oacute;nia. A meg&eacute;rthetetlen, &ouml;nt&ouml;rv&eacute;ny&ucirc; vil&aacute;g, kis emberi l&eacute;t rendbe szor&iacute;t&aacute;sa. M&ucirc;v&eacute;szi egyens&uacute;lyoz&aacute;s a sz&eacute;tboml&aacute;s hat&aacute;r&aacute;n.</p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <img alt=\"\" height=\"456\" src=\"http://emke.ro/webfm_send/811\" width=\"248\" /></p>\n<p class=\"rtejustify\">\n Makkai Piroska t&eacute;mak&eacute;nt sokszor a f&aacute;jdalm&aacute;ban egyed&uuml;l maradt zsenit, a szenved&otilde; alkot&oacute;t jelen&iacute;ti meg. &Eacute;let&uuml;ket boncolgatva, magyar&aacute;zva &ouml;nmaga k&eacute;rd&eacute;seire keresi a v&aacute;laszt. Makkai Piroska hagyat&eacute;k&aacute;ban kutakodva tal&aacute;ltam r&aacute; Cso&oacute;ri S&aacute;ndornak a F&aacute;jdalmak &uuml;r&uuml;gy&eacute;n c. r&ouml;vid eszmefuttat&aacute;s&aacute;ra, ami tal&aacute;l&oacute; kulcs Makkai Piroska m&ucirc;v&eacute;szet&eacute;hez, &eacute;s m&ucirc;v&eacute;szi l&eacute;t&eacute;hez is: &bdquo;Van fejf&aacute;j&aacute;s, gyomorf&aacute;j&aacute;s, idegf&aacute;j&aacute;s, lelki f&aacute;jdalom, vil&aacute;gf&aacute;jdalom. Csak &eacute;n-f&aacute;jdalom nincs, holott minden szaggat&aacute;st, hasogat&aacute;st, &aacute;jul&aacute;sba d&ouml;nt&otilde; szenved&eacute;st az egy&eacute;n visel el. F&aacute;jok, teh&aacute;t vagyok, &iacute;rja egyik verse al&aacute; Illy&eacute;s Gyula &aacute;talak&iacute;tva a racionalista Descartes jelmondat&aacute;t. Tudom, hogy sem a descartes-i, sem az illy&eacute;si nem kiz&aacute;r&oacute;lagos igazs&aacute;g, de sz&aacute;momra az illy&eacute;si a s&uacute;lyosabb. A gondolat lehet akkora, mint a vil&aacute;g, de a f&aacute;jdalom m&eacute;g nagyobb is lehet. Az igazi &eacute;lesl&aacute;t&oacute;k teh&aacute;t nem a logikus elm&eacute;k, akik agyukkal, hanem a szenved&otilde;k, akik eg&eacute;sz l&eacute;t&uuml;kkel gondolkodnak. &Ouml;nismeret n&eacute;lk&uuml;l pedig a vil&aacute;g hom&aacute;lyban marad. A legnagyobb &ouml;nismeretre pedig a f&aacute;jdalom tan&iacute;tja meg az embert, mert &aacute;th&aacute;r&iacute;thatatlan, s egyetemess&eacute;g&eacute;vel egy&uuml;tt is mindig szem&eacute;lyes.&rdquo;</p>\n<p class=\"rtejustify\">\n Makkai Piroska m&ucirc;v&eacute;szet&eacute;t egyetlen st&iacute;lusba sem lehet besorolni, mert mondanival&oacute;ja f&uuml;ggv&eacute;ny&eacute;-ben lav&iacute;roz az absztrakt &eacute;s a realista megjelen&iacute;t&eacute;s k&ouml;z&ouml;tt. Err&otilde;l a kett&otilde;ss&eacute;gr&otilde;l &iacute;gy vall egy vele k&eacute;sz&uuml;lt interj&uacute;ban: &bdquo;&Aacute;ltal&aacute;ban k&eacute;nyelmesebb nem elvonatkoztatni, hanem &eacute;lvezni a kitermelt dolgokat. De m&ucirc;v&eacute;szet nem j&ouml;het l&eacute;tre absztrakci&oacute; n&eacute;lk&uuml;l. Minden m&ucirc;v&eacute;szet absztrakt. Az elvont gondolat ad form&aacute;t m&eacute;g az egyszer&ucirc; t&aacute;rgyaknak is. S a piramisok sem emelkedhetnek az &eacute;g fel&eacute;, ha nem az absztrakt matematikai sz&aacute;m&iacute;t&aacute;sok tartan&aacute;k egyens&uacute;lyban&rdquo;.</p>\n<p class=\"rtejustify\">\n Makkai Piroska m&ucirc;v&eacute;szete t&uacute;ln&otilde; erd&eacute;lyi mivolt&aacute;n, k&eacute;pi nyelvezete univerz&aacute;lis, t&eacute;m&aacute;i, annak ellen&eacute;re, hogy konkr&eacute;t erd&eacute;lyi vagy magyar t&eacute;m&aacute;k, m&eacute;gis az egyetemes ember, m&ucirc;v&eacute;sz t&eacute;m&aacute;i. &Eacute;ppen ez&eacute;rt, rem&eacute;lj&uuml;k el&eacute;g id&otilde; eltelt ahhoz, hogy megszeress&uuml;k, eml&eacute;k&eacute;t feleleven&iacute;ts&uuml;k.</p>\n<p class=\"rtejustify\">\n Makkai Piroska intellektu&aacute;lis m&ucirc;v&eacute;sz volt, mindig j&oacute;l megszerkesztett sorozatokban gondolkodott.</p>\n<p class=\"rtejustify\">\n A v&aacute;ndorki&aacute;ll&iacute;t&aacute;s&aacute;n p&aacute;r sorozat&aacute;b&oacute;l adunk &iacute;zel&iacute;t&otilde;t. L&aacute;that&oacute; az &Eacute;letrajz, az Asszony, az Apa &eacute;s a Fi&uacute;, illetve a k&eacute;t Bolyai, a Bart&oacute;k-sorozat egy r&eacute;sze &eacute;s egy absztrakt munk&aacute;ib&oacute;l egy v&aacute;logat&aacute;s. Az els&otilde; &aacute;llom&aacute;son, az Erd&eacute;lyi Magyar K&ouml;zm&ucirc;vel&otilde;d&eacute;si Egyes&uuml;let Gy&ouml;rk&ouml;s M&aacute;nyi Albert Eml&eacute;kh&aacute;z&aacute;ban, Kolozsv&aacute;ron 2013. okt&oacute;ber 2-a &eacute;s 22-e k&ouml;z&ouml;tt volt l&aacute;that&oacute; a ki&aacute;ll&iacute;t&aacute;s. A k&ouml;vetkez&otilde; &aacute;llom&aacute;s 2013. december 10-e &eacute;s 2014. janu&aacute;r 10-e k&ouml;z&ouml;tt a nagyb&aacute;nyai Teleki&ndash;Magyar H&aacute;z, majd a Zsil-v&ouml;lgye, ahol m&aacute;sik unokah&uacute;g&aacute;nak, G&aacute;sp&aacute;r Barra R&eacute;k&aacute;nak adjuk &aacute;t a staf&eacute;tabotot. &Eacute;s szeretn&eacute;nk, ha itt nem &eacute;rne v&eacute;get, hanem a ki&aacute;ll&iacute;t&aacute;s gyarapodna &eacute;s bej&aacute;rna orsz&aacute;got-vil&aacute;got. Elhat&aacute;roztuk, hogy az M. Makkai Piroska hagyat&eacute;k&aacute;ban fennmaradt d&uacute;cokb&oacute;l nyomatokat k&eacute;sz&iacute;t&uuml;nk. Erre l&eacute;trehoztunk egy honlapot, ahol a Makkai Piroska m&ucirc;v&eacute;szet&eacute;t kedvel&otilde;k fametszetet rendelhetnek (<a href=\"http://www.facebook.com/M.Makkai.Piroska/info\" target=\"_blank\">www.facebook.com/M.Makkai.Piroska/info</a>).</p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <img alt=\"\" height=\"242\" src=\"http://emke.ro/webfm_send/813\" width=\"267\" /></p>\n<p class=\"rtejustify\">\n <br />\n D. Makkai R&eacute;ka, <a href=\"http://www.muvelodes.ro/index.php/Cikk?id=1472\" target=\"_blank\">Művelőd&eacute;s, 2013. december</a></p>\n', created = 1519211336, expire = 1519297736, headers = '', serialized = 0 WHERE cid = '2:72a264dd07b943337f7ae3a5a6f0fbe8' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 109.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '2:b7c446dd40de424ad46bb4a20b91e839' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 26.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://emke.ro/node/2948\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/967\" style=\"width: 163px; height: 177px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://emke.ro/nemzeti-jelentőségű-intézmények\"><img alt=\"Nemzeti jelentőségű Intézmények\" src=\"/webfm_send/288\" style=\"width: 80px; height: 80px; border-width: 0px; border-style: solid;\" title=\"Nemzeti jelentőségű Intézmények\" /></a> <a href=\"http://emke.ro/kárpát-medencei-közművelődési-kerekasztalról\"><img alt=\"Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal\" src=\"/webfm_send/327\" style=\"height: 80px; width: 80px; border-width: 0px; border-style: solid;\" title=\"Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://emke.ro/kőváry-lászló-honismereti-kör\"><img alt=\"Kőváry László Honismereti Kör\" src=\"/webfm_send/331\" style=\"width: 163px; height: 48px; border-width: 0px; border-style: solid;\" title=\"Kőváry László Honismereti Kör\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://emke.ro/szabedi_toto\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/943\" style=\"width: 163px; height: 68px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"/webfm_send/965\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/966\" style=\"width: 163px; height: 115px;\" /></a></p>\n', created = 1519211336, expire = 1519297736, headers = '', serialized = 0 WHERE cid = '2:b7c446dd40de424ad46bb4a20b91e839' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 109.