ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET
SOCIETATEA MAGHIARĂ DE CULTURĂ DIN TRANSILVANIA
HUNGARIAN CULTURAL SOCIETY OF TRANSYLVANIA

RO–400183 Kolozsvár, Lázár u. 30., Kolozs m.
RO–400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj
Telefon/fax: +40 264 434110,  emke.oe@gmail.com

Címlap

„A dzsessz olyan, mint az élet” – Boros Zoltán volt a ZeneSzó vendége

Forrás: 
Szabadság, 2018. február. 24.
GyMAE Facebook like: 
GyMAE Facebook like
Aktuális banner: 
Aktuális banner
GyMAE sajtóvisszhang: 
GyMAE sajtóvisszhang

Boros Zoltán televíziós szerkesztő, muzsikus, a közszolgálati televízió bukaresti magyar adásának nyugalmazott munkatársa volt a Györkös Mányi Albert Emlékház ZeneSzó sorozatának szerdai vendége. Zenei pályafutásáról Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója beszélgetett a meghívottal. Természetesen nem hiányzott a dzsessz-zene sem: nemcsak felvételről hallgathattuk meg Boros zongorajátékát, egy irodalmi-zenés performansz során ő maga is leült a zongorához. A rendezvény alatt több fényképet és hangfelvételt láthattunk-hallhattunk, amelyek az 1970-es, 1980-as évek régizenei és könnyűzenei világába vezették el a hallgatót.

A zenével való kapcsolat kezdetére emlékezve Boros Zoltán elmondta: édesapja a Bihar megyei Gyantán volt református lelkész, a papilakban zongora is volt, amelyen édesanyja játszott. A második világháború végén a parókiát porig égették, de a lelkész és családja megúszta a tragédiát. Az akkori körülményeknek megfelelően 16 évesen érettségizett, majd a kolozsvári Bolyai Egyetem Bölcsész Karán magyar szakra jutott be. Az 1956-os események után kizárták az egyetemről. Később sikerült bejutnia a jászvásári konzervatóriumba, majd a kolozsvári konzervatóriumban fejezte be felsőfokú zenei tanulmányait. Létrehozott egy könnyűzene együttest, amellyel  a román tengerparton, illetve hajókon zenélt, majd a nagyváradi színháznál vállalt karmesteri állást. Itt kezdett el kísérőzenét írni a színdarabokhoz, erdélyi dzsesszfesztiválokon vett részt, majd 1971-ben a bukaresti televízió magyar szerkesztőségébe került. 

– Könnyűzenei műsoraimban főleg a kezdő együtteseket népszerűsítettem. Az erdélyi könnyűzene, mint műfaj, gyerekcipőben járt akkoriban. Aktív muzsikusként jól dolgoztam a zenészekkel. Abban az agyonkontrollált világban, amikor a gazdaságról és a politikáról csak hazugságokat hallottunk, az emberek menedéket kerestek, ahol szabadnak érezhették magukat. Ezt nyújtották számukra például a különböző dzsesszfesztiválok – emlékezett vissza pályája kezdetére Boros Zoltán, aki az évek során közel hétszáz könnyűzenei felvételt készített, amelyben erdélyi együttesek erdélyi szerzők műveit adták elő.

– A dzsesszben először megjelenik a téma, majd kibontakozik és elemeire esik szét. A dzsessz olyan, mint az élet. Vagy az élet olyan, mint a dzsessz? – vélekedett Boros Zoltán két felvétel meghallgatása között.

A csíkszeredai régizene fesztivál kezdeteiről elmondta: annak idején sikerült meggyőzni a megyei pártvezetőket, így indulhatott útjára a fesztivál, amelyen évtizedek óta több híres profi együttes vett részt.

– Az 1970-es és 1980-as évek hazugságai után az 1989-es rendszerváltás során a nyakunkba öntötték a nyers valóságot. 1989. december 22-én megtelt a televízió udvara: többezer ember tolongott, tankok álltak az udvaron, lövöldöztek. Nem tudtuk, hogy kik lőnek kikre. Sajnos, a televízió közvetlen közelében 36 ember vesztette életét. Aztán jött az 1990-es marosvásárhelyi pogromkísérlet. Óriási feszültségben dolgoztunk jó néhány éven át. Később egy másik feszültség keletkezett Erdélyben, amikor nyilvánosságra hozták a szekus-dossziékat. Sok, hozzám közel álló emberről derült ki akkor, hogy szekus volt – magyarázta Boros Zoltán. 

A rendezvényen közreműködött Bogdán Zsolt színművész, a Boros Zoltánnal együtt előadott performanszuk a besúgók és besúgottak közötti kapcsolat furcsa összefonódásairól szólt.

Nagy-Hintós Diana, Szabadság, 2018. február 24.





Támogatóink

Médiapartnerek

Erdélyi Magyar Televizió

Ajánljuk


© 2009, EMKE, Belépés