ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET
SOCIETATEA MAGHIARĂ DE CULTURĂ DIN TRANSILVANIA
HUNGARIAN CULTURAL SOCIETY OF TRANSYLVANIA

RO–400183 Kolozsvár, Lázár u. 30., Kolozs m.
RO–400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj
Telefon/fax: +40 264 434110,  emke.oe@gmail.com

Címlap

Jubilált a Györkös Mányi Albert Emlékház

Forrás: 
Szabadság, 2014. augusztus 21.
GyMAE Facebook like: 
GyMAE Facebook like
Aktuális banner: 
Aktuális banner
GyMAE sajtóvisszhang: 
GyMAE sajtóvisszhang

Emlékező kerekasztal-beszélgetés zajlott kedd délután a Györ­kös Mányi Albert Emlékház­ban, az intézmény fennállásá­nak húszéves évfordulója al­kalmával, ugyanis két évtized­del ezelőtt, 1994 augusztusá­ban avatták fel az Erdélyi Ma­gyar Közművelődési Egyesü­let (EMKE) égisze alatt működő központot.

A rendezvényen Kötő József színháztörténész, volt EMKE- elnök, jelenlegi főtanácsos, Kán­tor Lajos irodalomtörténész, a Györkös Mányi Albert mono­gráfia szerzője, Dáné Tibor Kál­mán, a Művelődés főszerkesztő­je, volt EMKE-elnök, valamint Széman Péter jelenlegi EMKE- elnök beszélt az emlékházról, il­letve Györkös Mányi Albertról, aki végrendeletében az Erdélyi Magyar Közművelődési Egye­sületre hagyta a Majális utcai műterem-házát. A beszélgetést Dáné Tibor Kálmán moderálta.

Kántor Lajos szerint Györ­kös Mányi Albert társaságra vá­gyó ember volt, társakat keresett és talált. Feleségének nagy érde­me van abban, hogy a zenei vég­zettségű Györkös Mányi feste­ni kezdett. - Én azóta ismertem őt, hogy a hetvenes évek elején elkezdett festeni, ezeket pedig meg is akarta mutatni. Az első kiállítását a Korunknál szervez­tük 1973-ban, az akkori főtéri székhelyen. Akkortájt elsősor­ban irodalmárokat győzött meg arról, hogy tehetséges ember, és elég sok időnek kellett eltelnie, hogy a szakmabeliek elfogad­ják őt - emlékezett Kántor Lajos. Hozzáfűzte: Balla Zsófia költő a legelsők között volt, aki a festé­szetére ráérzett, rövid négyso­ros verseket írt Györkös Mányi képeiről, ezeket, a reprodukci­ókkal együtt le is közölték a Ko­runkban. - Nagyon sokat olva­sott a képzőművészetről, szüle­tett tehetség volt, de tudta, hogy a szakmai fejlődéséhez tanulnia, művelnie kell magát e téren. Na­gyon fontos volt számára, hogy a képek a közönség elé kerül­jenek, azt hiszem, ezért is gon­doskodott arról, hogy a munkái olyan helyen maradjanak, ahol látni lehet a képeit - magyaráz­ta Kántor.

Kötő József szerint Györkös Mányi Albertet sokan az „er­délyi Chagall-nak” tekintették, festői stílusa alapján. - Hatal­mas felelősséget jelentett, hogy ez az örökség az EMKE birtoká­ba került. Meg kellett tanulni, hogyan sáfárkodjunk vele ah­hoz, hogy a Györkös végrende­letének megfeleljen. Meg kellett szerezni a nyilvánossági jogot, le kellett folytatni az örökösö­dési procedúrákat, és a kilenc­venes években nem volt könnyű folyamat egy magyar központ­nak a létrehozása. Összefogás­sal sikerült létjogosultságot sze­rezni, de aztán következett még egy nehéz kérdés, a működéské­pesség módszerének a kitalálá­sa - magyarázta Kötő József, volt EMKE-elnök, felelevenítve a tör­ténteket. Véleménye szerint az elmúlt két évtized alatt az em­lékház fogalommá vált, ez pedig mindazoknak köszönhető, akik az évek során segítették a ház fenntartását és működését.

A jelenről szólva Széman Pé­ter elmondta: ahol jól mennek a dolgok, azon az ember ne akar­jon változtatni. - Nincs szükség váltásra, mert ez egy jól műkö­dő intézmény. Köszönet jár Kós Katalinnak, de az önkéntesek­nek is, akik sokat segítenek az egyes programok lebonyolításá­ban. Ami a jövőt illeti, azt kí­vánom, hogy a 25., 30. és a to­vábbi jubileumi évfordulókat is hasonló eredményekkel tudjuk megünnepelni - fűzte hozzá az EMKE elnöke.

Köllő Katalin, Szabadság, 2014. augusztus 21.





Támogatóink

Médiapartnerek

Erdélyi Magyar Televizió

Ajánljuk


© 2009, EMKE, Belépés