Sajtóvisszhang - 2017

Kevés olyan hely van Kolozsváron, ahol annyira változatos kulturális programkínálat lenne, mint a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület égisze alatt működő intézmény 23 éve nyitotta meg kapuit a közönség előtt.

Igen érdekes, zenetörténeti előadással egybekötött hangversenynek adott otthont  november 15-én este a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékház. A Kolozsvári Zenei Napok keretében zenetörténeti utazáson vehettek részt mindazok, akik betértek az EMKE részeként működő otthonos falak közé. Andrejszki Judit csembaló- és énekművész az egyetemes és a magyar zeneművészet történetét foglalta össze mindössze egy órában.

Az alkotó művészek, így a zeneszerzők esetében is gyakran előfordul, hogy egy-egy alkotásuk annyira a szívükhöz nő, hogy arra a legnemesebb szeretettel gondolnak. Így van ezzel Gyöngyösi Levente erdélyi származású zeneszerző is: a Györkös-emlékházban megtartott októberi ZeneSzó alkalmával néhány gyerekkori emlék felderítése mellett csak legutolsó művéről, a Bulgakov-regény nyomán készült A Mester és Margarita című operájáról beszélt, amelynek ősbemutatója idén nyáron volt Magyarországon.

A közönségrégészetről, e mozgalom fontosságáról, a nyugati példákról T. Szabó Csaba Erdélyi régészet című könyvének bemutatóján beszélt, amelyre az újrainduló Művelődési estek keretében került sor csütörtökön a Györkös Mányi Emlékházban.

Október második felében Gyöngyösi Levente (sz. 1975, Kolozsvár) lesz a ZeneSzó beszélgetősorozat vendége a kincses városban. Hazajön – mondhatnók. Talán mód lesz megkérdezni tőle, mennyiben szeretne ő is tudatos és huzamos szerepet vállalni ebben a hídépítésben. Gyöngyösi tudniillik operaszerzőként 2017-ben fontos művet „tett le az asztalra” – ahogy mondani szokás. Június 24-én a Miskolci Nemzeti Színházban mutatták be A Mester és Margarita című opera-musicaljét két felvonásban, 26 tételben.

Péter Zsolt Ne kérdezd, ki voltam – Karády Katalin, a díva emlékére című könyvét mutatták be a Györkös Mányi Albert Emlékházban a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott szerdai rendezvényen, amelyen jelen volt a szerző-szerkesztő Péter Zsolt,  Kovács Attila Zoltán, a Szépmíves Kiadó főszerkesztője, valamint Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a Balassi Intézet Magyar Kulturális Központ sepsiszentgyörgyi fiókintézetének vezetője.

Migránskérdésről, régebbi és újabb németországi élményeikről faggatta Laczkó Vass Róbert a Nyitott szemmel beszélgetőesten Rab Irén kultúrtörténészt, a Göttingeni Egyetem volt magyar lektorát és Csákvári Dániel református lelkészt, aki több éve szolgál németországi városokban.

Az EMKE Észak-Magyarországi Képviseleti Irodája, a Zempléni Múzsa Alapítvány és a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékház szervezésében mutatták be városunkban a Sárospatakon 2001 óta megjelenő, idén XVII. évfolyamában járó Zempléni Múzsa című társadalomtudományi és kulturális folyóiratot.

Több mint negyed évszázada áll a Kolozsvári Magyar Opera karmesteri pulpitusán, de operarendezőként, zeneszerzőként, zongoristaként vagy egyetemi tanárként is épp oly ismert -- és épp oly hiteles! -- a kolozsvári születésű, de Magyarországon élő Selmeczi György. Családi zenészindíttatásáról, zenei hitvallásáról, az érthetőségről, a komponisták és az egyházi megrendelők viszonyáról, sikerekről és kudarcokról egyaránt mesélt egy kolozsvári beszélgetőkörben, ahová kameránkkal mi is hivatalosak voltunk.

Bűvésztrükkel indult Kolozsváron a Művelődés folyóirat szerkesztősége és a Györkös Mányi Albert Emlékház közös szervezésében zajló sorozat , a Művelődés Estek legutóbbi, „A Facebook árnyékában” című előadása. A meghívott Szász István Szilárd, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézet, Hungarológiai Tudományok doktori iskolájának doktorandusza volt.

A Kincses Kolozsvár Egyesület május 27–28. között második alkalommal szervezi meg a gyalui várkastélyban Várkert Fesztivált. Gergely Balázs főszervező elmondása szerint egy gyermek- és családorientáltabb rendezvénysorozatot szeretnének megvalósítani. Ezt hangsúlyozta Vass Attila, a budapesti Hagyományok Házának kolozsvári munkatársa is. A családi és népi hagyományos kultúra ápolását célzó intézmény szakmai partnerként segít be a szervezésbe, és az Életfa Családsegítő Egyesülettel valamint az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékház JelesNapTár programjával közösen készülnek a különféle kreatív és közösségteremtő erővel bíró népzenei és gyermekprogramokra.

Csíkszeredai költő három kötetét mutatták be pénteken délután Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. A hármas könyvbemutatón Bodó Márta beszélgetett Borsodi L. László költővel, aki bevallotta, ő maga sem tudta, mi az a prózavers, amikor nekifogott ebben a műfajban alkotni.

Ifj. Zerkula György, a berni szimfonikus zenekar első hegedűse volt a Györkös Mányi Albert Emlékház ZeneSzó sorozatának vendége csütörtök délután. Beszámolónkból kiderül, hogy milyen út vezette Székelyudvarhelyről Bernbe a fiatal hegedűművészt, illetve segítségével megszólal a híres gyimesi népzenész, Zerkula János hegedűje is.

A Györkös Mányi Albert Emlékház ad helyet hónapról-hónapra az EMKE-borklub eseményeinek. A borismereti est februári vendége a Kaló Júlia-Hegyi Ádám borász házaspár volt Szomolyáról, Eger széphagyományú borvidékéről. Az eseményre ellátogatott az Erdélyi Magyar Televízió stábja is.

A Művelődés Estek legújabb előadását a Kodály-év jegyében szervezték meg 2017. február 2-án a Györkös Mányi Albert Emlékházban. A Kodály Zoltán-emlékesten Márkos Albert hegedűművész hozta emberközelbe Kodály Zoltánt.

Márkos Albert hegedűművész a Művelődés Estek keretében emlékezett meg a közelmúltban Kodály Zoltán művészetével való találkozásairól a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Ennek kapcsán a kolozsvári televízió magyar adásában is megosztotta Kodállyal kapcsolatos gondolatait.