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '2:870d2671cffaa9b3b4a2dd57bdae8005' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 26.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://www.communitas.ro/\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/1130\" style=\"width: 200px; height: 97px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://szulofold.hu/\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/1129\" style=\"width: 200px; height: 45px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://www.nefmi.gov.hu/main.php\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/246\" style=\"width: 80px; height: 80px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://www.sapientia.ro/hu/felveteli/alapkepzes/kolozsvar/filmmuveszet-fotomuveszet-media-szak\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/717\" style=\"width: 80px; height: 40px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://www.borsarock.com/\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/735\" style=\"width: 80px; height: 33px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://www.daisler.ro\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/650\" style=\"width: 80px; height: 26px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://gastroyal.ro/\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/1002\" style=\"width: 80px; height: 42px;\" /></a></p>\n', created = 1519211336, expire = 1519297736, headers = '', serialized = 0 WHERE cid = '2:870d2671cffaa9b3b4a2dd57bdae8005' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 109.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '2:1b89ac62a4191dff62f63df388aa7116' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 26.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://agnusradio.ro\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/734\" style=\"width: 80px; height: 41px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://dunatv.hu\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/740\" style=\"width: 80px; height: 100px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://erdely.ma\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/737\" style=\"width: 80px; height: 52px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://erdely.tv\" target=\"_blank\"><img alt=\"Erdélyi Magyar Televizió\" src=\"http://emke.ro/webfm_send/334\" style=\"width: 80px; height: 40px; border-width: 0px; border-style: solid;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://www.erdelyinaplo.ro/\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/733\" style=\"width: 80px; height: 20px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://esemeny.ro/\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/1123\" style=\"width: 80px; height: 63px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"https://eszm.ro/\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/1122\" style=\"width: 80px; height: 31px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://kolozsvariradio.ro\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/1035\" style=\"width: 80px; height: 29px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://kronika.ro\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"http://emke.ro/webfm_send/254\" style=\"width: 80px; height: 30px; border-width: 0px; border-style: solid;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://www.muvelodes.ro\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/1097\" style=\"width: 80px; height: 49px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://paprikaradio.ro\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/739\" style=\"width: 80px; height: 58px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://szabadsag.ro\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"http://emke.ro/webfm_send/249\" style=\"width: 80px; height: 30px; border-width: 0px; border-style: solid;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://idogep.transindex.ro/\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"../../../../../../webfm_send/250\" style=\"width: 80px; height: 36px; border-width: 0px; border-style: solid;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://cluj.tvr.ro/emisiuni/observator-transilvan--erd--lyi-figyel---_4954.html\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/651\" style=\"width: 80px; height: 42px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://maszol.ro\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/1000\" style=\"width: 80px; height: 80px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://igentessek.ro/\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/1036\" style=\"width: 80px; height: 56px;\" /></a></p>\n', created = 1519211336, expire = 1519297736, headers = '', serialized = 0 WHERE cid = '2:1b89ac62a4191dff62f63df388aa7116' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 109.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '2:3d2513b4b40b0e8fea6e46a47f5b7026' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 26.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<p class=\"rtecenter\">\n <a href=\"http://egyszervolt.hu\" target=\"_blank\"><img alt=\"\" src=\"/webfm_send/265\" style=\"width: 80px; height: 45px;\" /></a></p>\n<p class=\"rtecenter\">\n <img alt=\"\" src=\"/webfm_send/332\" style=\"width: 4px; height: 1px; border-width: 0px; border-style: solid;\" /></p>\n', created = 1519211336, expire = 1519297736, headers = '', serialized = 0 WHERE cid = '2:3d2513b4b40b0e8fea6e46a47f5b7026' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 109.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '2:f04256c186733cd5c49860b4136ce347' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 26.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<p>\n RO&ndash;400183 Kolozsv&aacute;r, L&aacute;z&aacute;r u. 30., Kolozs m.<br />\n RO&ndash;400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj<br />\n Telefon/fax: +40 264 434110,&nbsp; <a href=\"mailto:emke.oe@gmail.com\">emke.oe@gmail.com</a></p>\n', created = 1519211336, expire = 1519297736, headers = '', serialized = 0 WHERE cid = '2:f04256c186733cd5c49860b4136ce347' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 109.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM cache_filter WHERE cid = '1:7331eae57c4ba1fbb44793868d031b62' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 26.
  • user warning: Table './emkero_emke/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<p>&copy; 2009, EMKE, <a href=\"user\">Bel&eacute;p&eacute;s</a></p>\n', created = 1519211336, expire = 1519297736, headers = '', serialized = 0 WHERE cid = '1:7331eae57c4ba1fbb44793868d031b62' in /home/emkero/public_html/includes/cache.inc on line 109.
Forrás: 
Művelődés, 2013. december
GyMAE Facebook like: 
GyMAE Facebook like
Aktuális banner: 
Aktuális banner
GyMAE sajtóvisszhang: 
GyMAE sajtóvisszhang

