ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET
SOCIETATEA MAGHIARĂ DE CULTURĂ DIN TRANSILVANIA
HUNGARIAN CULTURAL SOCIETY OF TRANSYLVANIA

RO–400183 Kolozsvár, Lázár u. 30., Kolozs m.
RO–400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj
Telefon/fax: +40 264 434110,  emke.oe@gmail.com

Címlap

Ecsettel elmesélt Kalevala

Forrás: 
Irodalmi Jelen, 2015. március 6.
GyMAE Facebook like: 
GyMAE Facebook like
Aktuális banner: 
Aktuális banner
GyMAE sajtóvisszhang: 
GyMAE sajtóvisszhang

A kolozsvári Györkös Mányi Albert-emlékházban nemrég megnyílt tárlat a névadó művész tizenhárom, a Kalevalából ihletődő képét mutatja be, amelyek meghatározó szerepet játszanak festészetében.

Ecsettel elmesélt Kalevala

A kolozsvári művész halála óta nem voltak együtt láthatók a finn hőskölteményhez kötődő képei. 1985-ben a Bölcsészkar galériájában, illetve az akkori 3-as Számú – ma Báthory István – Líceumban állították ki a sorozatot, amely eredetileg tizenöt képből állt. Feltételezhető, hogy a két hiányzó festményt a művész ajándékozta el – magyarázta Kiss László-András, a tárlat kurátora.

A Kalevalához kapcsolódó sorozat nagyon fontos periódus Györkös Mányi festészetében. Addig ugyanis nagyrészt ugyanazok a motívumok szerepeltek alkotásain, például a tordaszentlászlói táj vagy zenei effektusok képi megjelenítése. Ezeket kiegészíti néhány Marc Chagall ihlette elem – Györkös rajongott az orosz festő műveiért, ezek hangulata köszön vissza több alkotásában is.

A Kalevala-sorozattal ez a fajta alkalmazkodás megszűnik, a művek elszakadnak az ihlető forrástól, nemcsak illusztrációk, hanem egységes sorozatként is megállnak. A képeken a lila, a vörös és a kék árnyalatai dominálnak, de a barna és a vörösesbarna is erőteljesen jelen van, a háttér és az alapok pedig álomszerűek. A főbb szereplők – Väinämöinen, Ilmarinen vagy Joukahainen – nincsenek részletesen kidolgozva, ábrázolásuk sejtelmes.

Györkös gyakran egy-egy szín domináns használatával kíván hatni. A hős halála című kép vöröses narancssárgája a közelgő halált , míg Joukahainen ábárzolásánál a kék a hűvös tartózkodást jeleníti meg. A fehér Väinämöinen öregségére és bölcsességére utal. A színek használatában az a szimbólumrendszer a meghatározó, amelyre maga a Kalevala is épül – magyarázta a kurátor.

A festői szándék a mesebeli hangulat, illetve a rokonságérzet érzékeltetése, amelyet Györkös a Kalevala és a magyar hitvilág között érzett. Az ábrázolt világ egyszerűsége is közel állhatott a művészhez: a természeti elemek, az erők, állatok, amelyek már korábban is megjelentek a festészetében, itt új értelmezést kapnak.

Jankó Szép Yvett műfordító, egyetemi oktató a Kalevala fontosabb történeteit, szereplőit ismertette a népes számú közönségnek. A „kalevalász”-nak mondhatni könnyű dolga volt, hiszen a festmények követik az ötven énekből álló eposz tudatos, ciklikus építményét. Györkös Mányi festményeinek központi alakja Kullervo, a vizekre leszálló szűz. Ő az édesanyja Väinämöinennek, aki idősen, szakállal jön a világra, és fontos szereplője a képeknek, akárcsak Joukahainen, akit ekével, szántás közben ábrázol a festő.

Az est további részében Varga P. Ildikó irodalom- és fordításkutató a Kalevala magyar fordításairól beszélt. Az Elias Lönnrot finn orvos alkotta eposz első teljes magyar fordítását a német változat felhasználásával Barna Ferdinánd készítette el 1871-ben, a Vikár Béla nevéhez fűződő, legismertebb átültetés 1909-ben jelent meg. Modern, a köznyelvhez közelebb álló magyarítás a Nagy Kálmáné és Rácz Istváné.

Nagy Kálmán munkája külön említésre méltó, hiszen a nyelvész- műfordító Kolozsváron fejezte Kalevala-fordítását. Az esten özvegye, Nagy Mária is jelen volt. Ezt a szöveget használta Györkös Mányi Albert a Kalevala-sorozat megfestéséhez. Nagy Kálmán fordítása 1972-ben jelent meg Bukarestben, majd 1975-ben Budapesten, ezt tanulták a nyolcadikos diákok is az alternatív magyar tankönyvek megjelenéséig.

A hangulatos esten a Babeş–Bolyai Tudományegyetem finn szakos hallgatóinak kórusa a Kalevala alapjául szolgáló finn népdalokat adott elő Jankó Szép Yvett vezényletével.

Varga Melinda, Irodalmi Jelen, 2015. március 6.

Fotó: Bedő Izabella





Támogatóink

Médiapartnerek

Erdélyi Magyar Televizió

Ajánljuk


© 2009, EMKE, Belépés