ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET
SOCIETATEA MAGHIARĂ DE CULTURĂ DIN TRANSILVANIA
HUNGARIAN CULTURAL SOCIETY OF TRANSYLVANIA

RO–400183 Kolozsvár, Lázár u. 30., Kolozs m.
RO–400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj
Telefon/fax: +40 264 434110,  emke.oe@gmail.com

Címlap

Ismerjük Kolozsvár városfalának címereit?

Forrás: 
itthon.ma, 2015. április 16.
GyMAE Facebook like: 
GyMAE Facebook like
Aktuális banner: 
Aktuális banner
GyMAE sajtóvisszhang: 
GyMAE sajtóvisszhang

Kolozsvár városfalának címerei címmel tartott előadást Dr. Lupescu Radu történész, április 15-én, szerdán 18 órától a Györkös Mányi Albert Emlékházban.

Az előadás létrejöttét az indokolta, hogy a Kolozsvár várfalának címerei kevésbé ismertek, pedig a város örökségéhez tartoznak. Ráadásul a mindennapokban csak ritkán találkozhatunk velük, mert nagyon sok elveszett, és a fennmaradtak többsége a Kolozsvári Történelmi Múzeumba került; az intézmény sajnos több éve nem látogatható.

Dr. Lupescu, a Sapientia EMTE Európai Tanulmányok Tanszékének adjunktusa szerint Kolozsvár városfala, más erdélyi városokkal ellentétben, a különféle címerek és feliratok valóságos tárházának számít. Az emléktáblák fontos dokumentumai mindazon sarkalatos eseményeknek, amelyeken a város keresztülment, és érdekes betekintést nyújtanak a királyi, a fejedelmi, városi és környezeti reprezentáció világába. Az ilyen típusú emlékjelhagyás a 15. században kezdődött és - mint hagyomány - eltartott a 18. századig.

Kolozsvár óvárosának városfala valószínűleg 1316 körül épült, amikor I. Anjou Károly király az első jelentősebb kiváltságlevelet adta a városnak. A várfal hét saroktoronnyal rendelkezett, amely követte az egykori római Napocának a falát. A kibővített új város pedig a nagy piactér köré szerveződött, és így már sokkal inkább megtervezett volt. Az új város erődítése 1405-ben kezdődött meg.

A címereket többnyire a városfal külső részére helyezték el, a kívülről érkezőknek szánták, mert már akkor is tudták, hogy mennyire meghatározza a város arculatát. Ezek két fő kategóriába sorolhatóak, vannak első generációsak, ezek uralkodókhoz kapcsolódnak, köztük V. László és Zsigmond királyhoz. Ezek az emléktáblák szervesen kapcsolódnak az új városfal építéséhez, a XV. századhoz. A város hét kijárata közül a legfontosabb a Monostor utcai, a Híd utcai és a Középutcai kaputornyokon elhelyezett emléktáblák.

A második generációs címereket fejedelmi címereknek is nevezhetjük, mert a fejedelmek korához kapcsolódik keletkezésük. A címerek szövegei elsősorban megemlítik az uralkodót, majd a fő- és királybírót, valamint azt, hogy a város közköltségén lettek kiállítva, illetve mikor készültek.Ezek főként építkezésekhez, a fal javításaihoz kapcsolódnak. Találni lehet közöttük Bethlen Gáborhoz és Rákóczi Györgyhöz, Bocskai Istvánhoz és még Basta tábornokhoz kapcsolódót is.+

A címereket az előadás hallgatósága fényképeken vagy rajzokon láthatta, attól függően, hogy mi maradt fenn róluk.

 

Kelemen E. Eszter, itthon.ma, 2015. április 16.





Támogatóink

Médiapartnerek

Erdélyi Magyar Televizió

Ajánljuk


© 2009, EMKE, Belépés