Medve Makkai Piroska óriási életmûvet: festmények, fametszetek, dúcok, grafikák, írások, 1930-tól haláláig rendszeresen vezetett naplók tucatját és gazdag dokumentációt hagyott hátra. Célunk, hogy újra a köztudatba emeljük emlékét és megismertessük sajátos képi világát a számára mindig a hazát, a bölcsõt jelentõ Erdélyben, de Magyarországon és szerte a világban is. „Csak a sikerrõl kellett lemondanom. Az élet nem kényszerített vakságra, ezért hálás vagyok Neki, hogy fél évszázadon keresztül kínoztak az összeütközések. A jelenség mindig ellentmondott a lényegnek, az érzés a formának, a valóság az áhítatnak. De a fekete nálam egyensúlyban maradt a fehérrel. Magam alázkodtam, hogy ne alázzanak, szegény maradtam, hogy ne raboljanak ki. Be kellett látnom, hogy egy élet alatt olyan sötétségbõl, a bánya mélyérõl nem juthatok a csúcsra. A napsütésre. A gyermekeim és unokáim folytatják utamat. Azért jöttek a világra” – vallja a mûvész életrajzsorozata befejezõ képéhez írt kísérõszövegében. Nos, mi ezt megértettük és eszerint cselekszünk.

Sok mûvésznél látjuk, hogy önmagukat keresve, életük során rengeteg önarcképet festenek. Medve Makkai Piroska nem önarcképeket festett, hanem életrajzsorozatokat metszett. Ezekbõl ismerjük meg életét, mûvészetét, világképét és világlátását. Medve Makkai Piroska élete regénybe illõ, sok drámai fordulattal, tragikus elemekkel, ismert helyszínekkel és hõsökkel. Dományban született, egy Zsil-völgyi bányatelepülésen, 1910-ben, akkor még Magyarországon. Kisgyermekként élte meg az elsõ világháború borzalmait, amelyek mély képeket hagytak lelkében. Édesapja bányász volt, akit politikai nézetei és agitátori magatartása miatt bebörtönöztek, majd tüdõbajban meghalt. Piroska korán félárván maradt három testvérével. De ez a bányászsors, ez a bátor kiállás a társak felemeléséért, a harc a körülmények javításáért, a kemény munka a szegény sorból való kiemelkedésért – ez vált az M. Makkai példaképévé egész életére.

A mûvészet vonzása már kisgyermek korában jelentkezett, mindig festeni akart, pedig egy nagyon szegény képi világba született. Festményt csak cseperedõ leány korában látott a zárdában, a templomokban, ott is szentképek formájában. Benne viszont dúltak a képek, a víziók, amelyek kikívánkoztak. Ugye, azt mondják, hogy a mûvészethez kell egy kis tehetség és annál több megfeszített munka. Ez igaz, de tehetség hajtja a mûvészt. Hogyan kerülhetett volna másképp egy fiatal, életének 18. évét még be sem töltött leány az eldugott, szegény bányavidékrõl Kolozsvárra, a Szépmûvészeti Akadémiára, ha nem kivételes tehetsége folytán, ahová elõképzettség nélkül, minden szabályt mellõzve egyetlen rajza alapján vették fel a román mûvész-tanárok. 1933-ban a végzõsök kiállítását méltatva, sokan Makkai Piroskát látták a legtehetségesebbnek és legígéretesebbnek. De rajztanári állást nem kapott, hanem a kolozsvári Irisz gyárban lett porcelánfestõ. Az 1934-1935-ös tanévre viszont ösztöndíjat kapott a budapesti Képzõmûvészeti Fõiskolára, ahol Varga Lajos Nándor grafikai osztályába került. Tõle, a legjobb mestertõl tanulta meg a fametszés technikáját, és bejárta Európa fontos mûvészi központjait: Párizst, Rómát, Berlint. Rajzban és írásban mindvégig naplót vezetett. Óriási élmény volt számomra, amikor korai naplóit forgatva ráakadtam a szamár motívumra. Ezt az Életrajz-sorozatában, mint a Mûvészet megtestesítõjét látjuk, ahogy trónol és várja az áldozat-bemutatásokat. Ez a szamár a párizsi katedrális egyik oszlopáról nézett le, és döbbenetes hatással lehetett rá, hisz ennek a magasan trónoló szamárnak a képe kísérte és kísértette végig a továbbiakban: az elérhetetlen tökéletessége a mûvészetnek, amit lehetetlen kielégíteni, elvárásainak lehetetlen megfelelni, amely a végén csak rávigyorodik a mûvészre, és annyit mond: nem elég.

1935 õszén rajztanári kinevezést kapott a nagyváradi leánygimnáziumba. Ott volt elsõ egyéni kiállítása is: egyetlen éjszakára állította ki akvarelljeit az újságíróklubban, s reggelig minden képét megvásárolták.

Majd férjhez ment és három gyermeknek adott életet. Eközben folyamatosan festett, tanított, fametszeteket rajzolt-vésett, alkotott. 1943-ban megjelent Kolozsváron Az asszony címû, 26 metszetet tartalmazó albuma az „örök Mellékszereplõrõl”, ahogyan az elõszót író Szabédi László nevezi a megértéssel és szeretettel ábrázolt fáradhatatlan anyákat, feleségeket.

Makkai Piroska életében és munkájában központi szerepet tölt be az Asszony. Nem a nõ, ahogy azt a férfiak mûvészetében látjuk, hanem az Asszony: a fáradhatatlan anya és feleség. Ebben a szerepükben az asszonyok egyenrangúak, megértik egymást, közös nyelvük van: a szeretet. Ezt a sajátos asszonyi vonást a férfiak sosem fogják tudni megérteni, mert ebben az asszonyi szerepben nem számít a származás, a rang, a külsõségek, mert a gondok, a felelõsség és a cél közös. Makkai Piroska nem csak mûvészetében állított örök emléket az Asszonynak, hanem a közéletben is aktív szerepet vállalt értük: asszonyszövetséget alapított, a háború dúlta világban, a szegény sorban iskolát hozott létre magyar és román gyermekek számára, akiket õ tanított írásra-olvasásra, és ajtaja mindig nyitva állt asszonytársai elõtt.

„A föld újra friss vért kíván” – fûzi magyarázatként Életrajz-sorozatának következõ képéhez, a második világháború kitörésére utalva. Az értelmetlen háború elvette tõle fiatal férjét. Három gyermekének édesapját szibériai fogságba hurcolták, és évekig nem kapott róla hírt. 1944-ben, a háború kényszerítette menekülés végállomásaként Nagybányán telepedett le, ahol megkapta Thorma János mûteremlakását. Többedmagával újraszervezték a nagybányai festõiskolát, festeni tanította a tehetséges magyar és román fiatalokat – több tanítványából lett ismert, neves mûvész –, itt talált rá újra a festés örömére. Rendszeresen kiállított Nagybányán, Erdély nagyvárosaiban, Bukarestben országos tárlatokon. Állami megrendeléseket kapott – és persze kultúrpolitikai irányítást a szocialista realizmus szellemében, aminek mérsékelt sikerrel volt képes eleget tenni. Naplójában olvastam, hogy mennyire boldog volt egyik nagyszabású állami megrendelésével, mivel abból új cipõket vásárolhatott gyermekeinek. Számos egyéni tárlata közül talán legnagyobb örömére szolgált, hogy a Zsil-völgyi Lupény városában, ahol hajdan aknász volt az édesapja, 1954-ben õ rendezhette a legeslegelsõ kiállítást, s a látogatók között akadtak, akik még emlékeztek a családjára, s arra a kicsi lányra…

1955-ben értesítést kapott: halottnak tudott férjét rehabilitálta a Szovjetunió a kolimai rabtáborból mint magyar hadifoglyot, és hazahozták Magyarországra. 1956-ban gyermekeivel Budapestre utazott, kérték és megkapták a magyar állampolgárságot, s megadatott az újraegyesült családnak az egyetlen kegy a sorstól: részesei lehettek az 1956-os forradalom világ csodálta élményeinek. Nagyon érdekes, hogy Életrajzaiban mindig eddig a pontig ért el, utána talán belsõ emigrációba került, sosem érezte teljesen otthon magát, pedig tanított, publikált, rendszeresen kiállított, díjakat kapott. De õ nem erre az elismerésre vágyott. Számára az erdélyi ember, az erdélyi tájak jelentették az otthont. A legnagyobb örömöt számára nem az jelentette, hogy Budapesten állíthatott ki, hanem hogy Lupényban, ahol gyermek volt, egy eldugott kicsi bányászvárosban szervezhette meg az elsõ kiállítást.

Makkai Piroska mindig festõ szeretett volna lenni, nagyon szerette a színeket. De belsõ képi világához a legjobb kifejezõeszköznek a fametszés bizonyult. Ebben tudta adni õszintén és zseniálisan önmagát, a fába tudta leginkább belevésni fájdalmát és néha örömeit is. Nem tehetem meg, hogy ne említsem meg: az európai mûvészettörténetben létezik még egy ilyen asszonymûvész, akit a szenvedés, a lelki fájdalom és a belsõ intenzív képek ugyancsak a fametszés mûvészetéhez vezettek. Käthe Kollwitz õ, azzal a különbséggel, hogy neki Berlinben emlékháza van. Miért épp a fametszés? Ennek több oka is van. A fametszés az egyik legrégebbi mûvészeti eljárás. Fa mindig akad, kicsi, kéznél van, bárhol, akár a háború borzalmai elõli menekülés közben is mûvelhetõ, nem szükséges hozzá tágas, világos mûterem. Ugyanakkor igazi mesterség, pontosságot, odafigyelést, magas szintû szakmai tudást, kitartást és kemény munkát jelent. És a fából kiindulva születik meg a kép. Minden fafelületnek vannak rejtett képei, erezete, vannak bogok rajta, az avatott mûvész pedig ezeket ajándéknak veszi, és felhasználja képeiben. A fára felrajzolják a képet, majd szépen, lassan, egyre mélyebbre haladva kivésik. A vésett vonalat már nem lehet javítani. Akár az életben: ami megtörtént, már nem lehet visszafordítani. Erre a kifaragott dúcra viszik fel rolnival a festéket, majd ráhelyezik a papírt, és kanállal préselik. Hosszadalmas eljárás és nem tudni, mi a vége. „A metszett fán a nyomás után minden fordítva jön ki. Jelképnek láttam, ez a világ igazsága” – mondja egy vele készült interjúban a mûvész. Ez a szamár fintora. Ugyanakkor a fekete-fehér világa az állandó és feloldhatatlan kontrasztja miatt hihetetlenül kifejezõ. A megadott fa véges, ebbe kell beszorítani egy egész mondanivalót.

Képei, akár Bartók mûvei, szigorúan megszerkesztett formába öntött motívumok és gondolatok kavalkádja. Látszatharmóniába öntött diszharmónia. A megérthetetlen, öntörvényû világ, kis emberi lét rendbe szorítása. Mûvészi egyensúlyozás a szétbomlás határán.

Makkai Piroska témaként sokszor a fájdalmában egyedül maradt zsenit, a szenvedõ alkotót jeleníti meg. Életüket boncolgatva, magyarázva önmaga kérdéseire keresi a választ. Makkai Piroska hagyatékában kutakodva találtam rá Csoóri Sándornak a Fájdalmak ürügyén c. rövid eszmefuttatására, ami találó kulcs Makkai Piroska mûvészetéhez, és mûvészi létéhez is: „Van fejfájás, gyomorfájás, idegfájás, lelki fájdalom, világfájdalom. Csak én-fájdalom nincs, holott minden szaggatást, hasogatást, ájulásba döntõ szenvedést az egyén visel el. Fájok, tehát vagyok, írja egyik verse alá Illyés Gyula átalakítva a racionalista Descartes jelmondatát. Tudom, hogy sem a descartes-i, sem az illyési nem kizárólagos igazság, de számomra az illyési a súlyosabb. A gondolat lehet akkora, mint a világ, de a fájdalom még nagyobb is lehet. Az igazi éleslátók tehát nem a logikus elmék, akik agyukkal, hanem a szenvedõk, akik egész létükkel gondolkodnak. Önismeret nélkül pedig a világ homályban marad. A legnagyobb önismeretre pedig a fájdalom tanítja meg az embert, mert átháríthatatlan, s egyetemességével együtt is mindig személyes.”

Makkai Piroska mûvészetét egyetlen stílusba sem lehet besorolni, mert mondanivalója függvényé-ben lavíroz az absztrakt és a realista megjelenítés között. Errõl a kettõsségrõl így vall egy vele készült interjúban: „Általában kényelmesebb nem elvonatkoztatni, hanem élvezni a kitermelt dolgokat. De mûvészet nem jöhet létre absztrakció nélkül. Minden mûvészet absztrakt. Az elvont gondolat ad formát még az egyszerû tárgyaknak is. S a piramisok sem emelkedhetnek az ég felé, ha nem az absztrakt matematikai számítások tartanák egyensúlyban”.

Makkai Piroska mûvészete túlnõ erdélyi mivoltán, képi nyelvezete univerzális, témái, annak ellenére, hogy konkrét erdélyi vagy magyar témák, mégis az egyetemes ember, mûvész témái. Éppen ezért, reméljük elég idõ eltelt ahhoz, hogy megszeressük, emlékét felelevenítsük.

Makkai Piroska intellektuális mûvész volt, mindig jól megszerkesztett sorozatokban gondolkodott.

A vándorkiállításán pár sorozatából adunk ízelítõt. Látható az Életrajz, az Asszony, az Apa és a Fiú, illetve a két Bolyai, a Bartók-sorozat egy része és egy absztrakt munkáiból egy válogatás. Az elsõ állomáson, az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület Györkös Mányi Albert Emlékházában, Kolozsváron 2013. október 2-a és 22-e között volt látható a kiállítás. A következõ állomás 2013. december 10-e és 2014. január 10-e között a nagybányai Teleki–Magyar Ház, majd a Zsil-völgye, ahol másik unokahúgának, Gáspár Barra Rékának adjuk át a stafétabotot. És szeretnénk, ha itt nem érne véget, hanem a kiállítás gyarapodna és bejárna országot-világot. Elhatároztuk, hogy az M. Makkai Piroska hagyatékában fennmaradt dúcokból nyomatokat készítünk. Erre létrehoztunk egy honlapot, ahol a Makkai Piroska mûvészetét kedvelõk fametszetet rendelhetnek (www.facebook.com/M.Makkai.Piroska/info).


D. Makkai Réka, Művelődés, 2013. december





Támogatóink

Médiapartnerek

Erdélyi Magyar Televizió

Ajánljuk


© 2009, EMKE, Belépés